# Dollárpapa | Berezvai Zombor, a kirúgott GVH-vezető: Nagyon durván sérült a tisztességes verseny a NER évei alatt

An episode of [Qubit Podcast](https://invisiblenetwork.ai/podcast/1533857087), 24 May 2026, 47 min.

Audio: https://traffic.omny.fm/d/clips/d8df8f59-7dc7-4c59-be78-aea00114ae64/aa6f325d-2032-4871-b21f-b07600d8e94a/9c38688c-1844-4bf3-94ae-b45200708711/audio.mp3?utm_source=Podcast&in_playlist=d78d1e6e-e147-4fc9-91ed-b07600d8e987

Hogyan vált a NER gazdaságilag egyre kártékonyabbá az elmúlt 16 évben? Berezvai Zombor a Dollárpapa podcastban arról beszélt, hogy a politikai kapcsolatok fokozatosan teljesen felülírták a piaci versenyt Magyarországon, és ezek nem elszigetelt visszaélések voltak, hanem maga a rendszer működött torzan, aminek az árát inflációban és a lassuló növekedésben fizette meg az ország. See omnystudio.com/listener for privacy information.

## Transcript

[0:00] S1: Sziasztok! Üdvözlök mindenkit! Ez itt a Dollárpapa, a Kubik gazdasági magazinja.
[0:04] S1: A mai műsorban Bereznay Zsombor közgazdásszal, a Corvinus Egyetem docensével
[0:08] S1: fogunk beszélgetni. Zsombort korábban úgy kellett volna bemutatnom, hogy a
[0:11] S1: Gazdasági Versenyhivatal kutatója, elemzője, de ez a helyzet megváltozott. Ezt
[0:16] S1: talán többen tudjátok, hiszen Zsombor nagyjából másfél hónappal ezelőtt a
[0:19] S1: Partizán on előállt egy olyan történettel, illetve történetekkel, amelyek arra
[0:25] S1: mutattak rá, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nem 100% ig működött
[0:29] S1: szakmailag az előző kormány alatt. Erről azt hiszem, hogy Zsombort
[0:32] S1: nagyjából mindent elmondott. Természetesen egy kicsit fogom erről is kérdezni,
[0:35] S1: de inkább ennek apropóján arról kérdezzük a Dollárpapában, ami sokkal
[0:39] S1: jobban illik is a mi műsorunk tematikájához, hogy hogyan működhetne jobban,
[0:43] S1: tisztábban a piacfelügyelet és egyáltalán a piac Magyarországon. Üdvözöllek Zsombor
[1:00] S1: a műsorban!
[1:00] S2: Sziasztok! Üdvözlöm én is a hallgatókat! Köszönöm a meghívást!
[1:03] S1: Kezdjük azért mégiscsak egy kicsit ezzel a hot topic pletyka részével,
[1:07] S1: Hogyha egy picit vissza tudsz nekünk arra utalni, hogy miért
[1:10] S1: gondoltad akkor, hogy neked fontos ezzel előállnod, mi az, ami
[1:13] S1: az utolsó csepp volt a pohárban és nem feltétlenül a
[1:15] S1: történetekre gondolok, inkább a szakmai attitűdre. Tehát hogy mi az
[1:19] S1: a belső motiváció, ami téged odavezetett, hogy erről nyilvánosan beszélni kell.
[1:23] S1: Illetve majd légyszi arról is mondj néhány szót, hogy mi
[1:25] S1: az utóélete annak, hogy felvállaltad ezzel kapcsolatban a nyilvánosságot.
[1:29] S2: Igazából két dolog mozgatott azzal kapcsolatban, amikor úgy döntöttem, hogy
[1:34] S2: végülis elmegyek a Partizánba beszélni ezekről a dolgokról. Az egyik
[1:37] S2: az az volt, hogy abban az időben, ez március vége
[1:40] S2: felé volt. Nagyon sokan mutatták meg azt, hogy hogyan működik
[1:43] S2: rosszul az állam, és hogy különböző területeken a rendőrség, titkosszolgálat, katonaság,
[1:49] S2: különböző pályázatok, például horizont odaítélése mind mind politikai döntések születnek
[1:54] S2: szakmai döntések helyett. És viszonylag sok ismerősömmel beszéltem erről, és
[1:58] S2: azért többen voltak, akik azt mondták, hogy hát ezek csak
[2:00] S2: ilyen elszigetelt esetek, egy egy rossz döntés, de maga a
[2:04] S2: rendszer az nem így működik. És én meg azt láttam,
[2:06] S2: hogy sajnos a rendszer így működik, és én is ugyanezt
[2:08] S2: tapasztaltam a saját munkahelyemen, mint amiket ők tapasztaltak a saját helyükön.
[2:12] S2: És ezért gondoltam, hogy ha minél többen mondják ezt, akkor
[2:15] S2: talán egyre többen hiszik el azt, hogy ez nem egy
[2:17] S2: egy elszigetelt eset, egy egy rossz döntés, hanem tényleg a
[2:19] S2: rendszer működési dinamikája és logikája. És nyilván a közeledő választásoknál
[2:24] S2: lehetőség nyílt arra, hogy ezen a rendszeren változtassunk, ami végülis
[2:27] S2: elég nagy többséggel meg is történt. Tehát ez volt így
[2:30] S2: az így az egyik része, a másik része pedig az,
[2:33] S2: hogy ha megnézzük ugye az előző négyéves időszakban lényegében nem
[2:38] S2: volt GDP növekedés Magyarországon, és folyamatosan jött az ígérgetés, hogy
[2:42] S2: minden évben elkezdődik majd a repülőrajt minden év egyre jobb lesz,
[2:45] S2: de igazából egyik év sem lett jobb. Szerintem ez egy
[2:48] S2: strukturális problémára mutat rá, méghozzá arra, amit egyébként ugyanitt, a
[2:52] S2: Dollárpapában Prinz Dani is elmondott pár hónappal ezelőtt, hogy a
[2:55] S2: verseny hiánya igazából az, ami gátolja Magyarország gazdasági fejlődését, és
[2:59] S2: azt gondolom, hogy ez a korábbi kormányzat működési struktúrája és
[3:04] S2: logikája alatt nem lett volna feloldható. Tehát hogyha ugyanúgy a
[3:07] S2: Fidesz ciklus marad, akkor ezen a gazdasági növekedés meg azon
[3:10] S2: a fejlődési pályán, amelyre Magyarország rákerült a NER alatt, ha
[3:14] S2: nem tudtunk volna letérni, mert a rendszer logikája egyszerűen ezt
[3:16] S2: nem tette volna lehetővé. Tehát ahhoz, hogy valójában is egy
[3:20] S2: prosperitív és egyre jobban működő, az állampolgárainak egyre nagyobb jólétet
[3:24] S2: biztosító országgá tudjuk formálni Magyarországot, ahhoz mindenképpen rendszerváltásra, vagy legalábbis
[3:28] S2: a NER rendszerének leváltására volt szükség. És igazából erre szerettem
[3:32] S2: volna rámutatni, hogy ennek mondjuk a Gazdasági versenyhivatali oldala vagy
[3:36] S2: a verseny oldala az hogy néz ki, és ott milyen
[3:38] S2: visszásságok vannak, amik gátolják mondjuk azt, hogy Magyarország egy nagyobb
[3:42] S2: gazdasági növekedési pályára kerüljön.
[3:43] S1: Tehát hogy volt benned egy ilyen, ha szabad ilyen fennkölten fogalmaznom?
[3:46] S1: A honpolgári identitás, hogy rámutass arra, hogy Magyarország akkor fog
[3:50] S1: előrébb jutni, hogyha tisztább piaci körülmények között tud fejlődni a gazdaság,
[3:54] S1: és ennek akadálya az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal legalábbis azokban
[3:58] S1: a tekintetekben, amiket te elmondtál, nem teszi ezt lehetővé, vagy
[4:01] S1: nem segíti ezt a folyamatot.
[4:02] S2: Igen, tehát egyik oldalról nem segíti a folyamatot. Másik oldalról
[4:05] S2: meg tényleg szomorú volt azt látni, hogy egyébként adófizetői pénzekből
[4:09] S2: lényegében bizonyos szektorokban nem avatkozunk be, más szektorokban pedig teljesen
[4:12] S2: fölösleges eljárásokat fölösleges állami pénzek elköltésével folytatunk le pusztán azért,
[4:18] S2: mert politikai ellenfelek vannak mondjuk azon a térfélen.
[4:21] S1: Na, itt menjünk bele a szakmai részébe ennek az egész
[4:23] S1: kérdésnek is szerintem érdemes. Hát hogy mondjam, nyilván ez most
[4:26] S1: már tekinthető talán egy történeti dolognak is. Lehetne azt mondani,
[4:29] S1: hogy nem kell erről beszélni, hiszen a jövő az nem
[4:32] S1: ebbe az irányba mutat, De azért azt gondolom, hogy mégis
[4:34] S1: hogy lássuk, hogy bizonyos szektorok hogyan működnek, illetve nem működnek Magyarországon,
[4:38] S1: ahhoz értenünk kellene azt is, hogy hogyan lett egyre kevésbé
[4:41] S1: hatékony a NER 16 év alatt. Mi az előkészítő beszélgetésben,
[4:45] S1: telefonban arról beszéltünk, hogy hogy te ezt le tudod mintázni
[4:49] S1: ebben a 16 évben, hogy hogyan vált egyre hatékonytalanná a
[4:52] S1: magyar gazdaság azok miatt az okok miatt, amiket az előbb elmondtál. Kérlek,
[4:56] S1: hogy ezekbe most menjünk bele, vagy ebbe menjünk most bele részletesebben.
[4:59] S2: 2010 ben, amikor a Fidesz hatalomra került, akkor lényegében a
[5:02] S2: NER az egy ilyen nem létező része volt még a gazdaságnak,
[5:05] S2: vagy legalábbis egy két cég alkotta. Majd ugye ott tartunk,
[5:09] S2: hogy a magyar GDP nagyjából 20% át NER hez kötődő
[5:12] S2: cégek állítják elő, tehát lényegében a nulláról a GDP egyötödét
[5:17] S2: kitevő gazdasági szegmens épült föl 16 év alatt. És igazából
[5:21] S2: a fő probléma az az, hogy ez egy igazából célzott,
[5:24] S2: tudatos térfoglalás és építkezés volt, de az igazi probléma az az,
[5:27] S2: hogy ez valójában nem egy építkezés, hanem inkább egy rombolás volt.
