# Az idegrendszer úszósulija: Így akadályozzák a reflexek az úszástanulást

An episode of [ReflexPodcast](https://invisiblenetwork.ai/podcast/1871865318), 17 Aug 2026, 14 min.

Audio: https://www.buzzsprout.com/2589987/episodes/19653785-az-idegrendszer-uszosulija-igy-akadalyozzak-a-reflexek-az-uszastanulast.mp3

Sok gyermek számára az úszás elsajátítása nem a kedv vagy a gyakorlás hiánya miatt akad meg, hanem mert a bent maradt csecsemőkori reflexek szó szerint blokkolják a vízben való mozgást. A Reflexpodcast legújabb adásában Kiss-Bandzsal Melinda és Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet átbeszélik az úszástanulás mögött meghúzódó idegrendszeri gátakat. Amiről ebben az adásban szó lesz: • Búvárreflex és a megdermedési reflex: A gyermek nem teszi a fejét a vízbe, nem tudja a levegőt kifújni a víz alatt. • Moro-reflex és a tónusos labirintusosreflexek: Gátolják a stabil felfekvést a víz felszínére hanyat vagy hason. • Ejtőernyős reflex: megnehezíti a fejesugrást , a gyermek inkább hassal vagy sehogy nem ugrik a vízbe. • Szimetrikus nyaki tónusos reakció: nehéz egyszerre hajlítani a karokat és a lábakat. Ha a gyermeked küzd az úszástanulással, vagy oktatóként keresed a válaszokat a megakadásokra, ez az epizód kulcsfontosságú felismeréseket tartogat! 🔔 Iratkozz fel a csatornára, és oszd meg az adást olyan szülőkkel, akiknek segíthet! #reflexpodcast #uszas #uszastanulas #csecsemokorireflexek #szenzomotorosfejlesztes #idegrendszerifejlodes

## Transcript

[0:01] SPEAKER_00: Ez itt a Reflex Podcast.
[0:02] SPEAKER_00: Minden, amit a szíván sarlós programról tudni kell.
[0:09] SPEAKER_02: Sziasztok, kisbancson belinda vagyok, ez itt a Reflex Podcast.
[0:13] SPEAKER_02: Ma egy nagyon érdekes adásunk lesz, mivel tombol a nyár, és ezért úgy gondoltuk, hogy mindenképp érdemes beszélni az úszásról és az úszás tanulásról.
[0:21] SPEAKER_02: Ezt fogjuk már beszélni doktor szívensarlós Erzsébettel.
[0:25] SPEAKER_01: Köszöntök mindenkit és köszönöm a lehetőséget.
[0:28] SPEAKER_01: Igen, az úzás az egy érdekes téma.
[0:30] SPEAKER_02: Miért fontos gyerekkorban megszállni?
[0:32] SPEAKER_01: Úszni úszni meg kell tanulni, tehát én azt gondolom, ez nem vitat kérdése, egyszerű azért, mert életet menthet.
[0:39] SPEAKER_01: Soha nem lehet tudni azt, hogy mikor kerül majd az ember egy olyan szituációba, hogy ki kellene keveredjen vagy a vízből.
[0:45] SPEAKER_01: Ez az egyik a másik, hogy azt gondolom, hogy az úszás az pontosan egy olyan sport, ami élet végig, az egész életünket végig kísérlet, és az életünk végéig tarthat.
[0:56] SPEAKER_01: Mindenkinek abból a szempontból remek, hogy ugye a víz felhajtó ereje miatt egészen másképp érzékeljük a testünket.
[1:05] SPEAKER_01: Ez egy mozgásszervi betegséggel küzdő, egy olyan embernek, aki túl súlyos, egy olyan közeg a víz, amiben ő otthon érezheti magát.
[1:14] SPEAKER_01: Nagyon sok sportnak az alapja.
[1:16] SPEAKER_01: Minden vízi sportnak gyakorlatilag az alapja, mert anélkül nem lehet elmenni mondjuk evezni, vagy kajakkenúzni, hogy az ember ne tudjon vízbiztosan úszni.
[1:26] SPEAKER_01: Aztán nagyon sok mozgásszermi betegséget meg lehet előzni, illetve kezelni lehet.
[1:31] SPEAKER_01: Tehél a különböző gerincdeformitásokat, csípővel kapcsolatos problémákat.
