# Az ügyetlenség

An episode of [ReflexPodcast](https://invisiblenetwork.ai/podcast/1871865318), 19 Oct 2026, 15 min.

Audio: https://www.buzzsprout.com/2589987/episodes/19979584-az-ugyetlenseg.mp3

Gyakran elesik, nekimegy az ajtófélfának, lelöki a poharat az asztalról, vagy komoly küzdelmet jelent számára a cipőfűzés és a ceruzafogás? A környezet ilyenkor hajlamos könnyedén rásütni a gyermekre az „ügyetlen”, a „szétszórt” vagy a „kétbalkezes” jelzőt. De vajon valóban figyelmetlenségről van szó, vagy egy sokkal mélyebb, idegrendszeri éretlenség áll a háttérben? A Reflexpodcast legújabb epizódjában Kiss-Bandzsal Melinda és Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet beszélgetnek a gyermekkori mozgáskoordinációs nehézségekről. Részletesen körüljárják, hogy a mindennapos megbotlások és balesetek hátterében hogyan húzódhat meg a testtudat, az egyensúlyi rendszer elégtelen működése, valamint a le nem épült csecsemőkori reflexek jelenléte. 📌 Amiről az adásban szó lesz: • Tényleg létezik veleszületett „ügyetlenség”? Miért nem akarati tényező a koordinációs bizonytalanság? • A láthatatlan érzékelés: Hogyan alakítja ki az idegrendszer a belső térképet a testünkről, és mi történik, ha ez az információ késve vagy pontatlanul érkezik meg az agyba? • Reflexek szorításában: Mely primitív reflexek akadályozzák a folyamatos mozgást, a labda elkapását vagy a stabil járást? • A láthatatlan lelki teher: Hogyan rombolja az önbizalmat és okoz szorongást a folyamatos kudarcélmény az óvodában és az iskolában? • Hogyan segíthetünk? Milyen célzott mozgásos ingerekkel és szenzomotoros fejlesztéssel hozható egyensúlyba az idegrendszer, hogy a mozgás újra magabiztos és örömteli legyen? Ha a gyermeked gyakran küzd a mindennapi mozgások során, vagy szakemberként szeretnéd jobban átlátni a koordinációs zavarok gyökerét, ez az adás segít más szemmel tekinteni az „ügyetlenségre”. 🔔 Iratkozz fel a csatornára, hogy ne maradj le az új epizódokról! #reflexpodcast #ugyetlenseg #mozgaskoordinacio #szenzomotorosfejlesztes #csecsemokorireflexek #drstephenssarloserzsebet #kissbandzsalmelinda #gyermekfejlesztes

## Transcript

[0:01] SPEAKER_00: Ez itt a Reflex Podcast.
[0:02] SPEAKER_00: Minden, amit a szíván sarlós programról tudni kell.
[0:09] SPEAKER_01: Sziasztok, kis Bancsalinda vagyok, a Reflex alapítója.
[0:13] SPEAKER_01: A mai részben az ügyetlenségről fogunk beszélni dr.
[0:16] SPEAKER_01: Szívin sarlós Erzsébetel a sarlós program megalapítójával.
[0:20] SPEAKER_01: Szia, sziasztok! Mit nevezünk ügyetlenségnek?
[0:24] SPEAKER_02: Hát az ügyetlenség az egy tágfogalom, kinek mi az ügyetlenség, mert van, akinek ez is belefér, van, akinek meg semmi nem fér bele.
[0:32] SPEAKER_02: Én azt gondolom sok év testnevelés és gyógytesnevelés tanítás után, hogy az ügyetlenség az tulajdonképpen egy mozgás koordinációs zavar, ami vagy nagy mértékben, vagy kisebb mértékben, de megnyilvánul van, akinek az az ügyetlenség, ha nem tud befűzni a tűbe cérnát.
