# Ürge-Vorsatz Diána: A politika már nem tudja megállítani az energiaátállást

An episode of [Qubit Podcast](https://invisiblenetwork.ai/podcast/1533857087), 17 Feb 2026, 51 min.

Audio: https://traffic.omny.fm/d/clips/d8df8f59-7dc7-4c59-be78-aea00114ae64/aa6f325d-2032-4871-b21f-b07600d8e94a/476d42eb-925c-42a2-b24a-b3f300dbc5b5/audio.mp3?utm_source=Podcast&in_playlist=d78d1e6e-e147-4fc9-91ed-b07600d8e987

Magyarország világelső a napenergia kiaknázásában, de globálisan is rohamosan terjednek a megújulók. Az éghajlatkutató szerint ugyanakkor félő, hogy az AI-adatközpontok és a légkondicionálás energiaéhsége ellensúlyozhatja a klímavédő hatásokat. Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutató, a CEU professzora és az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke a Qubit podcastjában. See omnystudio.com/listener for privacy information.

## Transcript

[0:00] S1: Azokat a megoldásokat kell keresni, ahol nem áldozatról szól a
[0:04] S1: környezetvédelem és a klímamegoldás, hanem az élhetőségről, a jobb szolgáltatásokról,
[0:10] S1: gazdaság felélénkítéséről és az életminőség javulásáról.
[0:24] S2: Sziasztok! Ez a Qubit podcast. Én Tóth András vagyok, itt
[0:27] S2: van velem Vajna Tamás kollégám és vendégünk Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutató,
[0:31] S2: az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, az IPCC alelnöke, valamint a CEU professzora.
[0:37] S2: Köszönjük szépen, hogy eljöttél.
[0:38] S1: Köszönöm a meghívást.
[0:39] S2: A beszélgetésünk mostani apropóját az a Te Félix Creating német
[0:45] S2: fenntarthatósági kutatóval közösen írt tanulmányotok adja, ami azt elemezte a
[0:51] S2: 2025 ös év tükrében, hogy az energiaigény növekedése, vagyis az,
[0:56] S2: hogy mennyi áramot fogyasztunk, miként Ellensúlyozhatja a megújuló energiaforrásokra történő
[1:02] S2: átállást és annak a klímavédő hatásait. A 2025 ös év,
[1:08] S2: amivel a tanulmány is foglalkozik, a valaha mért harmadik legmelegebb
[1:12] S2: év volt. A globális átlaghőmérséklet az Európai Unió klímaváltozást figyelő szervezete,
[1:17] S2: a Copernicus Climate Change Service szerint 1,4,7 Celsius fokkal alakult
[1:22] S2: az iparosodás t megelőző érték felett. És ha az elmúlt
[1:26] S2: három évet nézzük, tehát 2023 at, 24 et és 25 öt,
[1:30] S2: akkor ennek a három évnek az átlagolt hőmérséklete az 1,5
[1:35] S2: 2 fokkal haladta meg az iparosodás előttit. Meg hát az
[1:41] S2: sem hangzik túl jól, hogy egy kutatás szerint tavaly minden
[1:44] S2: egyes másodpercben tizenkét hirosimai atombomba energiájának megfelelő hőt nyeltek el
[1:49] S2: az óceánok. Úgyhogy hogy áll, hogy áll most az éghajlati rendszer,
[1:53] S2: és mik szerinted a legaggasztóbb tendenciák?
[1:57] S1: Hát ez nagyon jó kérdés, mert pont ugye említettem nektek,
[2:01] S1: hogy Readingből jövök, ahol pont ezek a klíma csíkokat találták fel,
[2:05] S1: ami most már nagyon elterjedt világszerte, és egy nagyon jó
[2:09] S1: kommunikációs módja annak, hogy tényleg lássuk, hogy már most is
[2:12] S1: nagyon melegedtünk és ott beszélgettem a klímatudósok egy kis krémjével.