[1:36] SPEAKER_01: Később, amikor már valakinél kialakul a gerincérve, akkor ott is vannak olyan gyakorlatok, amiket a vízben lehet végezni, a vízi gimnasztika, időse embereknek is nagyon jó.
[1:46] SPEAKER_01: Például azoknál az embereknél időseknél, akik a vízben tornáznak, az elesésnek az esélye.
[1:52] SPEAKER_01: Ugye az csökkent, mert a vízben lassabban esnél, meg nem is esik el, meg ha karúszó van rajta, még fön is tudja magát tartani, de ha tud úszni, akkor nyilván még a karúszó sem kell.
[2:02] SPEAKER_01: Tehát én azt gondolom, hogy ezzel vitába szállni, hogy valaki azt megindokolja, hogy miért nem kell megtanulni úszni, az igen-igen nehéz.
[2:10] SPEAKER_01: Egyébként a különböző keringési és légzéssel kapcsolatos problémákra is nagyon jó gyógyír az úszás.
[2:18] SPEAKER_01: Tehát én azt gondolom, hogy meg kell tanulni mindenkinek úszni, de nagyon fontos, hogy mindenki úgy tanuljon megúszni, hogy azt ne valami frusztrációként, vagy az élet egyik borzalmának tekintve élje meg, hanem hogy örömmel menjen be a vízbe, és várja már azt, hogy jön a következő úszóedzés vagy úszás alkalom.
[2:37] SPEAKER_02: És például az izomtónusnál, ha valaki túlfeszes, vagy túllaza, ott is nagyon hasznos az úszás.
[2:43] SPEAKER_01: Igen, természetesen ott is, de például az izomtónus az egy olyan dolog, hogy az úszás tanulást is megakadályozhatja, megnehezítheti.
[2:52] SPEAKER_01: Amikor én elkezdtem ezzel foglalkozni, hogy hogyan függ össze az úszással, akkor több úszóedzővel vízilabda ezővel beszéltem, és el is kezdtük figyelni azt, hogy milyen olyan jelei vannak az úszástanulás során egy edző, vagy egy úszóoktató számára, hogy a gyereknél valami nem stimmel az idegrendszeri érés tekintetében, ami figyelem felkelt abból a szempontból, hogy itt akár lehet javasolni akkor a szülőnek, hogy milyen egyszerű, gimnasztikai gyakorlatokat végezen a gyerek a szárazföldön, hogy könnyebben menjen az úszás tanulást.
[3:24] SPEAKER_01: És akkor most rá is ték, mert egy egész csoportreflexet sikerült összeszedni, hogy mi mivel hogyan függ össze.
[3:31] SPEAKER_01: Tehát például kezdjük ott, hogy a mozgás koordinációt befolyásolja több reflexist, de amik a leginkább befolyásolják, az az aszimmetrikus nyaki tónus reflex, a szimmetrikus nyaki tónus reflex, a csípő egyéki garant reflex, és a fejbeállító tónus labirintus reakció előre is hátra ezeket nevezem fejbeállító reflexeknek, ezek nagyon erősen befolyásolják, de ott van még az egy ernyös reflexis ebben a repertoárban.
[3:58] SPEAKER_01: Na most ezek hogyan befolyásolják?
[4:01] SPEAKER_01: Például, amikor a kisba fel akar állni, akkor azt úgy teszi meg, kétféleképpen.
[4:06] SPEAKER_01: Az egyik az az, hogy behúzza, behajítja a térdeit.
[4:09] SPEAKER_01: Álában ilyenkor van ez a dupla véülés, és nyújtva van a karja.
[4:12] SPEAKER_01: És amikor a dupla véülésből föltolja a popóját és kinyúja a lábait, akkor onnantól már felkazkodik a hajlított karjával, mert amikor nyúlik a lába hajlik a karja, amikor hajlik a lába nyúlik a karja, felkapaszkodik a kisárynak a rácsán.
[4:28] SPEAKER_01: Ez egyébként egy tipikus felállás.
[4:31] SPEAKER_01: Tehát még egyszer, hogy a dupla vénél hajlítva van a láb, és nyújtva van akar, mikor megfogja a rácsot, azzal egy időben nyújtja a lábát, de akkor már hajlik a karja.
[4:41] SPEAKER_01: És az segít, hogy megfogja, mert nem így fogja megfogni a rácsot, hanem hajtó kézz, és akkor szépen feláll.
[4:47] SPEAKER_01: Na most ennek a reflexnak onnantól kezdve, hogy a gyerek stabilan jár nem szabadna megmaradnia.