[5:30] S2: Ennek szerintem nagyjából négy összetevője volt. Az egyik az az,
[5:33] S2: hogy nyilván a közbeszerzési pénzeket tudatosan úgy csoportosították át, hogy
[5:38] S2: a NER hez kötődő gazdasági elit részesedjen ebből. És hát
[5:41] S2: nyilván ehhez nem kell nagyon messzire menni. Például a Korrupciókutató
[5:44] S2: Intézet ugye ez Tóth István Jánosnak a think tank je,
[5:47] S2: folyamatosan nézi a közbeszerzési értesítő eket, illetve a közbeszerzési eljárások eredményét,
[5:52] S2: és erről rendszeresen publikál is gyorsjelentéseket, és a legutolsó gyorsjelentésében
[5:57] S2: is látszik egy ábra, ami azt mutatja, hogy bár egyébként
[6:00] S2: a NER hez kötődő közbeszerzések az összes közbeszerzésnek csak egy
[6:04] S2: kis részét teszik ki, pár százalékát értékben ez egyes években
[6:07] S2: már a 25% ot is kitette. Tehát az állam által
[6:11] S2: odaítélt közbeszerzési pénzek negyede a NER hez kötődő. Tóth István
[6:16] S2: János úgy fogalmaz, hogy a kleptokráciához került.
[6:18] S1: Oké, ez egy konstans állapot, vagy.
[6:20] S2: Ez valamennyire változik, de például az látszik, hogy mondjuk ez
[6:23] S2: 2010 környékén még ilyen 5% alatt volt, és 2021 22
[6:28] S2: ben érte el a csúcsát ilyen 25 30% nál, majd utána.
[6:31] S2: Egyébként az elmúlt években egy kicsit csökkent, de ilyen 10 15%
[6:35] S2: körül állt be.
[6:35] S1: Nem akarok nagyon belemenni a módszertani kérdésekbe, de azért nekem
[6:38] S1: mégis megüti a fülemet, hogy azért ha azt mondod, hogy
[6:40] S1: a gazdaság negyede ötöde vált NER essé, akkor ez nem
[6:44] S1: tűnik annyira égbekiáltó nak ez a szám, hiszen a gazdaság
[6:47] S1: ötöde elviszi a közbeszerzések ötödét. Tehát nagyjából paritásban van. Miért gondolod,
[6:53] S1: hogy ezek a számok nagyon durvák, vagy brutális?
[6:55] S2: Egyrészt ugye a magyar gazdaságnak egy jelentős része az exportra termel,
[6:59] S2: tehát mondjuk egy Mercedes vagy egy Audi gyár, aki nyilván
[7:02] S2: alapvetően export tevékenységet végez. Ő ugye a magyar GDP hez
[7:05] S2: jelentősen hozzájárul, de nyilván egyébként nem vesz részt mondjuk a
[7:09] S2: közbeszerzéseken vagy ilyesmikben. És ugye azt is látni kell, hogy
[7:12] S2: a GDP nek egy másik nagyon jelentős részét meg olyan
[7:14] S2: szolgáltatások állítják elő például oktatás, egészségügy, meg ilyesmi, amit az
[7:18] S2: állam finanszíroz. Az, hogy a GDP nek a 20% át
[7:21] S2: NER hez kötődő vállalkozások teszik ki, és egyébként ezek a
[7:25] S2: vállalkozások nagyon sikeresek a közbeszerzésekben. Ezzel alapvetően az a probléma,
[7:29] S2: hogy valójában ez a gazdasági réteg, ez a 20%, ez
[7:32] S2: nem termeli a GDP t, hanem ezt a részt el
[7:35] S2: kell tartania a magyar államnak. És igazából ez a fő probléma,
[7:38] S2: hogy valójában azzal, hogy És akkor majd erről egy kicsit
[7:41] S2: később talán beszélhetünk részletesebben is, hogy ez a rész igazából
[7:45] S2: nem vesz részt, vagy nem kellően hatékony és nincs kellő
[7:49] S2: versenynek kitéve. Ez arra vezet, hogy valójában ő nem tud
[7:52] S2: érdemben hozzájárulni mondjuk a GDP növekedéshez, így egyre nagyobb a
[7:56] S2: gazdaságnak az a része, ami nem versenyzői, ahol alacsony a termelékenység.
[8:00] S2: És ha már a GDP egyötödét egy egyébként nem termelékeny
[8:02] S2: gazdasági része állítja elő, akkor ez azt jelenti, hogy a
[8:05] S2: maradéknak kell sokkal sokkal jobban teljesítenie ahhoz, hogy átlagosan kijöjjön az,
[8:09] S2: hogy ez az ország felfelé halad. És ez az oka annak,
[8:12] S2: hogy összességében, hogyha mondjuk a termelékenység növekedését nézzük, akkor a
[8:16] S2: régiónkban tartozó országok közül 2010 hez képest Magyarországon nőtt a
[8:20] S2: legkevésbé a termelékenység. Tehát az, hogy egy ember egy munkaóra
[8:23] S2: alatt mennyi GDP t állít elő. És nyilván, ha egy
[8:26] S2: ember egy munkaóra alatt kevesebb GDP t állít elő, vagy
[8:29] S2: nem nő ez annyira, mint más országokban, akkor lemaradunk gazdasági
[8:33] S2: növekedés terén más országokhoz.
[8:34] S1: De te azt mondod, hogy azért vált egyre kevésbé hatékonnyá Magyarország,
[8:38] S1: mert egyre nagyobb lett a gazdaságnak az a része, amit
[8:41] S1: el kellett tartanunk, amit a politika hozott létre a hatalmi
[8:45] S1: hatalom megszerzésének okából Igen.
[8:47] S2: Ez a fő probléma az az, hogy csomó más vállalat
[8:50] S2: is arra jött rá ebben az időszakban, hogy a gazdasági
[8:53] S2: siker az valójában nem egy termék piaci sikerének az eredménye,
[8:57] S2: hanem annak, hogy a hatalomnak az érdekeit figyeli. Tehát még
[9:01] S2: az a rész is, aki nem közvetlenül mondjuk a Nerhez kapcsolódik,
[9:04] S2: az is mondjuk azt látta, hogy ő akkor lesz sikeres,
[9:07] S2: hogyha ő politikailag jól helyezkedik, és nem akkor, hogyha ő
[9:10] S2: egy jó terméket állít elő, vagy hogyha egyre hatékonyabbá válik.
[9:13] S1: Sőt, hát ugye van az is, amit lehetett hallani, hogy
[9:16] S1: a gazdaságnak bizonyos szegmenseiben a siker egyenesen félelem tárgya volt,
[9:20] S1: hiszen akkor a figyelem oda vetül, és valakinek az érdeklődését felkeltheti. Tehát,
[9:24] S1: hogy nem sokan akartak sikeresek lenni, mert attól félni kellett.
[9:27] S1: Ez is nyilván egy nagyon erős ellenösztönző volt arra, hogy
[9:30] S1: hatékonyan leváltsák.
[9:31] S2: Nyilván én is hallottam ilyen mindenféle pletykákat, hogy vannak cégtulajdonosok,
[9:36] S2: akik direkt szétdarabolják a cégeiket azért, hogy egyik cégnek se
[9:39] S2: legyen túlságosan nagy árbevétele, hogy ne keltse fel mondjuk a
[9:41] S2: politikusok figyelmét. És azért ez nyilván nagyon ellene megy annak,
[9:45] S2: hogy itt nagy cégek alakuljanak, akik mondjuk külföldi piacokra is
[9:48] S2: be tudnak törni, és mondjuk ott is versenyképesek tudnak lenni,
[9:50] S2: vagy akár csak belföldön egyre jobb minőségű termékeket egyre gyorsabban,
[9:54] S2: egyre hatékonyabban tudjanak előállítani.
[9:56] S1: Tehát ezek a folyamatok, amelyek alapvetően a politika gazdaságba történő
[10:00] S1: káros beavatkozásán alapulnak, ezek egyre hatékonytalan abbá tették Magyarországot 2010
[10:05] S1: től 2026 ig, és ez gyakorlatilag megállította a gazdasági fejlődést.
[10:09] S1: Ez a te állításod.
[10:10] S2: Igen. Tehát az én állításom az lényegét tekintve igen az,
[10:13] S2: hogy ahogy egyre nőtt a NER es rész, egyre nőtt
[10:15] S2: az a rész, ami kvázi védve van a verseny alól.
[10:18] S2: És itt utalok vissza arra, mint a Partizánban is mondtam,
[10:21] S2: hogy mondjuk érdemi versenyjogi jogérvényesítés ezeken a területeken nem lehetett.
[10:25] S2: De nem csak ez volt a probléma, hanem az, hogy
[10:27] S2: ugye egy cég az piaci kockázatot fut. Tehát hogyha én
[10:30] S2: bevezetek egy terméket, és ez nem sikerül, akkor az én kockázatom,
[10:33] S2: ha nagyon sikeres lesz, akkor az én nyereségem. De az
[10:35] S2: a probléma, hogy ez a nyereség az valójában nem fut
[10:38] S2: piaci kockázatot, hanem helyettük a magyar állam futja ezt a
[10:41] S2: piaci kockázatot. Gondoljunk csak arra, hogy amikor Tiborcz István éknak
[10:44] S2: egy szállodája nem ment jól, akkor a MÁV nak meg
[10:45] S2: egy csomó állami cégnek oda kellett mennie nyaralni. Tiborczék építenek
[10:49] S2: irodaházakat a budai parton, és még mielőtt elkezdenék az építkezést,
[10:53] S2: az állam már megvette tőlük az egészet. Tehát bármilyen befektetésük van,
[10:57] S2: ha sikeres lesz, az az ő sikerük. Ha nem lesz sikeres,
[10:59] S2: akkor az a magyar állam kudarca, és ez nyilván nem
[11:02] S2: ösztönzi arra a vállalatokat, hogy innováljanak, hogy hatékonyabbá váljanak, hiszen
[11:06] S2: így is, úgy is számukra kedvező lesz a kimenet.
[11:08] S1: És akkor csak hogy hozzátegyem azt, amit az előbb mondtál,
[11:10] S1: és a többi vállalatot sem ösztönzi erre, hiszen ezekkel nem
[11:13] S1: lehet versenyezni. Térjünk át arra, hogy milyen ágazat, mert ugye
[11:16] S1: ennek azért van. Említetted most az építőipar, Tiborczék kapcsán vagy ingatlanbefektetéseket.