[0:49] SPEAKER_02: Van, akinek az, hogyha félre gombolja az ingét, és van, akinek csak az, hogyha állandó mondjuk elesik.
[0:55] SPEAKER_02: Szóval egy nagyon tágfogalom.
[0:57] SPEAKER_02: Viszont egyet elmondhatok, hogy ugye a legkevesebb szülő az ügyetlenséggel fordul, tehát hogy mint probléma az ügyetlenség ezzel fordul a szakemberhez.
[1:10] SPEAKER_02: Mert hogy az úgy belefér, hát, hogy majd ügyesebb lesz a gyerek, meg majd ez alakul, meg nem kell mindenkinek annyira ügyesnek lenni, nyilván nem mindenki egyformán ügyes, mert ez is egy adottság tulajdonképpen, de valamilyen szinten azért ez, nem is valamilyen szinten meglehetősen, erősen befolyásolja a gyereknek az életét.
[1:30] SPEAKER_02: Tehát, hogyha ha mondjuk megyünk egy testnevelés órát, hogyha egy gyerek állandóan azt érzi, hogy a kidobósnál, amikor választás van, akkor mindig az utolsó, akit választanak.
[1:40] SPEAKER_02: Vagy amikor sor és váltóverseny van, akkor ő az, aki miatt állandam kikapnak, és mindenki őt fújolja, meg őt kritizálja, hogy ő vele nem szeretne egy csapatban lenni.
[1:52] SPEAKER_02: Akkor ez bizony egy idő után azért a személyiségére erősen hatást fog gyakorolni, és ő el fogja magáról hinni, hogy ő az ügyetlen, ő az, aki miatt mindig kikap a csapat.
[2:04] SPEAKER_02: Szóval, ez az egyik történet.
[2:05] SPEAKER_02: A másik az viszont egy saját élete szempontjából is lehetesen fontos dolog, két szempontból, az egyik a balesetek elkerülése.
[2:14] SPEAKER_02: Tehát egy ügyetlenebb gyermek az nem is esik ügyesen, és ő az, aki állandó leveri az állát, beveri a fejét, nem tudja fejjelé kapni a kezét, hogy védekezzen.
[2:25] SPEAKER_02: Mert vannak olyan primitív reflexek a háttérben, amikor veszélyt érzéken az idegrendszer, akkor nem az adekvát mozgás fog előkolni, hogy megvédje a szervezetet az eséstől, hanem például egy kisgyerek, akinek mondjuk megvan a móróreflexe vagy az eljtennyös reflexe, az nem a fejjelé kapja a kezét, amikor eresik, hanem hátra indul a két kar a hát irányába, széttárja a karját, és már régen rossz, amikor a móró reflexnek az a mozgás eleme, hogy előre jön a két kar, és ugye védekező helyzetbe kerül, az később fog megjelenni, addigra már régen elérte a földet és lefe elte az adott akármicod, ami a földön van.
[3:08] SPEAKER_02: Szóval, hogy ez az egyik történet, a másik pedig az, hogy a védekezés az sokkal nehezebb ezeknél a gyerekeknél, sokkal rosszabb helyzetekben esnek el, illetve rosszabb reakcióik vannak egy-egy veszélyes helyzetre.
[3:24] SPEAKER_02: A másik probléma az pedig az, hogy ezek a gyerekek, akik kis korukban ügyetlenek, sokkal kedvetlenebbül, vagy nem is választanak sportot.
[3:36] SPEAKER_02: És az nagyon fontos lenne, hogy a gyerek, amikor még kicsi, megismerkedjen sok sportolási lehetőséggel, ami neki élményt ad, amiben ő sikeres, amiben ő ügyes, amilyen játékot ő élvez, legyen az labdajáték, legyen az egy vízip, legyen bármi, azért, mert azok az ő teljes életére ki fog hatni, és azok a gyerekek, akik szeretnek sportolni, és szeretnek mozogni gyerekként, azok idősebb korban is meg fogják sokkal inkább őrizni ezt a jókedvet, a sporthoz való jó viszonyokat, ami viszont elengedhetetlen ahhoz, hogy egészséges életet éljen valaki.