[4:52] SPEAKER_01: Ez, amikor az úszás tanulás van, akkor például a mellúszásnál erősen befolyásolja azt, ha megmarad ugye egy gyereknek ez a reflex, hogy egyszerre hajítsa be a lábait és a karjait.
[5:03] SPEAKER_01: Mert amikor hajlik, akarja neki nyúlna a lába.
[5:06] SPEAKER_01: És a reflexes mozgást nagyon nehéz felülírni egy kisgyereknek tudatosan egy felnőtt valahol, vagy egy nagyobb gyerek fölül tudja írni, de egy 5,6-7 éves gyereknél, akinél nagyon él ez a szimmetrikus nyitonos reflex, ott a tudatos felülírás nagyon nehéz.
[5:24] SPEAKER_01: Nézzük mondjuk az aszimmetrikus nyitonos reflexet.
[5:27] SPEAKER_01: Elfordítja a gyerek a fejét oldalra és kinyúlik a karja.
[5:30] SPEAKER_01: Na most a gyors úszásnál pont így kellene levegőt venni.
[5:34] SPEAKER_01: A gyors úszásnak a hármas vagy ötös legvétele, vagy akárhányas végvétele, hogy amerre ő elfordítja a fejét, behajoljon a karja, és ne pedig ezt produkálja, az megint csak nagyon nehéz.
[5:46] SPEAKER_01: És érdekes azt figyeltük meg, hogy vannak olyan gyerekek, akik az is felnőttek is háromni az ember az úszodába akar látja, hogy az egyik oldalra vesz mindig levegőt.
[5:55] SPEAKER_01: Magyaron, aki mindig csak jobbra forított feljel vesz levegőt, és megnéztük, és ezeknél az embereknél azon az oldalon várható ki csak a reflex, a másik oldalon nem.
[6:03] SPEAKER_01: Illetve pont fordítva, bocsánat, ahol nem tud levegőt venni, úgy látható ki a reflex, mert akkor hajtik az a karja, aminek nem kéne.
[6:12] SPEAKER_01: Aztán ott van a csip egyik alantreflex, ami befolyásolja teljes mértékben az úszásnál a láb munkát.
[6:18] SPEAKER_01: Aztán mi nagyon-nagyon fontos, az a fejbárító reflex, amit mondtam az előre hátra tónusos labirintus reakció, egyszerűen a gyerek nem tudja megtartani a fejét, például, ha felemeli a fejét, akkor automatikusan kinyúlik a karja, és amikor mellúsásban van, neki hajlítva kellene, hogy legyen a karja.
[6:36] SPEAKER_01: Akinek megvan a tónusos labirintus reakció hátra, az nem fog tudni normálisan mellúsban úszni, mert egyszerűen a hajlított karmenet neki lehajlik a feje.
[6:46] SPEAKER_01: Mikor felemeli a fejét, akkor meg kinyúlik a karja, és azt meg nagyon nem kéne, mert akkor van itt a mellünknél a kezünk.
[6:52] SPEAKER_01: Aztán ott van az előre irányuló, ami meg haza vágja a teljes mértékben abból a szempontból az izomtónust, hogy egy laza, egy hipotón izomzatott eredményez, és nem lesz meg a gyereknek a tónusa, az izomtónusa, és nagyon könnyen elfárad.
[7:06] SPEAKER_01: Aztán a móreflex.
[7:08] SPEAKER_01: Móró reflexre az a legesleginkább jellemző, hogy a gyerek hanyat fekvésben nem tud felfeküdni a vízre.
[7:14] SPEAKER_01: Ahogy hozzáér a hátához a víz így összecsukódik, mint egy ilyen pálcika, vagy nem is tudom mi, mint egy ilyen V-alakba kerül a test, lemegy a fenete mélyre, és abban a pillanatban elsüllyed.
[7:26] SPEAKER_01: Ami egyébként meg még rátesz a móró reflexre, mert ha még le is megy a feje a víz al a gyereknek nem elég az, hogy nem tud fölfeküdni, akkor az kívánja nagyon erősen a mórt.
[7:38] SPEAKER_01: Amintől egyébként meg utána ugye összezár elől és fölül.
[7:42] SPEAKER_01: Ezek a gyerekek tipikusan az van, hogy hozzáér a, nem is fekszik fel a vízre, de ha valamilyen csoda folytán mégis felfeküdne, akkor egyből fölül és ezt a karoló mozgást fogja végezni, amit a móróreflex generál.