[11:20] S1: Attól függ, hogy honnan nézzük, de hogy milyen ágazatok és
[11:23] S1: hogyan kerültek ebben a 16 évben a NER hálójába? Merthogy mondod,
[11:27] S1: itt nagyjából 0% N-es részről indult a gazdaság, és aztán
[11:30] S1: ez felment 20% körülire. Hogyan történt meg ez a folyamat?
[11:33] S2: Ágazatokra lebontva szerintem azt nagyon fontos látni, hogy tehát egyszerre
[11:37] S2: van jelen a magyar gazdaságban az, hogy utáljuk a multikat, ugye?
[11:40] S2: Például a kiskereskedőket Orbán ár spekulánsoknak hívta egy két évvel ezelőtt.
[11:44] S2: A másik oldalról meg az, hogy az egész EU ban
[11:46] S2: mi adjuk a legtöbb állami támogatást az idejövő multiknak ahhoz,
[11:49] S2: hogy gyárakat építsenek. Szerintem ez a kettősség is rávilágít arra,
[11:53] S2: hogy valójában itt vannak jó cég, jó multik, meg rossz multik,
[11:56] S2: és ennek az az oka, hogy azok a cégek, akik
[11:58] S2: a belföldi piacra termelnek, és mik azok a vállalatok, akik
[12:01] S2: belföldi piacon vannak jelen, és ahol lényegében a külföldi verseny,
[12:06] S2: az nem reális? Ilyen az építőipar, ilyen a telekommunikáció. Ilyen
[12:10] S2: a bankszektor, a média. Ilyen az energetika, a kiskereskedelem. Például
[12:15] S2: azt mondjuk, hogy szeretnék egy telefon előfizetést. Nyilván egy osztrák
[12:18] S2: céggel nem tudok Magyarországon telefon előfizetést kötni. El akarok menni
[12:20] S2: egy boltba mandula tejet venni, nem fogok tudni Ausztriába kimenni vásárolni.
[12:25] S1: Pont ezt akartam megkérdezni, hogy pontosítsa, hogy miért nem reális
[12:28] S1: a külföldi verseny, hiszen azért külföldi cégek Magyarországra telepedve tudnak
[12:32] S1: ezzel versenyezni.
[12:33] S2: Csak azt mondom, hogy az nem opció, hogy az a cég,
[12:35] S2: aki nincs itt Magyarországon, az meg tudjon jelenni mondjuk azáltal,
[12:39] S2: hogy külföldről mondjuk ide szállít terméket. Tehát például ha azt mondjuk,
[12:44] S2: hogy mondjuk van egy gyártó cég, annak a termékét, akkor
[12:47] S2: is ugyanaz a gyártó cég nincs jelen Magyarországon, keres egy importőrt,
[12:51] S2: ami nem egy nagy kockázat. Az importőr azt mondja, hogy
[12:53] S2: azt a terméket felvállalja és megpróbálja behozni és a fogyasztóknak értékesíteni.
[12:58] S2: Ez vagy sikerül, vagy nem. Telekommunikációban én azt mondom, hogy
[13:00] S2: nem vagyok jelen Magyarországon. Mondjuk nincs hálózatom, vagy egy kiskereskedő
[13:04] S2: esetén nincs üzletem, akkor nem fogok tudni ide jönni. Nem
[13:07] S2: fogom tudni azt mondani egy magyarországi export import cégnek, hogy figyelj,
[13:11] S2: itt van a termékem, ha érdekel, akkor próbáld meg eladni
[13:13] S2: a piacon. Ezek azok az ágazatok, ahol csak azok a
[13:17] S2: cégek tudnak versenyezni, akik itt vannak helyben, és nyilván ezeknek
[13:20] S2: lehet magyar, meg lehet külföldi a tulajdonosa, és az egész
[13:22] S2: NER nek a logikája az az volt, hogy ezeket az
[13:24] S2: iparágakat próbálja meg kisajátítani, és ezekben az iparágakban próbálja meg
[13:28] S2: a NER es tulajdont erősíteni és a külföldi tulajdont gyengíteni. Miért? Azért,
[13:33] S2: mert ezekben az ágazatokban lehet járadékvadászkodni. Itt lehet az, hogy
[13:37] S2: ha nem is vagy annyira hatékony, de tudsz árat emelni,
[13:40] S2: merthogy egy külföldi cég, az nem tudja azt mondani, hogy
[13:43] S2: hát itt túl drága. Nem tudom milyen termék, én ezt
[13:45] S2: olcsóbban elő tudom állítani. Tessék, itt van a termékem, árusítsd.
[13:49] S2: Nyilván gondolhatná egy külföldi cég, hogy belép erre a piacra,
[13:52] S2: de egyrészt Magyarország kicsi piac, másrészt sok szempontból telített, harmadrészt
[13:56] S2: nyilván ő is látja a politikai elfogultságot, tehát valószínűleg nem
[13:58] S2: fogja neki megérni belépni. Tehát egy új kiskereskedőknek, egy új
[14:02] S2: telekommunikációs cégnek, egy új építőipari cégnek külföldről nem fogja megérni belépni,
[14:06] S2: ha azt látja, hogy itt egyébként azok a cégek, amik
[14:09] S2: itt vannak, azok nagyon jó profitokat érnek el, főleg nem úgy,
[14:11] S2: hogyha ez a profit. Ez valójában egy politikai döntés következménye.
[14:14] S2: Van a gazdaságnak. A másik része, azaz ami ki van
[14:17] S2: téve a külföldi versenynek. Egy autóipari cég, egy háztartási elektronikai
[14:21] S2: berendezéseket gyártó cég, akár még egy élelmiszeripari vállalat is. Ott
[14:25] S2: tényleg reális alternatíva az, hogyha ezek a cégek nem működnek
[14:28] S2: elég hatékonyan, akkor kiesnek a nemzetközi versenyből, akkor nem az
[14:31] S2: ő termékeiket fogják megvásárolni. És ebben a NER nem akart beszállni.
[14:34] S2: Tehát ez az a rész, ahol ő nem akarja megvenni
[14:36] S2: a magyarországi BMW gyárat a Mercedes gyárat, mert tudja, hogy
[14:39] S2: ha ő ezt megveszi, akkor ott politikai befolyással nem tud
[14:43] S2: sikert elérni. Ott nem lehet járadékvadászkodni, ott nem vagy elég hatékony,
[14:46] S2: akkor mástól veszik majd meg az autót.
[14:48] S1: Csak alapvetően azért, mert nemzetközi piac, mert.
[14:50] S2: Nemzetközi piac.
[14:51] S1: Nem tud befolyásolni, és.
[14:52] S2: A magyar piacot tudja a számára kedvezően alakítani, meg a
[14:55] S2: magyar piacon kvázi ki tudja zárni a versenyt, vagy tudja
[14:59] S2: csökkenteni a versenyt. De hogyha ez egy európai vagy globális
[15:02] S2: szintű piac, akkor ezen a piacon a magyar állam nem
[15:05] S2: tudja csökkenteni a versenyt és nem tud járadékvadászkodni.
[15:08] S1: Én csak nem akarok elmenni valami mellett, ami picit érzem,
[15:11] S1: hogy idekapcsolódik, de lehet, hogy kívül esik a te gondolatmeneteden. Örülök,
[15:14] S1: ha tudsz rá valahogy reflektálni, hogy mindemellett azért, mert azt
[15:17] S1: is csinálta, hogy Magyarországon működő ilyen típusú beruházások helyzetét megnehezítette
[15:22] S1: különböző okokból most nem az autógyárak és az akkumulátorgyárakért, mert
[15:25] S1: azok valamiért preferenciát élveztek. De mondjuk konkrétan amikor az előbb
[15:28] S1: mondtad ezt a külföldről behozni. Eszembe jutott a Szabó Lászlónak,
[15:32] S1: az Exhold vezetőnek a története arról, hogy korábban ő beremendi
[15:36] S1: cementet vett, de a különböző különadók miatt a beremendi cementgyárnak
[15:40] S1: annyira le kellett csökkentenie a a termelését, hogy ott már
[15:44] S1: Magyarország nyugati részén Olaszországból hozták be a cementet. És ez
[15:48] S1: is nyilván egy olyan lépés volt a magyar gazdaságpolitika részéről,
[15:51] S1: ami kifejezetten azokat a beruházásokat is rossz helyzetbe hozta, akik
[15:55] S1: egyébként tudhattak volna Magyarországon szabadon működni.
[15:58] S2: Igen, ez megint szerintem arra vezethető vissza, hogy nem véletlenül
[16:02] S2: mondjuk ezt az extra bányajáradékot nem az autóipar vetette ki,
[16:05] S2: hanem a cementiparra, meg ugye bizonyos építőipari termékekre. Mert ezek
[16:09] S2: azok a területek, amelyek egyébként például nagyon sok esetben bányákon alapulnak.
[16:12] S2: Tehát a cementet, azt ugye a cement alapanyagát bányásszák, és
[16:15] S2: utána ugye ezt dolgozzák fel itt ez megint egy alapvetően
[16:19] S2: lokális termék, és ráadásul ugye nem annyira könnyű szállítani, mert
[16:23] S2: viszonylag nehéz, tehát viszonylag drága a szállítása. Tehát megint egy
[16:27] S2: olyan termék, ami azért sok esetben belföldi piacra termel. Persze
[16:30] S2: nem lehetetlen külföldről behozni ezeket, de alapvetően kedvezőbb belföldön. És
[16:34] S2: ez megint egy olyan terület volt, ahol külföldi cégek vannak jelen.
[16:37] S2: A magyarországi cementgyárakat külföldi cégek tulajdonolják, tehát ezekkel az adókkal
[16:42] S2: azt szerették volna elérni, hogy ezek a cégek kimenjenek az országból,
[16:45] S2: eladják a gyáraikat és megint NER es tulajdonba kerülve járadékvadászkodni tudjanak.
[16:50] S2: Mondjuk azon, hogy a belföldi piacot ők maguk látják majd
[16:54] S2: el drágábban. És persze be lehet hozni külföldről ilyen termékeket,
[16:59] S2: de hogy nem feltétlenül annyira egyszerű, nem feltétlenül annyira olcsó
[17:03] S2: a szállítási költségek miatt, és ezt mindenképpen meg tudta volna
[17:05] S2: nyerni a NER magának.
[17:06] S1: Igen, lehet, hogy Zala megyei. Megéri Olaszországból számítani, de lehet,
[17:09] S1: hogy Pest megyében már nem éri meg.