[2:18] S1: Például ha valaki kitalálta klíma csíkokat és sok több klímakutató aggódik,
[2:25] S1: hogy az utolsó három évnek ugye itt pont a 3
[2:27] S1: évet említetted. Az adatai egy kicsit ijesztőek is. Lehet, hogy
[2:31] S1: azt mutatják, hogy hogy valami kezd elszállni az éghajlati rendszerből,
[2:35] S1: tehát hogy ezt nem lehet biztosan teljesen megmagyarázni, csak az
[2:39] S1: előző kibocsátásokkal. De azt is meg kell mondani, hogy erről
[2:43] S1: azért nincs konszenzus, ebben nincs megegyezés. Többen még azt mondják,
[2:48] S1: hogy három évből nem lehet azért következtetni hosszan. Az biztos,
[2:51] S1: hogy aggasztó és figyelni kell, de hogy ezek még úgy
[2:55] S1: benne vannak a bizonytalanságban, meg vannak mindig extremitások is, ezek
[3:01] S1: még beleférnek, nem tudjuk, de mindenesetre az tény, hogy a
[3:06] S1: melegedés az rohamosan folyik. Semmi kétség nem fér hozzá. Én
[3:12] S1: leginkább azok közé az indikátorok közé, amit említettél, talán azt
[3:15] S1: emelném ki, még nem tudom a 2025 ös adatot, de
[3:18] S1: 2024 ben nemhogy csak rekordra emelkedett megint a szén dioxid
[3:23] S1: koncentrációja a légkörben, hanem a rekordnövekedés is rekordot döntött, mert
[3:29] S1: jóval többen haladta meg valaha levő növekedést is. Tehát a
[3:34] S1: növekedés mértéke is rekordot döntött, Ami ami megint aggasztó, hiszen
[3:38] S1: azért már az a szerencse, hogy a kibocsájtásaink nem annyira nőnek,
[3:43] S1: hála a jó Istennek. Tehát nagyon fontos azt látni, hogy
[3:45] S1: nagyon sokat tettünk, ahelyett, hogy folyamatosan iszonyú módon nőne a kibocsájtás.
[3:51] S1: Ez lehet, hogy 2025 ben nagyjából stabilizálódtak Kínában, Látjuk, hogy
[3:56] S1: már majdnem két éve gyakorlatilag stabilizálódtak vagy elkezdtek csökkenni a kibocsátások,
[4:01] S1: tehát nagyon sok jó hír is van. Ennek ellenére az
[4:04] S1: éghajlati rendszerben még nem látjuk ezt, De az is igaz,
[4:07] S1: hogy hogy maga a hőmérséklet azért egy kicsit lassabban fog
[4:11] S1: reagálni arra, hogy a kibocsátások nem annyira nőnek. De a
[4:14] S1: szén dioxid koncentráció jó lenne, ha ha az egy kicsit
[4:18] S1: gyorsabban reagálna.
[4:19] S2: Említetted, hogy hogy nincs még teljesen konszenzus abban, hogy ez
[4:23] S2: az elmúlt három év pontosan mit jelez. Ugye pedzegették, több
[4:28] S2: ismert éghajlatkutató pedzegette az elmúlt években, hogy gyorsulhat e felmelegedés üteme.
[4:34] S2: Hogy hogy egy kicsit tudsz még arról beszélni, hogy hogy
[4:36] S2: alakul jelenleg ez a diskurzus, mi látszik valószínűbbnek, és mi
[4:40] S2: lehet ennek az egésznek a hátterében?