[4:13] SPEAKER_01: Milyen reflexek állhatnak az ügyetlenség hátterében?
[4:16] SPEAKER_01: Itt is nagyon sok.
[4:17] SPEAKER_02: Hát én azt gondolom, hogy szinte az összes.
[4:19] SPEAKER_02: Tehát attól függ, hogy milyen ügyetlenségről beszélünk, hogy a finom motoros, aymotoros mozgás, a mozgás koordináció, az irányoknak a az összekeverése, vagy nem keverése, az, hogy mennyire harmonikusan végzi valaki azt a mozgást mintát.
[4:33] SPEAKER_02: Én azt gondolom, hogy szinte nincs olyan primitív reflex, ami nem befolyásolná így úgy.
[4:38] SPEAKER_02: Ha például nézzük az úszást.
[4:40] SPEAKER_02: Az úszásról azt hiszem, már beszélünk igen.
[4:43] SPEAKER_02: De azért azt szeretném elmondani, hogy például az úszásnál is van egy legalább nyolc reflex, ami azt megakadályozza, hogy a gyerek a vízben biztonságosan tudjon mozogni, biztonságosan tudjon úszni.
[4:53] SPEAKER_02: És ezek a reflexek a markolótól kezdve az aszimmetrikus nyaki tónusos reflexen keresztül a morói.
[4:59] SPEAKER_02: Tehát nagyon-nagyon sok, tehát, hogyha a reflexeknek most már az én agyamban vannak a primitív reflexeknek ilyen típusai, tehát ilyen csoportjai, és nincs olyan csoport, ami itt nincs érintve.
[5:10] SPEAKER_02: És én azt gondolom, hogy elsősorban vegyük azt a baleset megelőzést, hogy mennyire fontos szerepe van a primitív reflexek kiküszöbölésének egy baleset megelőzésében, de például egy olyanban, hogy mondjuk fejbe dobják a gyereket a labdával.
[5:24] SPEAKER_02: Akinek megvan a móreflexe, az azért lesz ügyetlen a labdajátékok terén, mert a közeledő labda az ő idegrendszere számára veszélyforrásként detektálódik, és ő nem a labnáért fog nyúlni, hanem mint említettem az elesésnél, ő először szétárja a karját, veszély nagy levegőt, és csak utána fogja előre kapni a karját, mert a móreflex, illetve minden reflex, azt tudnunk kell, hogy az erősebb, az ő beli a tudatos mozgást, tehát gátolja azt a mozgás mintát.
[5:54] SPEAKER_02: És akkor még egy dolgot tegyek hozzá, hogy nagyon-nagyon fontos lenne az, hogy a sportági alaptechnikák elsajátításánál megyék azt figyelembe az edzők, hogy a gyereknek a primitív reflexzei befolyásolják az akaratlagos mozgást.
[6:10] SPEAKER_02: Tehát én hiába fogok ordítózni egy gyerekkel, hogy így tartsa a lábát, meg úgy emelje a kezét, vagy úgy hajtsa le a fejét, mondjuk egy gurulóátfordulásnál vagy bukfencnél, ha neki a primitív mozgás mintája ott létezik, mert akkor ő neki nem az lesz a normális mozgásminta egy bukvencnél, hogy ő lehajtja a fejét és a tarkóját tegye le, hanem fölemeli a fejét és az állát vagy a homlokát fogja, vagy legjobb esetben mondjuk fejen áll, aztán utána hanyat esik, és többet nem akar bukvencezni.
[6:40] SPEAKER_02: Szóval, hogy ezeket figyelembe kéne venni, hogy ezek ne legyenek meg, és a gyereknek úgy felépíteni az adott sportágra jellemző technikát, hogy azzal ne legyen gond.