[17:10] S2: És akkor meg lehet, hogy Zala megyében sem éri meg
[17:12] S2: egyébként annyira. Tehát ha mondjuk a beremendi gyár nem fogja
[17:15] S2: vissza a termelését, hanem mondjuk NER es tulajdonba kerülve, eltörölve
[17:19] S2: ezt a bányajáradékot, újraindítja a teljes kapacitással termelését, és egyébként
[17:24] S2: drágábban adja a cementet, mint korábban. Még mindig jobban megéri
[17:26] S2: helyben részt venni, mint az olaszországi, mert a szállítási költség
[17:29] S2: mondjuk annyira jelentős.
[17:31] S1: Csak, hogy befejezzük ezt a történeti szálat. Hogy hogyan kezdődött,
[17:33] S1: mi volt? Én nem is tudok már visszaemlékezni. Emlékszem ezekre
[17:36] S1: az iparágakról. Részben ezekről Orbán Viktor is beszélt, hogy a
[17:38] S1: bankokat 50 százalék fölött kell magyar tulajdonban tudni. A kiskereskedelmet. Emlékszem,
[17:43] S1: hogy mikor és mit mondott, hogy mi volt az első
[17:45] S1: ilyen ágazat, amire látszott, hogy nevesíteni akarják.
[17:49] S2: Ugye Orbán már 2010 ben kijelölte azt, hogy az energetika,
[17:52] S2: a bankszektor, a telekommunikáció és a kiskereskedelem azok a szektorok,
[17:57] S2: mindegyik olyan szektor, ami helyi piacra termel, és ahol a
[18:00] S2: külföldi cégeknek, tehát a külföldön letelepedő cégeknek a versenye. Az
[18:04] S2: nem reális tehát, hogy egy külföldi cég itt versenyt támasszon.
[18:06] S2: Be kell ide jönni, amihez nagyon nagy befektetés kell. Ugye
[18:09] S2: az látszik, hogy kiskereskedelmen kívül ebben viszonylag sikeresek voltak, és
[18:12] S2: ugye ez mindig lényegében ugyanazt a forgatókönyvet követte. Ugye valamilyen
[18:16] S2: szempontból elkezdték ezt az ágazatot adóztatni, vagy különböző terheket róni rá,
[18:21] S2: ugye például devizahiteles átváltás, banki különadó, kiskereskedelmi különadó is van,
[18:26] S2: árrés csökkentés is van, árstop is volt, árstop, árrés csökkentés,
[18:29] S2: mind a kiskereskedőknek kellett finanszírozniuk. erről egy európai bírósági döntés is,
[18:34] S2: hogy ez egyébként nem volt elfogadható. Ez szembement az egységes
[18:38] S2: piaccal és a közteherviselési alapelvekkel. Ugyanez volt az energetikában is
[18:42] S2: a rezsicsökkentés meg ilyesmi. Tehát arra játszottak, hogy ezeknek a
[18:46] S2: vállalatoknak olyan gazdasági körülményeket teremtenek, hogy vagy a tulajdonos úgy dönt,
[18:51] S2: hogy kivonul ebből az országból, vagy nyilván úgy vonul ki,
[18:53] S2: hogy eladja a cégét valamilyen nyomott áron egy belföldi piaci szereplőnek.
[18:58] S2: Hiszen ugye a jelen körülmények között az ő cége nem
[19:00] S2: volt olyan értékes, mert nem tudott annyi profitot termelni, és
[19:02] S2: amikor átkerült NER tulajdonba, akkor onnantól kezdve kvázi megszűntek már
[19:06] S2: ezek a korlátozások. Egy nagyon érdekes példa, hogy ugye a
[19:10] S2: Forage től 2025 ben megvette az állam azt a műsorszóró
[19:14] S2: infrastruktúrát 70 milliárd forintért, amit egyébként előtte szinte ingyen ő
[19:17] S2: adott oda neki. Tehát amikor egy ilyen nyertes cég mondjuk
[19:20] S2: nehéz helyzetbe került, akkor az állam mindig kisegítette valamivel. De
[19:24] S2: például a médiában is egy nagyon jól dokumentált dolog. Vannak
[19:27] S2: erről tanulmányok. Amikor egy média outlet fideszes kézbe került, akkor
[19:31] S2: hirtelen sokkal több állami költés jelent meg, míg előtte kiéheztette
[19:35] S2: az állam azzal ezeket a cégeket. Ezeket a médiafelületeket, hogy
[19:38] S2: nem költött náluk vagy nagyon kevés, vagy nagyon kis összegben
[19:42] S2: költött náluk. Utána, amikor a nedves tulajdonba kerültek, akkor elkezdte
[19:46] S2: pénzelni ezeknek a működését. És nyilván ez látható, hogy amikor
[19:50] S2: egyébként állami vagy vagy neres tulajdonba kerültek ezek a cégek,
[19:54] S2: akkor azok a kedvezőtlen szabályozások azok egyre jobban gyengültek és
[19:58] S2: egyre inkább számukra kedvező szabályozási elemek, vagy egyébként direkt kvázi
[20:02] S2: támogatások jelentek meg ezeknél a cégeknél.
[20:05] S1: Erről nem beszéltünk előre, úgyhogy nyugodtan mondhatom, ha nem készültél,
[20:08] S1: nem tudsz rá szabatos választ adni. De most megütötte a fülemet,
[20:11] S1: hogy a kiskereskedelmet végül nem sikerült einstandolni. Ha használhatom ezt
[20:15] S1: a kifejezést, míg az összes többi szektort nagyjából ilyen talán
[20:17] S1: a bankoknál. Azért ez ugye attól függ, hogy az OTP
[20:19] S1: t hova soroljuk. Tehát hogy ott azért egy picit nehezebb
[20:21] S1: a helyzet, de az összes többi szektorban gyakorlatilag 70 80%
[20:25] S1: + NER szektor alakult ki. Mit gondolsz, hogy a kiskereskedelmet
[20:29] S1: miért nem sikerült? Pedig tudjuk, hogy bevetették az összes előbb
[20:33] S1: említett politikai eszközt.
[20:35] S2: Az látszik, hogy ugye a kiskereskedelemben nagyon nagyon erős volt
[20:38] S2: a külföldi tulajdon, és azokat a típusú beavatkozásokat, amiket amiket
[20:43] S2: más ágazatokban bevezettek, például az energetikában a rezsicsökkentést, például a
[20:47] S2: bankoknál a devizahitel átváltást vagy egyébként a banki különadót meg ilyesmit,
[20:51] S2: azt sokkal később vezették be a kiskereskedelemben. Tehát a kiskereskedelem
[20:55] S2: az ilyen tipikus közvetlen árjellegű beavatkozások, mint például árstop, árrés csökkentés,
[21:00] S2: azok azért 2022 után jöttek. Az Árstop 21 22 ben volt.
[21:04] S2: Igazából a kiskereskedelmi különadót már korábban is bevezették, ami ugye 4,5%
[21:09] S2: volt a nagy cégeknek, és 1% vagy annál is kisebb
[21:12] S2: a magyar tulajdonú meg franchise rendszerben működő vállalatoknak. Tehát ott
[21:16] S2: volt egy nagy különbség, de egyébként a külföldi cégek annyival
[21:18] S2: hatékonyabbak voltak, hogy ez a 3,5 százalékpont vagy akár 4
[21:22] S2: százalékpontos adókülönbözetet ők ki tudták gazdálkodni egy hatékonyabb működéssel, és
[21:27] S2: így igazából még mindig kedvezőbb árakat tudtak kínálni a fogyasztóknak.
[21:30] S2: És valamiért ezek a típusú beavatkozások, az árstop meg ilyesmi,
[21:34] S2: az későn került a kormány figyelmébe. Vagy vagy későn. Lehetett
[21:38] S2: egy szekvencia abban, hogy milyen ágazatokra fókuszálnak az elején, és
[21:41] S2: ez maradt a végére, mert nyilván valaminek a végére is
[21:43] S2: kellett maradnia. Én összességében azért azt látom, meg nyilván ez
[21:46] S2: is egy fontos dolog, hogy ha a kiskereskedelmet elkezdi valamilyen
[21:49] S2: szempontból befolyásolni az állam, akkor az nagyon sokszor visszaüt. Egy
[21:54] S2: telekommunikációs cégeknél is egyébként megjelent az ugye, hogy ha csökken
[21:57] S2: a verseny, akkor növekedhetnek az árak, de a kiskereskedelem az
[22:00] S2: nyilván a fogyasztói költések egy nagyon jelentős részét teszi ki.
[22:02] S2: Az élelmiszer infláció az nagyon érzékeny dolog. Elkezdi az állam
[22:05] S2: valamilyen módon ezeket a kiskereskedőket korlátozni, és erre például Lázár
[22:10] S2: Jánosnak már régebben is volt javaslat, ahol például olyan tervek voltak,
[22:13] S2: hogy előírták azt, hogy a tavalyi évi árbevételed alapján mennyi
[22:15] S2: alkalmazottat kell foglalkoztatnod. És akkor nyilván ez egyértelműen azt jelenti,
[22:19] S2: hogy azok a cégek, akik hatékonyabban működnek, mert kevesebb emberrel
[22:23] S2: tudnak üzemelni aznap, plusz embereket kell fölvenni. Tehát mondjuk a
[22:25] S2: Lidl már nem lesz hatékonyabb, mint a CBA. De ennek
[22:28] S2: mi a következménye? Hát az, hogy ezt a többletköltséget nyilván
[22:31] S2: ráterhelik a fogyasztókra, ez magasabb élelmiszerárak hoz vezet, tehát nagyon
[22:34] S2: sok esetben Szerintem az volt ennek a korlátja, hogy ha
[22:38] S2: bevezetnek ilyen intézkedéseket, abból nem biztos, hogy az következik, hogy
[22:41] S2: a kiskereskedő kivonul az országból, hanem az, hogy ez a
[22:43] S2: fogyasztói árak emelkedését fogja eredményezni, és ezért ezek a javaslatok
[22:47] S2: mindig lekerültek az asztalról. A fogyasztói élelmiszerárak azok nagyon érzékenyek,
[22:51] S2: és ezek simán tudják befolyásolni egy politikai választásnak a kimenetelét.
[22:55] S1: Ez nekem kifejezetten perverznek tűnik most ezen a ponton közgazdasági
[22:59] S1: szempontból tekintve, mert olyan, mintha az állam arra törekedne, hogy
[23:01] S1: egyre kevésbé legyen hatékony a magyar gazdaság, és aztán meg csodálkozik,
[23:05] S1: hogy nem nő a GDP, hiszen ő maga tette egyre
[23:08] S1: kevésbé hatékonyan. Most ezt a kiskereskedelem kapcsán levezetted, egész pontosan,
[23:12] S1: de nyilván a többi ágazatban is ez történt, amit az
[23:14] S1: elején a nagy képben el is mondtam, hogy ezek a
[23:16] S1: szektorok egyre kevésbé hatékonnyá váltak.