[4:42] S1: Én azt gondolom, hogy azért a éghajlatkutatók közmegegyezés az, hogy
[4:46] S1: még nem lehet ilyet kimondani, hogy gyors a felmelegedés, de
[4:50] S1: az önmagában aggasztó, hogy nem ilyen. Én vagyok a legjobb
[4:53] S1: tudós .com című influencerek állítják ezt, hogy hogy bizony itt
[4:59] S1: nagy baj van, hanem azért nagyon fontos is, és az
[5:04] S1: éghajlat tudomány történetében is nagyon történelmi kijelentéseket és felfedezéseket tevő
[5:10] S1: tudósok állítják ezt. Ennek ellenére azért ezt is tudni kell,
[5:14] S1: hogy a tudomány így működik. Hogy hogy itt? Azért ez
[5:19] S1: az éghajlati rendszer iszonyatosan komplex, nagyon sok benne a visszacsatolás.
[5:24] S1: Nagyon sok mindent nem tudunk még, és az a baj,
[5:27] S1: hogy nagyon nehezen tudunk amiatt visszamenni, hogy hogy hogy kétmillió
[5:32] S1: éve nem volt ilyen magas a szén dioxid koncentráció. A
[5:34] S1: hőmérséklet 125 ezer éve. Tehát nehéz azért nagyon könnyen azt mondani,
[5:39] S1: hogy most akkor erre megyünk, De azt gondolom, hogy jelen
[5:42] S1: pillanatban még nincs megegyezés arról, hogy itt biztos elszállt. Az biztos,
[5:48] S1: hogy akármelyik mindenképpen a megoldás az, hogy sürgősen lépni kell
[5:54] S1: és sürgősen meg kell szüntetni a kibocsátásokat.
[5:57] S3: Ezt már régóta halljuk. A sürgősen lépni kell! Legalábbis 2015
[6:01] S3: óta biztos. De abban segít e, hogy ugye itt azért
[6:05] S3: politikai vaskosan politikai témáról van szó? Merthogy a tudósok hiába
[6:09] S3: mondanak bármit is, az nem az ő kezükben van. A
[6:12] S3: joystick vagy joystick Egyáltalán, hogy az? Azért azt is látjuk,
[6:19] S3: hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke nem nagyon kedveli ezt
[6:22] S3: a témát, sőt finoman szólva se, hogy hogy itt egy megtorpanás.
[6:27] S3: Elindult egy folyamat, szépen lassan, nyugodalmasan, de Európa, Kína stb.
[6:32] S3: Csatlakozott ehhez az önmegtartóztató játékhoz. De Amerika úgy tűnik, hogy
[6:38] S3: nem ő.
[6:40] S1: Nagyon jó, hogy erről beszélünk, mert szerintem pont ez mutatja,
[6:42] S1: hogy már nem messze nem csak a politikáról van szó. Sőt,
[6:46] S1: sokszor a politika már nem tudja megállítani ezt a vonatot.
[6:49] S1: Ez a vonat iszonyatosan robog és és itt már a
[6:52] S1: gazdaság nyomja előre, és ezt kell pontosan látni. És ezt
[6:56] S1: nagyon fontos látni, hogy ha Európa most továbbra is csak
[6:59] S1: úgy próbáljuk felfogni ezt az egész éghajlatvédelmet, mint egy jaj áldozat,
[7:04] S1: minthogy meg kell szorítani magunkat meg minden, akkor mi fogunk veszíteni,
[7:08] S1: mert mert igazából azok nyernek ebből az egészből, akik felpattantak
[7:13] S1: ennek a vonatra nak az elejére, és ők vezetik a
[7:16] S1: vonatot és robognak előre az elején, akik pedig jaj, most próbáljuk,
[7:22] S1: mi az, ahova muszáj felszállni még, azok pedig vesztenek. Tehát
[7:26] S1: például Kínának a 2024 es, 2025 ös adatokat 2024 es
[7:33] S1: gazdasági növekedésének, ha növekedést nézzük, annak 40% a a zöld
[7:39] S1: iparágakból jött, és az egész GDP jének 11% a jön
[7:44] S1: a zöld iparágakból. És ez növekedik. És ezzel együtt persze
[7:49] S1: mellesleg a kibocsátásait csökkentette. De nem azért csinálja, hanem azért,
[7:54] S1: mert ettől érthetőbbek lettek a városai, ettől termékeinek, termelékenyebbek az emberek.