[6:51] SPEAKER_02: Mert amikor automatizálódik egy rossz technika, és ez nagyon sokszor van az ügyetlen gyerek szindrómánál, a külföldön sokkal jobban vizsgálják, hogy ilyen ügyetlen gyerek.
[7:02] SPEAKER_02: Igen van neve.
[7:03] SPEAKER_02: Neve.
[7:04] SPEAKER_02: Ez a klám szicálny színrom.
[7:06] SPEAKER_02: Igen.
[7:06] SPEAKER_02: Tehát, hogy én Magyarországon nem foglalkoznak az ügyetlen gyerekekkel, azok úgy jártak.
[7:12] SPEAKER_02: És én azt gondolom, hogy ez íratlanul fontos lenne, mert én is edzősködem kilenc évig evezős edzőként, és akinél rögzül egy rossz technika, azt utána nem lehet kiírni.
[7:24] SPEAKER_02: Akkor sem hiszi el az illető magáról, hogy rosszul csinálja, amit csinál, és gazdaságtalan a mozgása, sokkal több erőt és energiát visz el az a mozgás, mint amit több produkál, ha fölveszünk videóra.
[7:38] SPEAKER_02: Akkor legalább valamennyire szembesülve, de változtatni már nem tud.
[7:41] SPEAKER_02: Tehát annyira rögzülnek ezek a mintázatok az idegrendszerben a mozgás kivitelezésével kapcsolatosan.
[7:48] SPEAKER_02: Ugyanúgy egyébként meg kell tanítani futni a gyerekeket.
[7:51] SPEAKER_02: A súlypontjuk ne ugráljon le föl.
[7:53] SPEAKER_02: Pont egy kézilabdaedzővel hallgattam valamelyik nap egy podcastot, vagy egy rövid rövid interjút, és azt mondta, és teljesen egyetértek vele, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor egy gyerek lement kézilabda edzéssel, meg kellene tanítani futni, és most ott tartunk, hogy nem futni kell megtanítani, hanem járni.
[8:10] SPEAKER_02: Hogy ne essen el a saját lábában és úgy mozogjon a pályán, hogy tudja koordinálni a mozgását, ne menjen neki a társainak.
[8:18] SPEAKER_02: Szóval ez egy nagyon fontos dolog, sokkal fontosabb, mint amennyire mi ezt most így, mint ahogyan most mi ezt kezeljük.
[8:25] SPEAKER_01: Agyféltek ezt szempontjából láttál bármilyen eltérést az ügyetlenség hátterében.
[8:32] SPEAKER_02: Mert azt gondolom, hogy nincs.
[8:34] SPEAKER_02: Tehát ez egy generális probléma, és itt nagyon fontos a két féltekének, a két féltek közötti kapcsolatrendszer kiépítése.
[8:42] SPEAKER_02: Ugye a két féltekét a kérgestest vagy a korpusz kalonszum köti össze, és nagyon fontos az, hogy a megfelelő mennyiségű hálózat az a kettő között kiépüljön.
[8:52] SPEAKER_02: Ez 12-14 éves korban érri el a csúcsot, és utána azokat, amiket mi használunk rendszeresen, azok maradnak, meg a többi leépül, ez gazdaságosan teszi a működést.
[9:01] SPEAKER_02: De addig igenis ki kell építeni azokat a hálózatokat, és 14 éves korrig azért is nagyon fontos egyébként, hogy a gyereknek kedve legyen mozogni, és az ügyetlenség ne vegye el az ő kedvét, mert az artériás és vénás rendszerünket összekötő kapilláris hálózat, az a mozgás által fog kiteljesülni kiépülni.