[23:19] S2: Igen, igen, Tehát egyébként nagyon érdekes, hogy valójában ugye akkor
[23:22] S2: élünk jobban, hogyha egy ember egy munkaóra alatt több értéket
[23:26] S2: tud előállítani. Ha az állam pont a hatékony cégeket bünteti,
[23:30] S2: és például a kiskereskedelmi különadó az egy olyan dolog, ami
[23:33] S2: egyértelműen a hatékony vállalatokat bünteti. A hatékony vagy nagy, vagy
[23:36] S2: sikeres vagy, akkor négy és fél százalék adót fizet. Ha
[23:39] S2: kicsi vagy, és nem feltétlenül minden esetben, de általában igaz az,
[23:42] S2: hogy a kisebb cégek azok kevésbé hatékonyak, akkor csak 1% ot.
[23:45] S2: De ugyanez van például a plázastop pal is. A plázastop
[23:48] S2: törvény is a nagyobb élelmiszerüzletek terjeszkedését gátolta, pont azokat, amelyek hatékonyabbak,
[23:53] S2: és egyébként amelyek még az inflációt is le tudják törni.
[23:56] S2: Erre Magyarországon is készítettem egy tanulmányt, de például Amerikában is látszik,
[24:00] S2: hogy az élelmiszer infláció a Walmart előretörése miatt Amerikában érdemben
[24:03] S2: kisebb volt egyébként valójában, mint amit riportoltak például a statisztikai hivatalok.
[24:08] S2: Ahova belépett a Walmart, ott egy nagyon jelentős árverseny indult el,
[24:12] S2: ami csökkentette a fogyasztói árakat, és ez Magyarországon is megfigyelhető volt. Azzal,
[24:16] S2: hogy a plázastop törvénnyel gátoltuk ezeknek a kiskereskedőknek a terjeszkedését,
[24:21] S2: ezáltal igazából valamennyire gátoltuk az infláció csökkenését, illetve gátoltuk azt,
[24:26] S2: hogy a hatékonyabb cégek tudjanak fejlődni, és a nem hatékonyabb
[24:29] S2: cégek pedig kiessenek a piacról. És nyilván ha a nem
[24:32] S2: hatékony cégek maradnak a piacon, akkor nem nő a termelékenység,
[24:36] S2: nem nő a termelékenység, akkor nem fog növekedni a GDP sem.
[24:38] S1: Csak az ördög ügyvédjeként vetném közbe, hogy az nem lehet
[24:42] S1: egy valid gazdaságpolitikai célja a kormányzatnak. Hogy lehet, hogy tényleg
[24:46] S1: hatékonyabb nagy áruházakat létrehozni, mondjuk megyénként hármat négyet, és de
[24:50] S1: ha ez ahhoz vezet, hogy az összes kisbolt bezár a
[24:53] S1: környező falvakban, akkor az a munkanélküliség, köz jólét stb szempontjából
[24:58] S1: végső soron nem jó az országnak. És lehet, hogy megéri
[25:01] S1: picit kevésbé hatékonyan működő cégek működését mégiscsak lehetővé tenni azzal,
[25:05] S1: hogy bizonyos pontokon akadályozzuk a piac működését. Mit szólsz ez
[25:08] S1: az érveléshez?
[25:09] S2: Szerintem itt az az alapvető gond, hogy azt gondoljuk államként,
[25:12] S2: hogy mi értjük azt, hogy a fogyasztók hogyan viselkednek. De
[25:15] S2: valójában nem igaz, hogy ha egy kis helyi bolt csődbe megy,
[25:17] S2: az azt jelenti, hogy a fogyasztók nem mennek oda vásárolni,
[25:19] S2: ha a megyeszékhelyen lévő nagyboltba mennek el vásárolni, akkor ez
[25:23] S2: azt jelenti, hogy valójában az az ő preferenciáik, hogy odamenjenek.
[25:27] S2: Akkor nincs értelme fenntartani a helyi kisboltot, ha a fogyasztó
[25:29] S2: számára ez egy érték, hogy ott van a helyi kisbolt
[25:31] S2: és oda szeret menni vásárolni, akkor az a kisbolt meg
[25:34] S2: fog élni. Tehát valójában nem nekünk, mint államnak kell eldönteni azt,
[25:37] S2: hogy a fogyasztó a nagyboltba szeret menni, vagy a kicsibe,
[25:39] S2: hanem hagyni kell a versenyt, és hogy a fogyasztó eldönthesse,
[25:42] S2: hogy hova akar menni. És az is látszik, hogy pont
[25:44] S2: itt jön be az a logika, ami egyébként ennek ellene mutat,
[25:47] S2: hogy ezek a nagy cégek, hogyha hagyjuk a piacot működni
[25:50] S2: és hagyjuk, hogy innováljanak, akkor pont hogy egyre jobban figyelik azt,
[25:53] S2: hogy mi a fogyasztói igény. És például ugye a Lidl
[25:55] S2: elindította a mozgóboltot, amivel pont a kicsi településeken jelenik meg havonta,
[26:01] S2: nem olyan sűrűn tehát, hogy nincs ott minden nap, nem
[26:03] S2: tudsz ott mindennap valamit vásárolni, de mondjuk megjelenik olyan gyakorisággal,
[26:07] S2: hogy mondjuk egy mosószert, vagy egy nagyobb és nehezebb élelmiszert,
[26:11] S2: ételt azt ne kelljen a városból hoznod, hanem ott helyben
[26:15] S2: át tudod venni. Tehát hagyjuk a piacot működni, akkor a
[26:18] S2: piac megérti azt, hogy mi a fogyasztói igények, és erre
[26:21] S2: reagálni fog. Ha az állam akarja kitalálni a fogyasztói igényeket,
[26:24] S2: az általában nem szokott sikerülni.
[26:26] S1: Hadd fűzök hozzá ehhez egy olyan történetet. Én most az
[26:28] S1: elmúlt hétvégén Lovason voltam a Balaton felvidék. Voltam abban az épületben,
[26:32] S1: ami korábban a falu kisboltja volt, és a kiürült hasonló
[26:36] S1: folyamatok miatt bezárt ott a kisbolt. Most ott egy rendezvénytér van,
[26:38] S1: ahol a helyiek és mások össze tudnak jönni és tudnak
[26:41] S1: találkozni is. Nem tudom, egy nagyon szép kerthelyiséggel kihasználódik maga
[26:45] S1: az épület, úgyhogy nem biztos, hogy ezek a folyamatok károsak,
[26:47] S1: hanem néha éppen hogy teremtenek valamit. Ez csak egy mellékszála ennek,
[26:51] S1: amit az előbb mondtál. Térjünk vissza a fő témánkhoz, mert
[26:54] S1: amit elmondtál, hogy hogyan váltak ágazatok egyre kevésbé hatékonnyá, és
[26:58] S1: utaltál is arra a kiskereskedelem kapcsán egész konkrétan, hogy hát
[27:01] S1: ez azért az inflációban megjelenik. Vagy hát az élelmiszerár inflációban
[27:04] S1: megjelenik az, ha egy kiskereskedelmi cég nem hatékonyan dolgozik. De
[27:07] S1: hát nyilván az összes többi szektornak is, a bankszektornak, az
[27:11] S1: energetikának pláne. Ugye a rezsiről ne is beszéljünk, mindnek árai vannak,
[27:15] S1: és ha maguk a cégek nem elég hatékonyan dolgoznak, akkor
[27:18] S1: az azt jelenti, hogy drágán is dolgoznak? Akkor ez azt jelenti,
[27:20] S1: hogy ez mind az inflációban jelenik meg? Erről szól, ha
[27:24] S1: jól értem, a te tanulmányod, amit az előbb említett, hogy
[27:26] S1: hogy hogyan járulnak hozzá a politikailag lehetővé tett, kevésbé hatékonyan
[27:31] S1: működő cégek ahhoz, hogy Magyarországon annyira magas volt az infláció,
[27:35] S1: amennyire magas volt?
[27:36] S2: Igen, ez egy érdekes kérdés, ugye 2022 környékén, amikor ugye
[27:41] S2: volt az orosz ukrán háború, és utána egy nagyon erős
[27:43] S2: inflációs ciklus volt igazából szerte a világon, ugye. Ezt hívták úgy,
[27:47] S2: hogy cost of leaving crisis, tehát megélhetési válság. És ez
[27:51] S2: tényleg Nyugat-Európától Amerikán át mindenhol jelen volt. 4 4 4
[27:54] S2: Meg nyilván nagyon sok média lehozta, hogy egyébként még Európában
[27:57] S2: is megnövekedett az infláció, Magyarországon volt a legmagasabb az infláció
[28:01] S2: szinte az egész világon, tehát világszinten is. Ilyen top5 ben
[28:05] S2: szerintem benne voltunk. Voltak olyan időszakok, de Európában az Európai
[28:08] S2: Unióban egyértelműen a legmagasabb volt az infláció, és nem kicsivel
[28:12] S2: volt a legmagasabb. És ezért könnyű azt gondolni, hogy igazából
[28:15] S2: itt huszonkettőben kezdődött az inflációs probléma. De egyébként ha megnézzük
[28:18] S2: és megnéztem az Eurostat on, Magyarország benne volt a top3
[28:22] S2: inflációja EU országban már 2010 ben 12 ben 18 ban,
[28:25] S2: 19 ben, 20 ban, 21 ben is 23 ban. Tehát
[28:28] S2: egyébként már a NER elején is nagyon magas volt az infláció.
[28:31] S2: Az is egy érdekes dolog, hogy aki még benne volt
[28:33] S2: a top 3 ban, azok általában mindig változtak, Magyarország meg
[28:36] S2: nagyon sokszor visszatért ide, és ha összességében nézzük a 2010
[28:39] S2: től 2025 ig tartó időszakot, akkor ezen időszak alatt Magyarországon
[28:43] S2: majdnem megduplázódtak az árak átlagosan. Ugye ez minden terméknek az
[28:46] S2: ára összevéve 94% os volt az árnövekedés 16 év alatt
[28:51] S2: 15 év alatt, míg az EU átlag 44 százalék. Tehát
[28:54] S2: az EU ban átlagosan 40 4% kal nőttek az árak
[28:56] S2: 2010 ről 2025 re, Magyarországon 94% kal, és ez volt
[29:00] S2: az egész EU ban a legnagyobb növekedés.