[8:01] S1: Ezek olyan gazdasági ágak, amiben ők korábban meglátták a fantáziát.
[8:06] S1: Ő még akkor invesztáltak iszonyú mértékben mind a napenergiára, mind szélenergiával,
[8:12] S1: mind az akkumulátorokban, mind az elektromos közlekedésbe. Amíg még Európa
[8:17] S1: itten nagyon, csak hát most szubvencionált szubvenciók, meg minden. Ők
[8:21] S1: mentek bele, és mára a napenergia messze a legolcsóbb energiaforrás
[8:26] S1: a világ legnagyobb részén. Ez ellen lehet próbálkozni, fékezni a dolgokat,
[8:31] S1: lehet a politikával odajönni és nyomni a fékpedált, de de,
[8:35] S1: robog a vonat és és eddig még nyilván valamennyire le
[8:40] S1: tudja fékezni a politika, de de teljesen megállítani már nem
[8:44] S1: fogja tudni, mert egyszerűen a gazdaságilag, ha ez a legolcsóbb energiaforrás,
[8:49] S1: sőt sok szempontból legkényelmesebb, Legbiztonságosabb csomó módon, akkor akkor nehéz
[8:55] S1: visszaerőszakolni a gazdaságot egy egy egy XX. Századi modellbe.
[8:59] S2: És az, hogy például ott Kelet-Ázsiában ez az energia átállás
[9:04] S2: elsősorban Kínában zajlik ilyen ütemben. Ez ugye azzal is együtt jár,
[9:09] S2: hogy a légszennyezettség mértéke csökken, ami nagyon sok ember életét
[9:13] S2: teszi jobbá. Viszont tudjuk, hogy annak éghajlatilag lehetnek problémás hatásai is.
[9:20] S1: Igen, ez teljesen igaz. Viszont ezt egyszerűen úgy kell erről gondolkozni,
[9:24] S1: hogy jelen pillanatban körülbelül fél Celsius fokkal már melegebbet csináltunk,
[9:29] S1: mint amit látunk, és ezt a fél Celsius fok melegedést
[9:33] S1: egyszerűen csak így takarja a légszennyezés. De ez nem ok arra,
[9:37] S1: hogy ne pucoljuk ki a légszennyezést, azt ki kell pucolni,
[9:39] S1: és az is igaz, hogy attól viszont még megvalósul az
[9:43] S1: a plusz fél fok, ami már benne van az éghajlati rendszerben.
[9:46] S1: Tehát nem a légszennyezés kibocsátás okozza ezt, hanem az már
[9:49] S1: itt van, csak most egy esernyővel letakargatjuk, de nyilván nem
[9:53] S1: az a megoldás, hogy hogy az ez ott maradjon.
[9:57] S2: És ha már említed azt, hogy hogy benne van ez
[10:01] S2: a plusz fél fok az éghajlati rendszerben, hogy a Qubit
[10:03] S2: nek nemrég a Kopernikusz klímaváltozást figyelő szervezet igazgatója, Carlo Burntempó
[10:08] S2: azt nyilatkozta, hogy szerinte elkerülhetetlen a párizsi klímaegyezményből felállított 1,5
[10:13] S2: °C os cél a túllépéssel. És ő azt állítja, hogy
[10:18] S2: egy olyan szakaszba léptünk, ami a klímacél meghaladásának a kezeléséről
[10:22] S2: szól majd. Te is így látod e? És ha említjük,
[10:26] S2: hogy hogy van ez a fél fok, amit amit most
[10:31] S2: eltakar a légszennyezettség, vagy eltakart korábban, mi az, milyen következményekkel
[10:37] S2: jár az ténylegesen, hogyha átlépjük ezt a másfél fokos küszöböt?