[9:22] SPEAKER_02: Az a gyerek, aki sokat mozog, és végez állóképességi sportokat is, és nem fog összeomolni, ha két iskolakört kell futni, vagy már egyet, vagy mit tudom én, tehát egy távolságot le kell futni, hanem tud normálisan kifejteni sziklikus mozgásokat egy bizonyos idő intervallumon belül, vagy azon túl, azoknak a gyerekeknek a kardiovaszkuláris rendszere sokkal jobban fog fejlődni, és hogyha valami miatt neki később szüksége van arra, hogy a vérrellátása az izomzatának az megfelelő legyen, ami lehet egy sport, de akár lehet egy betegség, vagy bármi, akkor azok lesznek előnyben, akik is korukban mozogtak, és nem a tévé előtt ültek, meg nem a telefonjukat nyomták, meg nem az iPad-del bíbelőttek, hanem akik mozogtak kint.
[10:08] SPEAKER_02: Egyébként egy elég elképesztő tanulmányt olvastam arról, hogy ugye én 1965-ben születtem, és a 60-70-es években született emberek az utolsó olyan generáció, akik normális körülmények között nőttek föl a mozgás szempontjából, mert utána egyre kevesebbet.
[10:28] SPEAKER_02: A következő generációk kevesebbet és kevesebbet mozogtak, és azért van egy olyan dolog is, hogy a családi minta nagyon sokat számít.
[10:35] SPEAKER_02: Tehát, hogyha egy gyerek egy sportoló, nem él sportoló családban, hanem egy sportoló családban nő föl, akik számára fontos a mozgás, az egy olyan mintát fog megtanulni.
[10:46] SPEAKER_02: És neki nem lesz az idegen, és nem lesz egy a tesi órára való átöltözés, az neki egy evidencia lesz, és nem pedig egy kényszer, és nem az, hogy az öltözőben fogják eltölteni a gimnazista lányok a testnevelés órát, mert az ciki mozogni, hanem nekik a mozgás az egy élmény, adó, egy örömteli olyan dolog, amit ők szívesen végeznek.
[11:10] SPEAKER_02: Tehát nagyon fontos a családi minta, és nagyon fontos lenne az, hogy amikor a szülők sportolnak valamit, akkor abba nyilván a gyereket a saját szintjükön bevonják, mert hogy ez másképp nem fog fejlődni.
[11:24] SPEAKER_02: Illetve a nagyon ügyetlen gyerekeket, hogy így fogalmazak, azokat pedig ugyanúgy el kellene vinni mentorhoz, vagy segítséget kéne kérni, mint aki nem tud olvasni, vagy figyelemzavaros, vagy nem tud megülni a fenekéj, vagy észak a bepisja.
[11:38] SPEAKER_02: Mert ez ugyanaz, ugyan ott történik minden az agyunkban.
[11:42] SPEAKER_01: És ugyanúgy hátráltatják őt ott a mindennapokban.
[11:45] SPEAKER_01: Pontosan.
[11:45] SPEAKER_01: Ugyanúgy például, amikor ez is szerintem elég feltűnő jel, amikor mindig félregombolja mondjuk a blusát az inget.
[11:53] SPEAKER_02: Meg amikor az órán minden leesik körülötte, teh leesik a radírja, aztán leesik a celuzája, hanyat esik a székkel, mert hintázik, leesik a lépcsőn, meg össze-vissza töri magát, elvágja a kezét.
[12:06] SPEAKER_02: Egyébként a felnőteknél is van ez, hogy vannak olyan felnőttek, hogy folyamatosan kis balesetek történnek velük.
[12:13] SPEAKER_02: Azért, mert egyszerűen a mozgás koordinációjuk annyira szegényes, hogy nem tudja a mindennapokban azokat a feladatokat ellátni, ami azért eléggé fontos lenne, hogy egy konyhában ne történjen meg az, hogy tényleg minden nap elvágja a valamelyik újját, mert annyira ügyetlen a kis használatával kapcsolatosan.
[12:32] SPEAKER_02: Égént az ilyenekre, ezek az olyan finom motorikus dolgok, amik szintén segítenek, tehát hogy ki szálltak az életünkből.