[29:02] S1: És bocsánat, de kikívánkozik belőlem, hogy ez a NER ára.
[29:05] S2: Igen, tehát, hogy igazából itt fizettük ezt meg. És akkor
[29:08] S2: 2022 ben látható volt, hogy ez már tényleg politikai kockázatot jelent,
[29:13] S2: hogy ennyire magasak az árak. Akkor jöttek elő ugye a
[29:15] S2: különböző infláció visszafogó intézkedések, amelyeknek egy része ugye célzottan egyébként
[29:19] S2: a kiskereskedelmet szivatta, aminek nyilván dupla előnye volt az állam számára.
[29:24] S2: Egyrészt a külföldi kiskereskedőket lehetett egyre nehezebb helyzetbe hozni, és
[29:28] S2: abban bízva, hogy hát majd egyszer valamelyik kimegy, és akkor
[29:30] S2: majd javítani lehet a szektort. Másrészt meg ugye politikailag ez
[29:33] S2: nyilván egy kedvező döntés volt. Hogy csökkentek az árak, az
[29:36] S2: nyilván alapvetően növeli a kormányzó pártok politikai támogatottságát, tehát két
[29:40] S2: legyet tudnak egy csapásra ütni. De ugye itt azért emlékezhetünk arra,
[29:44] S2: hogy mondjuk a telekommunikációban is tárgyalt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter
[29:48] S2: a cégekkel, és ők is elhalasztottak mondjuk áremeléseket. És itt
[29:51] S2: jön be az igazán érdekes dolog ugye, hogy itt azért
[29:53] S2: már elég erős netes cégek vannak? Ugye? Érdemes csak a
[29:56] S2: Ft ra gondolni, hogy az állam más oldalon támogatta meg
[29:59] S2: ezeket a cégeket, Tehát azt mondta, hogy az a járadék
[30:01] S2: vadászati modell, amit az elején elmondtam, hogy a belső piacon
[30:04] S2: megszüntetjük a versenyt, és akkor ebből lesz a járadékvadászat. Rájöttek,
[30:07] S2: hogy az inflációt generál. Hát akkor ez mégsem annyira jó,
[30:10] S2: vagy legalábbis bizonyos szempontból gátat kell szabni. Tehát akkor próbáljuk
[30:13] S2: meg ezeket a cégeket más oldalakról megtámogatni. És akkor például
[30:17] S2: itt volt az, amit ugye már mondtam neked, hogy akkor
[30:19] S2: a műsorsugárzó infrastruktúrát a Foragtől megveszi az állam 70 milliárdért,
[30:23] S2: ami minden piaci becslés szerint egy jelentős túlárazás. Tehát az történik,
[30:28] S2: hogy az állam kvázi leplezett ügyletekkel finanszírozza ezeket. De itt
[30:31] S2: érdemes behozni mondjuk a magántőke alapokat is, amelyeket szintén nagyon
[30:35] S2: nagy mértékben ezek a cégek kaptak. Nemrég jött ki a
[30:38] S2: Transparency International nek egy elemzés, amiben azt mondják, hogy 1300
[30:42] S2: 11 milliárd forintot fektetett az állam ilyen magántőke alapokba, amiknek
[30:46] S2: egy nagyon nagy része NER es vállalkozóknál landolt.
[30:50] S1: Ugye ezt a legutóbbi petrocelli adásunkban a Ligeti Miklós, a
[30:52] S1: transzparensen igazgatója egész pontosan el is mondja, és a korrupció
[30:56] S1: oldaláról megragadva ugyanide jut ki.
[30:58] S2: Ha nem lehet járadékvadászkodni a fogyasztókon, akkor megpróbálunk az adópénzeken járadékvadászkodni,
[31:03] S2: utána pedig ugyanúgy a fogyasztók fizetnek meg, és így például
[31:05] S2: a 27% os ÁFA, hogy több legyen az állami bevétel.
[31:08] S2: De csak egy másik példát mondok, például Kisfaludy program. Ugye
[31:11] S2: ez arról szólt, hogy szállodákat lehet felépíteni, és ott is
[31:13] S2: egészen jól dokumentált az, hogy a NER közeli szállodatulajdonosok mennyire
[31:17] S2: jól jártak ezekkel az állami támogatásokkal. És akkor nyilván ezzel
[31:21] S2: lehet azt mondani, hogy akkor mondjuk a szállodai szobaárak azok
[31:24] S2: lehetnek kicsit kedvezőbbek, merthogy az állami támogatásokból ők akkora pénzekhez jutnak,
[31:29] S2: amik lehetővé teszik azt, hogy mondjuk a szállodai árakat, azokat
[31:32] S2: ne emeljék a csillagos égig. És akkor ez lehet egy
[31:34] S2: ilyen kedvező dolog, hogy azt látja mondjuk az átlagos állampolgár,
[31:37] S2: hogy egészen jó áron tud Magyarországon nyaralni. Bár nyilván sok
[31:40] S2: az ilyen összehasonlítás, hogy amúgy Horvátországban meg sokszor már Nyugat-Európában
[31:44] S2: is olcsóbb egy szállodai éjszaka, mint Magyarországon. Ennek a módszertani
[31:48] S2: problémáival nem akarok belemenni, de hogy az látszik, hogy vannak
[31:51] S2: célzott programok, amikkel a saját elitjét támogatja, és amivel kvázi
[31:56] S2: ezt a járadékvadászatot nem a fogyasztói oldalon, hanem adófizetői oldalon finanszírozza.
[32:01] S1: Akik ezeket kevésbé ismerik jól, annak azoknak is nyilvánítva most
[32:04] S1: a Nemzeti Kulturális Alapnak a finanszírozási modellje, ami egy teljesen más.
[32:08] S1: Nem a piactorzító jellege miatt mondom, bár azért lehet, hogy
[32:10] S1: a Mága Zoltán koncertek piactorzítottan jelennek meg. Ebbe most nem
[32:14] S1: akarok belemenni, de itt most nagyon szépen kilógott a lóláb,
[32:17] S1: hogy hogyan születtek ezek a döntések, és mennyire politikai céljai
[32:20] S1: voltak valójában abszolút nem politikai kérdésként kezelendő dolgoknak. Azt hiszem,
[32:25] S1: hogy ez érthető. Ez a modell és azt hiszem, hogy
[32:27] S1: nagyon érthetően elmondtad, hogy hogyan rombolódott szét gyakorlatilag a magyar
[32:31] S1: gazdaságnak az egyötöde, és vált totálisan hatékonytalanná a politika beavatkozása miatt.
[32:36] S1: Mit lehet tenni tehát, hogy most azért van itt egy
[32:39] S1: tabula rasa? Neki lehet menni annak, hogy hatékonnyá és jól
[32:43] S1: működővé kell tenni a magyar gazdaságot. Nyilván ez piacfelügyeletet és
[32:47] S1: piacszabályozást is jelent. Szerinted mik lennének a legsürgetőbb lépések, hogy
[32:51] S1: ez elkezdjen kitisztulni, vagy el tudjon kezdődni valami gyógyulási folyamat?
[32:54] S2: Igen, tehát ahogy az elején beszéltük, hogy hogyan épült ki
[32:57] S2: ez a ez a ez a rendszer. Ugye ennek az
[32:59] S2: egyik része volt ugye a közbeszerzések, és ugye az, hogy
[33:02] S2: ugye a közbeszerzések egy nagyon jelentős részét a Nerhez közeli
[33:05] S2: vállalatok adják, és hogy nem csak az, hogy a NER
[33:07] S2: eszközei cégekhez került, hanem szintén a korrupciókutató kimutatta, hogy a
[33:10] S2: korrupciós kockázat sokkal nagyobb ezeknél a közbeszerzéseknél, mint a többi közbeszerzésnél,
[33:15] S2: tehát hogy itt egyébként egy közbeszerzési reformmal meg egyébként akár
[33:19] S2: sok esetben a meglévő szabályozások betartásával vagy betartatásával és ennek
[33:23] S2: egy része nyílván a közbeszerzések hez kapcsolódik, egy része az
[33:26] S2: verseny felügyelethez. Például közbeszerzési kartellek esetén ezekkel a cégekkel szemben
[33:31] S2: is el kéne járni, Elő lehet venni azokat az aktákat,
[33:34] S2: amelyekből azért valószínűleg van a Gazdasági Versenyhivatalban, amikor ugye ilyen
[33:38] S2: bejelentések érkeztek, és ezeket ugye el kellett tusolni. Merthogy Nerhez
[33:41] S2: közeli cégekkel szemben alapvetően nem indított a GVH versenyfelügyeleti eljárásokat.
[33:46] S2: Kartellvizsgálatok ugye néhány ilyen az egyébként a médiát is megjárta,
[33:49] S2: amikor például Hajnal Miklós volt momentumos képviselő ugye egy ilyen
[33:53] S2: építőipari kartellel kapcsolatban nyújtott be egy bejelentést a GVH hoz,
[33:57] S2: ami meg is járta utána a bíróságot. Az látszik, hogy
[34:00] S2: ezekben az esetekben egyébként, ha a közbeszerzési szabályokat, illetve a
[34:04] S2: közbeszerzési szabályokhoz köthető versenyszabályokat elkezdjük hathatósan és érdemben érvényesíteni, akkor
[34:10] S2: ez egyébként viszonylag gyorsan hatást tud elérni, hiszen egy gyorsan
[34:13] S2: láthatóvá válik, hogy az a modell, hogy a politikailag kegyeltvállalkozások
[34:18] S2: nyerik a közbeszerzéseket, mindenképpen annak vége, és innentől kezdve elindul
[34:22] S2: a valódi verseny. És akkor azok a cégek, amelyek eddig
[34:25] S2: csak azért nyertek, mert politikailag beágyazottak voltak, de egyébként nem
[34:29] S2: hatékonyak és nem tudnak kellően kedvező árakat nyújtani, azok ki
[34:32] S2: fognak esni a piacról. Tehát egyébként ez egy egészen gyors
[34:35] S2: piac tisztulást tud hozni. A másik rész, hogy a NER kiépült,
[34:38] S2: az nyilván ezeknek a NER es cégeknek az állami támogatása.