[10:40] S2: Hogy érdemes erről gondolkodni?
[10:42] S1: Nagyon jó kérdés. Én nem szeretem ilyen nagyon vonalzóval tized
[10:47] S1: mm re Hogy vagy századfokra méregetni. Miért? Az egyik azért,
[10:52] S1: mert igazából itt hatalmas bizonyság, bizonytalanságok vannak. Az, hogy pontosan
[10:57] S1: hogyan mérjük a másfél fokot, azt is tudni kell, hogy mérjük,
[11:01] S1: az attól függ, hogy azt mondjuk, hogy 66% os bizonytalansággal
[11:05] S1: érjük el, vagy 50% os bizonytalansággal, vagy 90% os. Tehát
[11:09] S1: hogy mekkora biztonsággal érjük tudjuk ott tartani ezeket a különböző bizonytalanságokon.
[11:16] S1: Már egész más kibocsátáshoz tartozik a másfél fok. Tehát ezért
[11:20] S1: is nem? És és ez egyszerűen egy egy tetszőleges dolog,
[11:24] S1: akkor onnan kezdve mihez képest mérjük a másfél fokot? Most
[11:28] S1: pontosan ahhoz képest, hogy hol mérjük, hogy pontosan a Föld
[11:31] S1: felszínét mérjük, vagy a két métert, és így tovább. Tehát
[11:34] S1: rengeteg olyan dolog, mérési és viszonyítási dolog is van, az
[11:39] S1: a másfél fokhoz lehet 1,2 is meg 1,8 is, és
[11:43] S1: ugyanarról a dologról beszélünk, csak az, hogy most hogyan mérjük.
[11:46] S1: Tehát én ezért nem lihegni, mert túl most, hogy most
[11:49] S1: 1,4,9 vagy 1,55. Azt szoktuk mondani, szerintem ez inkább a legfontosabb.
[11:55] S1: Mindent meg fog. Számít. Minden tonna szén dioxid kibocsátás számít. Attól,
[12:00] S1: hogy most esetleg állítjuk, hogy nem változik semmi a klímapolitikában,
[12:04] S1: ugyanúgy muszáj lemenni a nulla kibocsátásra. Sőt, valószínűleg amit majd
[12:10] S1: az IPCC ben valószínűleg ki fogunk mondani a szakirodalom után
[12:13] S1: egy kicsit negatívan, Mert van egy bizonyos mérési probléma, amit
[12:19] S1: egy olasz tudós, amit egy olasz tudós mutatott, hogy az
[12:23] S1: erdők kibocsátását hogyan mérjük két irányból. Ha viszont úgy mérjük,
[12:28] S1: hogy ragaszkodunk ahhoz, hogy úgy mérjük a dolgokat, ahogy most mérjük,
[12:30] S1: akkor viszont nem elég a nulla, hanem egy kicsit alá
[12:32] S1: kell menni. Mindegy. Tehát a lényeg, hogy hogy nulla kibocsátással
[12:36] S1: kell menni, plusz muszáj alkalmazkodnunk, és ez nem kérdés. Tehát
[12:41] S1: ez nem más, az is. Az is igaz, hogy muszáj
[12:44] S1: lesz a légkörből is, vagy legalábbis a kibocsátásokból annyi szén
[12:48] S1: dioxidot kivenni, amennyit tudunk, de én irreálisnak látom, hogy amikor
[12:55] S1: még a kibocsátás csökkenés is nehezen megy, megy és meg
[12:59] S1: kell csinálni, mert az nem kérdéses. De hogy hatalmas, tényleg jelentős.
[13:06] S1: Annyira jelentős, hogy azt lássuk, a klíma. Ma annyi mértékű
[13:09] S1: szén dioxidot ki fogunk tudni porszívózni a levegőből. Ezt én
[13:13] S1: irreálisnak tartom, mert akkora költsége és ki fog azért fizetni?