[7:57] SPEAKER_01: Akkor ott van a markolóreflex.
[7:59] SPEAKER_01: Akinek megvan a mó, nagyon-nagyon gyakran együtt jár vele a markoló reflex, ami azt jelenti, hogy bármi a tenyérhez érámarkol.
[8:07] SPEAKER_01: Ebbe beletartozik a víz is.
[8:09] SPEAKER_01: Az a gyerek, akinek az ujjai nem nyújtva annak a víz alatt, hát az el fog süllyedni, mert hogy az nem fogja tudni tolni a vizet a tenyerével, a háta mögé, vagy éppen a merre szükséges, mert ökölbeszorított kéz, az átmegy gyorsan a vizen, és már.süled.
[8:26] SPEAKER_01: Ez az összes úszás nemet befolyásolja a görzbe szorított, ökölbeszorított kéz.
[8:32] SPEAKER_01: Ez mondom ezt a móró is generálhatja, hogy ökölbeszorul a keze, de maga a markoló reflex is.
[8:37] SPEAKER_01: És akkor ott van a sokat vitatott búvár reflex.
[8:41] SPEAKER_01: Itt különbséget kell tenni.
[8:42] SPEAKER_01: A búvár reflex az 12 hónapos korig van meg normális esetben, ami azt jelenti, hogy ha a gyerekbe esik vízbe, vagy valamilyen hideg hatás ér az arcát.
[8:52] SPEAKER_01: Egyébként ez lehet a hideg szél is, akkor visszatartja a levegőt, és a perifériákról, a karokból és a lábakból a vér az a belső szervek felé irányul, nem vesz levegőt, pár másodpercig igaziból a szervezetet próbálja föntartani az a reflex, hogy ne omoljon azonnal össze, hanem legyen idő kikapni a gyereket a vízből.
[9:13] SPEAKER_01: Ez a búvár reflex, és ennek át kell csapnia a búvár válaszba, ami azt jelenti, hogy amikor mi belsünk a vízbe, nem fogunk egy mély levegőt venni, és nem is fújjuk elem egy pillanatra ez a belégzés és kilégzés leáll.
[9:31] SPEAKER_01: De nem fog a perifériákról a vér a belső szervek felé irányulni.
[9:37] SPEAKER_01: Más lesz a válasz.
[9:38] SPEAKER_01: Tehát azért is mondják válasznak és nem reflexnek, kicsit más lesz a felállás, mert mi ugrunk egy fejest, nem vettünk levegőt, nem nyertünk vizet, nem ment be a tüdönkbe.
[9:49] SPEAKER_01: Ahogy érzékelé az idegrendszer, hogy a víz alatt vagyunk, akkor törekszünk szépen felfelé, és nem ledelmedünk.
[9:55] SPEAKER_01: A búvárreflexre az jellemző, hogy ledelmed.
[9:59] SPEAKER_01: Ezek a gyerekek sajnos az a fajta babaúszás, nem minden babauszás, mert nagyon sokféle babauszás van, és van nagyon-nagyon jó babaúszás, amikor igaziben a gyerek pancsikázik a vízbe, megszokja azt, hogy ez egy másik fajta közeg, élvezi.
[10:15] SPEAKER_01: És amikor lenyomják a gyereket még akkora viz alá, vagy lemerítik, amikor még a búvá reflex intenzív, az fent tudja tartani hosszú időn keresztül, és sok úszásoktató és úszóedző vízilabdaedző számolt be arról, hogy ezeket a gyerekeket sokkal nehezebb mondjuk a vízilabdaedző kevésbé, mert oda már úszni tudó gyerekek mennek, nagyon nehéz megtanítani, mert egyszerűen nem akar lemenni a viz alá, mert ő viszont el is állhat ha a perifériákról a bér, illetve nem is az, hogy elájul, hanem mozgásképtelenné válik a vizalat.
[10:45] SPEAKER_01: Ezek a gyerekek, akiknek a reflexük marad meg, és nem pedig a válasz, az élet válasz, az érettrexes válasz, ezeknek az úzása az egy szenvedés.
[10:54] SPEAKER_01: Tehát nem szeretik, hogy ha vizes az arcuk, nem szeretik, hogy ha a szemükbe megy, a víz, úgy érzik, hogy megfulladnak akkor, és elgyengülnek akkor, hogyha a fejük lemegy a víz alá.