[34:42] S2: Itt is azt lehet látni, hogy például voltam a Digital
[34:46] S2: Media Hungary n május elején, és volt egy nagyon érdekes
[34:48] S2: beszélgetés Vírus Gabriellával, aki az RTL Klub vezérigazgatója, és Vaszilij Miklóssal,
[34:52] S2: aki a TV2 elnök ügyvezetője. És az első kérdés Azurák Csabától,
[34:56] S2: a beszélgetés moderátorától az volt, hogy hogyan érinti őket az
[35:00] S2: állami médiaköltés visszafogása. És Vitus Gabriella mondta, hogy hát nyilván
[35:04] S2: ők is kaptak állami hirdetéseket, de hát nem volt ez
[35:06] S2: olyan nagy összeg, ezt így tudják hidalni. És Vaszilij Miklós mondta,
[35:09] S2: hogy hát náluk ez egy nagyobb összeg volt az állami támogatás,
[35:12] S2: csak ott a nézőközönség meg mindenki elkezdett így összemosolyogni, meg nevetgélni,
[35:16] S2: hogy igen, ha ez így leépül, akkor azok a cégek
[35:19] S2: fognak megmaradni, akik tényleg értéket állítanak elő a fogyasztóknak, és
[35:22] S2: akik csak mesterségesen voltak kitömve az állami pénzekkel, azok vagy
[35:26] S2: elkezdenek piaci alapokon működni, vagy meg fognak szűnni, és ez
[35:29] S2: is a hatékonyságot fogja erősíteni. Harmadik rész ugye az, hogy
[35:33] S2: például ezeknek a külföldi cégeknek volt a célzott hátrányba hozása
[35:36] S2: nagyon sok területen. Tehát itt például ugye mondtam ezt a
[35:38] S2: kisker különadót, meg ezeket, tehát hogyha ezeket egyébként már tudjuk
[35:41] S2: versenysemlegesebbé tenni, és egyébként nagyon sok ilyen ügyben egyébként kötelezettségszegési
[35:46] S2: eljárás van Magyarországgal szemben az Európai Uniónál. Tehát ez nem
[35:49] S2: csak én, meg még néhányan gondoljuk így, hanem ez egyébként
[35:52] S2: EU szinten is kiütötte a biztosítékot, akkor ez megint elősegíti azt,
[35:57] S2: hogy a hatékonyabb cégek azok ne legyenek állami szabályozások miatt
[35:59] S2: hátrányba téve. És persze lehet azt mondani, hogy hát itt
[36:02] S2: most miért kedvezünk a külföldieknek, de egyrészt nagyon sok kutatás kimutatta,
[36:06] S2: hogy Magyarországon a külföldi cégek sokkal hatékonyabbak, mint a nem külföldiek.
[36:09] S2: Egyébként azzal, hogyha külföldi cégek hátrányba helyezzük, azzal kvázi a
[36:12] S2: hatékonyabb cégeket helyezzük hátrányba. A kutatások jelentős része egyébként azt mutatja,
[36:17] S2: és ez nem magyarországi, hanem globális kutatás, hogy valójában ha
[36:20] S2: nem engedjük be a külföldi tőkét az országba, azzal hosszútávon
[36:23] S2: inkább rosszabbul járunk, mint jobban. Ugye azt szokták ellenérvként hozni,
[36:26] S2: hogy külföldiek kiviszik a hasznot, de igazából őszintén szólva az,
[36:29] S2: hogy Mészáros Lőrinc minden évben vesz egy új autót, és
[36:31] S2: azzal bejárja a világot, én azzal se járok jobban. Meg
[36:35] S2: te sem. Tehát lehet, hogy a Lidl is kiviszi a profitot,
[36:37] S2: de ugyanúgy Mészáros Lőrinc is nagyon sok esetben kiviszi a
[36:40] S2: profitot az országból. A harmadik dolog az pedig az, hogy
[36:43] S2: egy rendes fúzió kontroll t kéne elindítani, Tehát a fuzionáló
[36:47] S2: vállalatoknak tényleg meg kéne nézni. A Gazdasági Versenyhivatalnak erőteljesen fel
[36:52] S2: kell lépni a versenykorlátozó fúziókkal szemben. Ugye erről is beszéltem
[36:55] S2: a Partizán ban, hogy például a Kishölgyémi Ferencnek a reptéri
[36:58] S2: földi kiszolgálási fúziója szerintem úgy ment át, hogy legalábbis az
[37:02] S2: az elemzés, ami kimutatta volna, hogy van e probléma vagy nincs,
[37:05] S2: az nem készülhetett el. Egyébként nagyon sok volt a nemzetstratégiai
[37:08] S2: jelentőségű fúzió, amikor az állam döntött úgy, hogy egy fúziónak
[37:11] S2: tovább kell mennie, és nem kell bejelenteni ezt a GVH nak.
[37:15] S2: Tehát például így jött össze a porig a magyar Bank Holding,
[37:19] S2: tehát az összes nagy koncentráció és a Cosma Cosma, ami
[37:23] S2: a médiapiaci koncentrációt eredményezett. A Forage megvette a Digit és
[37:27] S2: a Vodafone meg az Invitech et. Ezek között voltak olyan funkciók,
[37:29] S2: amiket korábban egyébként megtiltott, és ezeket utána nemzetstratégiai jelentőségű ben engedélyezték.
[37:34] S2: Telekommunikációs koncentráció ugye a Bank Holding azt sem vizsgálta a GVH,
[37:40] S2: és igazából évente 60 70 fúziós bejelentés érkezik a GVH hoz.
[37:43] S2: Ebből egy kettő van, ami jelentős, tehát ami, és évente
[37:47] S2: nagyjából ezzel azonos számú a nemzetstratégiai jelentőségű fúziók száma. Tehát
[37:52] S2: lehet azt mondani, hogy a nemzetközi jelentőségű fúzió az ilyen
[37:54] S2: 1 és 10 között van évente, és ez nem sok,
[37:56] S2: de a problémás fúziók száma is nagyjából ugyanennyi.
[37:59] S1: És csak akkor mondjuk ki, hogy a fúzió az azért
[38:00] S1: lehet problémás, ha túl nagyra nő egy bizonyos piacon az
[38:03] S1: összeolvadt cég vagy több összeolvadt cég, akkor ők úgy határozzák
[38:07] S1: meg az áraikat, ahogy akarják, mert nem lesz versenytársuk.
[38:09] S2: Az adott összejátszanak a megmaradt piaci szereplőkkel, illetve most pl.
[38:13] S2: A Digi Sport, Digi, Invitech, Vodafone fúzióban például az a probléma,
[38:17] S2: hogy nagyon sok területen míg korábban mondjuk két internetszolgáltató, két
[38:22] S2: fizikai kábel közül választhattál, mondjuk egy Digi meg egy Vodafone között.
[38:26] S2: Ugye a Vodafone a UPC t vásárolta meg, tehát mondjuk
[38:28] S2: egy UPC meg Digi kábeled. Most ez a kettő az
[38:31] S2: ugyanaz mind a kettő faráig. Vagy van? Ez azt jelenti,
[38:34] S2: hogy míg korábban választhattál és a cégek versenyeztek azért, hogy
[38:39] S2: potenciálisan versenyezhettek azért, hogy ők jobb ajánlattal meggyőzzenek téged, hogy
[38:43] S2: őket válaszd, most igazából nincs. Van egy tévhit a lévitopher.
[38:47] S2: Ennyibe kerül az internet vezetékesen. Ha nem tetszik, akkor akkor
[38:51] S2: maximum mobilnet marad.
[38:52] S1: Ennek kapcsán kérdezem meg, hogy mit gondolsz az utólagos vizsgálatokról,
[38:55] S1: lehet e ezeket lefolytatni. Nem tudom, hogy pontosan mik a
[38:58] S1: határidőkre vonatkozó szabályok, de hogy mondjuk megnézni azt, hogy korábban
[39:01] S1: amit nem vizsgált ki a GVH, azokat szükséges lenne. Azért,
[39:04] S1: mert most is, mint ahogy most ezt a forg internetszolgáltatásánál levezeted,
[39:09] S1: ezekben a pillanatokban is torzítja a piacot és nincs verseny.
[39:12] S2: Ezeket nehéz utólag vizsgálni, ugye? Részben azért, mert ha azt
[39:15] S2: is mondjuk, hogy ez a fúzió problémás, akkor nagyon nehéz
[39:18] S2: ugye cégeket szétszedni, tehát nyilván összeolvadt céget nem annyira könnyű szétszedni.
[39:22] S2: Van európai versenyjogi példa egyébként arra az úgynevezett overcast, így
[39:27] S2: a vájtfülűnek mondom, ami arról szólt, hogy egy megvalósult fúziót,
[39:30] S2: amit nem kellett bejelenteni a versenyhatóságnak, azt utólag mégis más jogalapon,
[39:34] S2: erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos jogalapon. A versenyhatóság vizsgálta és végül megtiltotta,
[39:39] S2: tehát szét kellett szedni a fúziót. Ez egyébként egy speciális
[39:42] S2: ügy volt külföldön, és nem feltétlenül applikálható nemzetstratégiai jelentőségű fúzióra.
[39:48] S2: De hogy még abban az esetben is, ha egyébként ezeket mondjuk,
[39:51] S2: szétválasztani nem tudjuk, akkor is, ha azt látjuk, hogy ezeken
[39:54] S2: a piacokon mondjuk erőfölényes cégek. Márpedig bizonyos területeken ez teljesen egyértelmű,
[39:59] S2: például monopólium van, akkor ott. Egyébként erre lehet versenyfelügyeleti eljárásokkal odafigyelni,
[40:05] S2: piacelemzéseket végezni, adott esetben különböző transzparencia árazási szabályokat szabni ezekre
[40:10] S2: a cégekre. Tehát hogy azért a versenyjog ismer mondjuk olyat,
[40:13] S2: hogy túlzó árazás, ismer olyat, hogy AR diszkrimináció, meg ilyesmi,
[40:17] S2: tehát hogy ezek azért nem feltétlenül annyira triviális eljárások, de
[40:21] S2: hogy adott esetben egyébként nagyobb figyelmet kell szentelni ezekre az ágazatokra,
[40:25] S2: meg ezekre a piacokra. Illetve nyilván megint szabályozási oldalról lehet
[40:29] S2: erősíteni azt, hogy például ha vezetékes infrastruktúrában csak egyetlen piaci
[40:33] S2: szereplő van, akkor például mondjuk fejleszteni a mobilnet hálózatot, vagy
[40:37] S2: a mobilinternet az azon a településen is valós alternatívája lehessen
[40:41] S2: a fizikai internetnek. Tehát még akkor is, ha egyébként az
[40:44] S2: adott piacon egy fúzió nem tud, nem lehet visszafordítani. Vagy
[40:47] S2: egyébként a versenypolitikai beavatkozásoknak elég jelentős korlátai vannak mondjuk az
[40:51] S2: adott piacon, akkor is más jellegű döntésekkel akár célzott állami támogatásra,
[40:55] S2: infrastruktúraépítő állami támogatásokkal elő lehet állítani egy olyan piaci környezetet,
[41:00] S2: ahol a verseny más csatornán keresztül visszatér.