[13:18] S1: Tehát én nem hiszem. Úgyhogy én azt gondolom, hogy semmivel
[13:21] S1: nem változik meg a stratégia. Ugyanazt kell csinálnunk, és nem
[13:25] S1: azon múlik, hogy pontosan most egy 10 es számon átléptünk
[13:28] S1: e vagy nem. Ráadásul a klímacél nem azt mondja, hogy
[13:30] S1: pontosan azt mondja, hogy jóval 2 fok alatt, és ha lehet,
[13:34] S1: akkor maradjunk akkor 1,5 fokon, de ez nem azt mondta,
[13:37] S1: hogy másfél fok fölött vége a világnak.
[13:39] S3: Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a megújuló, legalábbis az elektromos áramtermelésben
[13:44] S3: a sikersztorinak is mondható Egyfelől ezt Bővebben mesélnél róla? Mert
[13:50] S3: először a tanulmányotok, ha jól sejtem. Igen, jól olvastam.
[13:54] S1: Hát ha először még a sikersztori részét. Mert ugye az
[13:56] S1: irományunk az két dologról szólt. A 2025 ös év azért
[14:01] S1: így két szempontból volt elég lényeges energiafogyasztásunk és termelésünk szempontjából.
[14:09] S1: Az egyik, hogy azért hihetetlen csúcsokat értünk el, és nem várt,
[14:13] S1: soha nem konzisztensen nem előrejelzett vagy alulbecsült előrelépéseket értünk el
[14:21] S1: a napenergiára. Folyamatosan többet esett, mint a Nemzetközi Energia Ügynökség
[14:27] S1: is előrejelezte volna. Minden évben több napenergia kapacitást adtunk hozzá,
[14:32] S1: mint amit az Energiaügynökség, ami a legnagyobb.
[14:36] S3: Ennek mi lehet az oka? Különben, hogy nem sikerült ilyen
[14:38] S3: az energiaügynökségnek előrejelezni ilyen dolgokat, Pedig egész ügyesek.
[14:43] S1: Igen, nagyon jó kérdés. Ezen beszélgetünk pont tegnap a kollégáinkkal. Lehet,
[14:47] S1: hogy modern módszertani. Oka van, én inkább azt gondolom. Mondom,
[14:54] S1: itt többen beszélgetünk pontosan erről is. Én azt gondolom inkább,
[14:58] S1: hogy nem minden csak az áron múlik, és ezek a modellek,
[15:02] S1: ezek gazdasági optimalizációs modellek. Én azt gondolom, hogy nagyon sok
[15:06] S1: mindenen múlik Vision vagy Vision, vagy pedig azon, hogy mi
[15:09] S1: a mi sex is.
[15:10] S3: Tehát egy divat lett, nem a nap.
[15:12] S1: Igen, és mert vagy vagy hisznek ebben az emberek, vagy
[15:15] S1: divat vagy vagy egyszerűen rugalmasabb, praktikusabb, jobb tehát az anánál. Igen,
[15:22] S1: az ugye benne van a modellben, hogy olcsóbb. De az,
[15:25] S1: hogy ezek a más tulajdonságok, amik miatt vonzó, hogy én
[15:28] S1: magamnak csinálom az energiát. Köszönöm szépen, Inkább egy kicsit többet
[15:32] S1: fizettek érte, de akkor nem függök azon, hogy lekapcsolják e
[15:35] S1: Ukrajnából a gázvezetéket, vagy vagy jön egy nagy vihar és
[15:39] S1: és és össze bomlasztja a rendszert, vagy van valami kibertámadás,
[15:43] S1: vagy akármi. Tehát ilyen dolgok. Én azt gondolom, hogy ezt
[15:46] S1: nem tudja a modell ezeket. De mondom, ez csak az
[15:49] S1: én véleményem. De visszatérve tehát sokkal jobban sikerült ezt elterjeszteni,
[15:55] S1: és nem tudom, hogy akkor ezek szerint már nagyon sok
[15:57] S1: fontos dologról beszéltetek. Podcastban arról beszélgettetek e, hogy Magyarország világelső,
[16:03] S1: tehát itt szép csöndesen Magyarország lett. Mászott a tetejére annak,
[16:07] S1: hogy az egész világból Magyarország termeli a villamos energiatermelés legnagyobb százalékát,
[16:13] S1: napenergiából 2024 ben ez már a negyede volt, tehát ez
[16:17] S1: így már összemérhető nagyjából az atomenergiával, meg a szinergiák. Azt hiszem,
[16:22] S1: hogy ez iszonyatosan nagy nagy dolog. Tehát itt csúcson vagyunk,
[16:27] S1: és tavaly volt először az is, hogy az év első
[16:31] S1: három hónapjában vagy az első három negyedévében már sikerült több
[16:35] S1: megújuló energiát termelni, hozzáadni a rendszerhez, mint amennyi nőtt az energiaéhségünk.