[12:42] SPEAKER_02: Anna, a nagyanyám, én nem is tudom, egészen kicsillentem még óvodás, amikor ezt a macska bölcsőt, hogy egyik kezünkről a másikra, ugye felök, vagy mindakki kezünkre felökjön a falat, és akkor átveszünk.
[12:54] SPEAKER_02: Vagy például mindenféle ilyen fonaltrüköket tanított, hogy hogyan tudom én az ugyanimon keresztbe húzni a cérnát, hogy itt anna egy mozogatan le tudjam rántani.
[13:03] SPEAKER_02: Vagy például a különbö olyan játékok, mint a csípccsóka, meg urunk egy gyerekből egy süteményt, és akkor mindenféle takilis ingereket szólsz.
[13:15] SPEAKER_01: Eleve egy borsópucolás is, nem egy borsópucolás.
[13:19] SPEAKER_02: A maratoni borsópucolás, azt is pucoltunk rengeteget, csipet kétgyártottunk, és aztán azt megszállította, vagy az édesanyám, vagy a nagyanyám.
[13:27] SPEAKER_02: Ezek a dolgok benne voltak régen a mindennapokban, és most már nem, ott a mirelét borsó nem kell megpucolni.
[13:35] SPEAKER_02: Meg igaziból már tészet sem csinál az ember, nem gyúrtéztát, hanem elmegy aztán vesz a boltban, mi minden mirelít is elő van készítve a tésztagyúrás, például nagyon erősen fejleszti a markolóreflexnek, vagy illetve nagyon jól előidézi a markoló reflexek a gátlását.
[13:50] SPEAKER_02: Simán lehetne csípetként gyártatni a gyerekekkel, és nyomkodnia, nyomkodatni a tésztát.
[13:56] SPEAKER_02: Egyébként, aki megtanulja ezeket azoknak ez jó ist, élvezik a gyerekek.
[14:00] SPEAKER_02: Vagy például a kötés, meg a horgolás.
[14:03] SPEAKER_02: Az én unokám most hét éves, és körülbelül 4 óra alatt tanult megkötni.
[14:08] SPEAKER_02: Úgyhogy oda-vissza, most már egész hosszú csíkot kötött, mert valamit akar az egyik kis állatának, ilyen prüse állatának kötni, és ezek nagyon fontos dolgok lennének.
[14:18] SPEAKER_02: És ezek élményt adnak a gyereknek.
[14:20] SPEAKER_02: A gyereknek addig nem adnak ezek az apró dolgok, élményt, amíg nem ismerik.
[14:24] SPEAKER_02: Ha megtanítjuk nekik onnól kezdve, ők ezt szívesen csinálják, és boldogan elbíelődnek mondjuk egy kötéssel, egy hímzéssel, vagy egy horgolással.
[14:33] SPEAKER_01: És nem annyira kitartóak szerintem, hogy nagyon hamar, nagyon sokáig kell őket bíztatni, és nem hagyni őket, hogy az elején feladják.
[14:40] SPEAKER_01: Lehet, hogy ez a szülőnek ez egy sokkal hosszabb folyamat, mert saját magával is kell dolgoznia az, hogy sokkal türelmesebb legyen.
[14:47] SPEAKER_01: Nagyon szépen köszönöm, ez is egy nagyon hasznos téma volt, legöszelebb találkozunk.
[14:52] SPEAKER_00: Ennyi volt már a reflex podcast.
[14:54] SPEAKER_00: Ha tetszett a beszélgetés, és szeretnél még többet megtudni a szívens sarlós programról, akkor tarts velünk legközelebb is.
[15:01] SPEAKER_00: Ne felejts el felidatkozni a podcastünkre, hogy nem maradj le a folytatásról.

Shows are listed from Apple Podcasts' charts and directory, and Podcast Index where it is used. Every show and episode belongs to its publisher and plays from the publisher's own feed; this site hosts none of them.