[41:03] S1: És akkor kössük most ezt össze a beszélgetésünk elejével, mert
[41:05] S1: azt gondolom, hogy ez a verseny jogászkodás. Említette is, hogy
[41:08] S1: vájtfülűek tényleg, hogy hogyan lehet jogszerűen megoldani bizonyos versenykorlátozó helyzeteket,
[41:14] S1: hogy hát ez ezért valójában a mindennapjainkról szól, Arról, hogy
[41:17] S1: mennyit fizetünk az internetért, hogy mennyit fizetünk a boltban, mennyit
[41:20] S1: fizetünk a rezsiért, mennyit fizetünk. Tehát ha ezeket meg lehet
[41:24] S1: gyorsan tenni, ezeket a lépéseket, amikről az előbb beszéltél, akkor
[41:28] S1: valójában ennek lehet egy inflációcsökkentő, visszafogó hatása. Mit gondolsz erről?
[41:34] S2: Igen, de én azt gondolom, hogyha a gazdasági verseny, amit
[41:37] S2: mondjuk érdemben fel tud lépni ezeken a piacokon, és ahogy mondtam,
[41:40] S2: mondjuk jövőbeli káros fúziókat meg tud akadályozni, illetve a mostani
[41:44] S2: kartelleket vagy korábbi kartelleket fel tud tárni, vagy ahol már
[41:47] S2: erőfölényes pozíciók alakultak ki, azokat érdemben kontrollálni tudja, hogy ezekkel
[41:52] S2: a pozíciókkal a vállalatok ne tudjanak visszaélni, akkor ennek lesz
[41:55] S2: egy kedvező inflációs hatása. Nyilván egy egy piacon ennek az
[42:00] S2: egy pici a hatása a teljes gazdasági headline inflációra nézve,
[42:04] S2: de minél több ilyen piac van, illetve ami még ennél
[42:06] S2: is fontosabb, az az, hogy egy nagyon tiszta üzenetet küld
[42:08] S2: a piacnak, hogy itt vége a kleptokráciának, vége annak, hogy
[42:12] S2: politikai helyezkedéssel lehet piacokat nyerni, politikai helyezkedése lehet, piaci részesedést építeni,
[42:18] S2: politikai helyezkedés. EN múlik az, hogy egy fúziót jóváhagynak, vagy
[42:21] S2: nem hagynak jóvá. És innentől kezdve egyébként a cégek rájönnek
[42:25] S2: majd arra, hogy ha ők tényleg sikeresek akarnak lenni, akkor
[42:28] S2: azt csak úgy tudják megtenni, ha arra fókuszálnak, amivel sikeressé
[42:31] S2: tudnak válni. Az innovációra, a költségcsökkentésre, a hatékonyság növekedésre. És
[42:36] S2: ez nyilván alacsonyabb árokhoz vezet, meg magasabb gazdasági növekedéshez.
[42:40] S1: És ez egy másik kérdés, de talán jobb munkahelyekhez is vezet.
[42:43] S1: Mit gondolsz, ez most meg fog történni gyorsan? Te hogyan
[42:46] S1: látod a Gazdasági Versenyhivatal egyáltalán a piacpolitikát? Most, ez alapján
[42:50] S1: az egy hónap alapján, amit a Tisza. Hát nem. Hát
[42:54] S1: nincs is egy hónap, A kormány még csak most állt fel.
[42:56] S1: Május 9 én, 10 én, tehát gyakorlatilag két hete sem.
[42:59] S1: Hogyan látod, hogy van e erre törekvés, szakértelem? Meg tud
[43:02] S1: ez történni? És esetleg, ha te ezen valahogyan fogsz dolgozni,
[43:06] S1: vagy segíteni ezt a folyamatot? Erről lehet tudni valamit?
[43:09] S2: Én azért azt látom, hogy ugye Magyar Péter többször elmondta,
[43:12] S2: hogy a független intézményeket tényleg szeretné függetlenné alakítani. Ugye lényegében
[43:16] S2: ez az oka annak, hogy az intézményeket vezető jelenlegi fideszes
[43:19] S2: bábokat szeretné eltávolítani. Tehát az szerintem mindenképp egy alap követelmény,
[43:23] S2: hogy a független intézmények tényleg tudjanak függetlenül működni, hiszen pont
[43:26] S2: az a probléma, hogy eddig politikai kapcsolódásokon múlott az, hogy
[43:29] S2: a vállalatot sikeres lesz vagy sem, akkor ezt csak úgy lehet.
[43:32] S2: Ennek csak úgy lehet gátat szabni, hogyha azok az intézmények,
[43:35] S2: amelyek mondjuk a piac felügyeletét kell, hogy ellássák, azok függetlenül működnek,
[43:38] S2: és nem azt nézik, hogy politikailag veled szemben el kell
[43:42] S2: e járni, vagy mondjuk nem szabad eljárni, hanem azt nézik,
[43:44] S2: hogy a te magatartásod az verseny szempontjából kedvező vagy kedvezőtlen.
[43:49] S2: Tehát ez egyébként mindenképp egy egy alap kritérium, és én
[43:51] S2: azt látom, hogy ebben az irányban azért pozitív törekvések vannak,
[43:54] S2: részben a szavak szintjén, de ha mondjuk megnézzük azt, hogy
[43:56] S2: milyen embereket neveztek ki minisztereknek, szerintem ott is azért az látszik,
[43:59] S2: hogy a szakértelem az sokkal fontosabb volt, mint a politikai beágyazottság.
[44:04] S2: Ugye több olyan miniszter is van, akinek semmilyen politikai karrierje
[44:06] S2: nem volt korábban. Másik oldalról szerintem az is egy egy
[44:10] S2: fontos törekvés, ami szintén látszik, hogy azokat a különböző korlátozásokat
[44:15] S2: próbálják kivezetni, amelyek jelenleg vannak. Ugye bejelentette például Kármán András,
[44:19] S2: hogy a szektoriális különadókat például amit mondtam, kiskereskedelmi különadó, ami
[44:23] S2: pont a hatékonyabb vállalatokat bünteti a kevésbé hatékony okkal szemben,
[44:26] S2: azokat megpróbálják kivezetni. Nyilván nem lehet egyik napról a másikra,
[44:29] S2: mert a költségvetésben ezek jelentős bevételeket generálnak, amiről nem tud
[44:33] S2: lemondani a költségvetés, főleg nem a mai helyzetben. De hogy
[44:35] S2: van erre egy törekvés? Ugyanígy szerintem az árrés csökkentést is
[44:39] S2: idővel ki fogják vezetni. Nyilván annak van egy inflációs sokk hatása,
[44:43] S2: tehát azt sem lehet egyik napról vagy sem feltétlenül lehet
[44:45] S2: egyik napról a másikra, vagy legalábbis ez valószínűleg egy többlépcsős
[44:48] S2: kivezetés lesz. Erre nyilván vannak ötletek, nekem vannak ötleteim, vagy
[44:52] S2: esetleg egy másik beszélgetésben erről beszélgethetünk. De hogy én azért
[44:56] S2: azt látom, hogy törekednek arra, hogy a piaci versenyt helyreállítsák,
[45:00] S2: és hogy a piaci versenyt korlátozó szabályozásokat megszüntessék. És nyilván
[45:03] S2: ez egy ez egy, ez egy nagyon pozitív tendencia, és
[45:05] S2: ez pont összhangban van azzal, amit mondtam, hogy valójában erre
[45:08] S2: lenne szüksége a magyar gazdaságnak. És az, hogy én magamat
[45:11] S2: ebben hol látom igazából meglátjuk. Nyilván egy Gazdasági Versenyhivatal vezetése,
[45:15] S2: az hogyan alakul most ebbe nem szeretnék mélyebben belemenni. Igazából
[45:20] S2: én most jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetemen vagyok, én ezt szeretem,
[45:23] S2: meg meg ott. Egyébként jó projektek vannak, olyan szempontból mindenképp
[45:28] S2: szívesen részt veszek ilyenekben, hogy írunk ezzel kapcsolatban tanulmányokat. Részt
[45:32] S2: veszek több think tank nek is a munkájában, akikkel próbálunk
[45:36] S2: javaslatokat megfogalmazni arra, hogy egyébként hogyan lehetne jobbá tenni az országot,
[45:41] S2: vagy vagy hogyan lehetne azokat a korlátozásokat leépíteni, amelyek mondjuk
[45:46] S2: sok esetben a gazdasági növekedést nehezítik.
[45:48] S1: Igen, ezek nagyon fontos témák a mindennapjainkban, és az elkötelezettséged
[45:53] S1: és a szakértelmed. Az abszolút látszik és teljesen világos a
[45:56] S1: témával kapcsolatban. Reméljük, hogy hogy ezekre a lépésekre nagyon hamar
[46:01] S1: sor kerül, és bízunk abban, hogy tényleg azokat a folyamatokat
[46:04] S1: indítja el, amikről te is beszéltél, hogy ezek tisztítják a
[46:07] S1: piacot és ezzel árleszorító és egy köz jólétet fokozó hatásuk lesz. Zsombor,
[46:12] S1: nagyon szépen köszönöm, hogy eljöttél hozzánk és válaszoltál a kérdéseinkre,
[46:17] S1: és lehet, hogy várunk majd még vissza az ársapkák kivezetésének
[46:21] S1: mikéntjével kapcsolatban. Bár nem tudom, lehet, hogy ez hamarabb megoldódik,
[46:25] S1: mint ahogy erre a beszélgetésre újra sor kerüljön. Köszönöm szépen
[46:29] S1: a hallgatóknak is, hogy bennünket hallgattak, és ha valaki még
[46:32] S1: nem tette volna, akkor iratkozzon fel a Qubit mindenféle csatornájára. Köszönöm. Sziasztok!
[46:36] S2: Én is a meghívást. Sziasztok!

Shows are listed from Apple Podcasts' charts and directory, and Podcast Index where it is used. Every show and episode belongs to its publisher and plays from the publisher's own feed; this site hosts none of them.