[16:41] S1: De hát erről szól a cikk, hogy ez azért aggasztó.
[16:45] S3: Még mielőtt energiaéhségről lenne szó. A globális számokról van szó.
[16:49] S3: Azt lehetett tudni, hogy az északi félteke déli félteke nem
[16:54] S3: fejlődő ország, hanem fejlődő ország. Hogy mik a trendek, vagy
[16:57] S3: az egységesnek vehető, hogy mindenki rákattant a napelemre.
[17:01] S1: Az egységes tehát mindenhol, gyakorlatilag a világ, szinte az összes országon.
[17:07] S1: A napenergia legolcsóbb áramforrás, tehát esetleg ha nagyon messze megyünk
[17:13] S1: az Egyenlítőtől, akkor a téli hónapokban nem feltétlenül ez a
[17:17] S1: legjobb megoldás, de pont a fejlődő országok nem ebben a
[17:21] S1: régióban vannak. Tehát ez ebben nincsen különbség és és praktikus, könnyű,
[17:27] S1: viszonylag olcsó, tehát nem kell egy baromi nagy erőművet építeni,
[17:30] S1: nem kell hatalmas beruházás, nem kell hatalmas költsön, tehát sokkal könnyebb.
[17:36] S1: Nem kell feltétlenül hatalmas huzalokat ki, tehát vezetékrendszert kiépíteni, tehát
[17:42] S1: egyszerűen egy praktikusabb, olcsóbb, rugalmasabb, könnyebb energiaforrás. Igen, ebben nincsen.
[17:48] S1: Nincs különbség.
[17:49] S3: Hogy a nagyságrendekről hallhatnánk egy pár szót. Merthogy ugye a
[17:52] S3: kilowattot azt még érti az ember kilowattóra, de hogy terawattóra,
[17:56] S3: mert az elég meredek. Az is szól, hogy mi milyen
[17:59] S3: összehasonlítási lehetőségeink vannak, amikor azt mondjuk, hogy hogy nem tudom.
[18:06] S3: 270 terawattóra, azaz 10% át jelenti Európában a villamosenergia termelésből.
[18:14] S1: De hogy igen.
[18:15] S3: De hogy mihez hasonlíthatjuk ezeket a számokat? Mert nem, ez olyan,
[18:19] S3: mint a Piszkos Fred nek a 25 fontnál nagyobb összeg.
[18:23] S1: És én energiában motorozok már nagyon nagyon sok évtizede, és
[18:28] S1: még mindig nagyon nehezen igazodom én is el, hogy jó,
[18:31] S1: akkor ez most sok vagy kevés? Fogalmam sincs, de most
[18:33] S1: még mindig nem értem, hogy hogy mi a 25.
[18:36] S3: Hanem hogy mekkora nagyságrendeket tud termelni. Azt mondjuk, hogy Magyarországon
[18:41] S3: a magyar energiamixből a negyede a napenergia. Akkor ezt hogyan
[18:46] S3: képzelhetjük el?