[11:04] SPEAKER_01: Tehát, hogy itt most hirtelen ében felsoroltam vagy 6-8 reflexet, és azt gondolom, hogy minden gyereknek úgy kellene elkezdenie az úszástanulást, hogy ezek a reflexeik negáltolják meg abban.
[11:17] SPEAKER_01: A gyereknek akkor sikerélménye lesz, hogyha nincs meg a móró reflex, sikerélménye lesz akkor is, hogyha nincs meg a búvány reflex, és az egész úszástanulás folyamat a lerövidül.
[11:28] SPEAKER_01: Tehát akkor elég lenne egy 8-10 hónap, hogy víz biztosan a gyerek mondjuk mellúszásban, úgyhogy kint van a feje, mert ugye az a legjobb vagy a hátúszás, mert azzal tud, de mondjuk szerintem a mellás még jobb, mert a korátja is, hogy merre úszik, de az in legább fönnmaradjon a vizen, hogy ki tudják szedni, hogyha probléma van, és ha egy gyerek élvezi, tehát azt kellene megérteni.
[11:48] SPEAKER_01: Ez ugyanaz, mint a tanulás.
[11:50] SPEAKER_01: Ha a gyerek idegrendszere érett, akkor ő élvezi a tanulást, mert a tudás megszerzése az egy élvezetes folyamat.
[11:58] SPEAKER_01: Ha a gyerek idegrendszere érett, akkor ő élvezi az úszás tanulást, mert az is egy élvezetes folyamat, az egy játék, az egy rendkívül jó érzés fent maradni a vizen, és ott lebegni azt sem áll, amit akarok.
[12:11] SPEAKER_01: És hát ezt kéne megteremteni, hogy ne féljenek a gyerekek, amikor el kell menni úszni, és ne igazolásokat kérjenek tőlem, vagy bármely kollégától, hogy x primitív reflexel megvan, adjon már neki egy kis időt, hogy szegény gyerek leküzdje a félelmeit és a gátlásait, hanem úgy menjen akár az iskolai, akár egy privát úszás oktatást, hogy ezek a reflexek már negáltják.
[12:34] SPEAKER_02: A mellymali könyve is sok szó esik a búvárreflex ott és tanácsok a végén, hogy ugye fújják a buborékot víz alatt a tenyerükbe, de ugye van olyan gyermek, aki még abszolút még arra sem képes, hogy a vizet az arcához emelj, annyira megvan a búvár reflex, nekik szoktuk ajánlani ösztön próbálnak meg szívó szállal a vízbe fújni.
[12:55] SPEAKER_01: Igen, van olyan gyerek, akinek annyira erős még ez a búvárreflex, hogy a hideg szél is kiváltja azt, hogy nem vesz levegőt, vagy úgy érzi, hogy megfullad, és nem is megy ki az utcára.
[13:04] SPEAKER_01: Én egyébként kifejezetten ezért kezdtem el a búvárreflex után kutakodni, hogy még mit okozz meg mi a helyzet vele.
[13:10] SPEAKER_01: De minden esetén azt gondolom, hogy ha megnézzük azt, amit amiről így már beszélünk.
[13:17] SPEAKER_01: Most nem emlékszem, hogy podcastban vagy négy szem közt, hogy az iskolában menő gyerekek hány százalékának vannak meg a reflexei, akkor azt gondolom, mi még az is csoda, hogy ennyien megtanulnak úsznia emellett.
[13:28] SPEAKER_01: Ezeket le kell nekik azért erősen küzdeni.
[13:30] SPEAKER_02: Minden gyereknek fontos, hogy megtanuljon úszni.
[13:33] SPEAKER_02: Egyáltalán akkor tanul meg úszni, hogyha ezek a csecsemőkori reflexek már nem meggátolják.
[13:38] SPEAKER_02: Mindenkinek szép nyarat, viszont kívánom!
[13:41] SPEAKER_00: Ennyi volt már a Reflex Podcast.
[13:43] SPEAKER_00: Ha tetszett a beszélgetés, és szeretnél még többet megtudni a szívens sarlós programról, akkor tarts velünk legközelebb is.
[13:49] SPEAKER_00: Ne felejts el felidatkozni a podcastünkre, hogy nem maradj le a folytatásról.

Shows are listed from Apple Podcasts' charts and directory, and Podcast Index where it is used. Every show and episode belongs to its publisher and plays from the publisher's own feed; this site hosts none of them.