[18:47] S1: Hogy ő.
[18:49] S3: Mennyit fogyaszt? Az ország egy napon, vagy soha?
[18:52] S1: Sajnos nem tudom így a számokat, de van amennyit importálunk,
[18:56] S1: de azért az áram igényünknek azért a nagyobb részét itthon termeljük,
[19:00] S1: tehát azért ez egy igen jelentős.
[19:02] S2: Rákapcsolódok erre a sikerre, hogy Magyarországon ugye már ilyen nagy
[19:07] S2: részarányt ért el az energiamixben a napenergia. Ennek a növeléséhez
[19:12] S2: mennyire szükséges az, hogy az energiatárolás is megoldódjon? Vagy az
[19:17] S2: energiatárolók kiépüljenek akár Magyarországon, akár a világban?
[19:21] S1: Ez egy nagyon jó kérdés, és az biztos, hogy amikor
[19:24] S1: az ember így az ebben ezen a területen mozgó cégekkel beszél,
[19:30] S1: akkor akkor ők ezt látják a korlátnak, hogy most már
[19:33] S1: hatalmas növekedés volt, de most már ez irányba, ez irányba fejlesztenek.
[19:38] S1: Egyrészt nagyon sokan fejlesztenek Magyarországon is az energiatárolás irányába. És igen,
[19:44] S1: itt azért ez valamennyire most talán lehet, hogy le fogja
[19:47] S1: fékezni a további növekedést, de én azt gondolom, hogy akkor
[19:51] S1: se feltétlenül csak ebbe a kicsit húz. És most nem,
[19:55] S1: nem titeket kritizálnak, hanem a globális gondolkodást. Erről kicsit 20.
[19:59] S1: Századi gondolkodás kell, hogy megtanuljuk az energiát nem akkor használjuk,
[20:03] S1: amikor vagy termeljük. Amikor igény van rá, akkor gyorsan van
[20:07] S1: ami eltároljuk és mindent. Tehát nagyon sok. Tehát a 21.
[20:12] S1: Században mesterséges intelligencia és és a digitalizáció időszakában több módszerünk
[20:19] S1: van arra, hogy kezeljük azt, hogy nem mindig akkor termelünk
[20:22] S1: annyi energiát, mint amikor elfogyasztunk. És ebben a tárolás csak
[20:26] S1: az egyik komponens. Tehát nagyon fontos például arra gondolni, hogy
[20:32] S1: hogy szektor coupling, tehát pl. Hogy hogy ösztönözni azt, hogy
[20:38] S1: egyre több az elektromos közlekedés, hogy például az autókat, a járművek,
[20:42] S1: elektromos járműveket csak akkor töltsük, amikor éppen több a napenergia
[20:46] S1: vagy éppen szélenergia, akkor dimandflexibility, tehát az igényeket is lehet
[20:52] S1: azért tolni, ha szintén nagyon jól lehet ösztönözni, vagy akár
[20:56] S1: digitálisan irányítani, hogy például mosogatógép mikor kapcsol be, hogy például
[21:00] S1: a mosógép mikor kapcsol be, hogy hogy a villanybojler mikor kapcsol,
[21:04] S1: vagy ha egy csomó olyan mindent, vagy fűteni. Ha már
[21:06] S1: egy nagyon. Ha már jobbak az épületek, és általában alig
[21:10] S1: kell fűteni azt is, és az épületek elég jól tartják
[21:13] S1: e őt? Azt is meg lehet, hogy akkor mikor fűtjük
[21:15] S1: egy kicsit fel, és akkor sokáig úgy marad. Tehát azért
[21:18] S1: nagyon sok energia igényt lehet már tologatni, tehát nagyon sok,
[21:24] S1: meg az előrejelzések is egyre jobbak lesznek. Mesterséges intelligenciával meg
[21:29] S1: tudjuk mondani, hogy most akkor mikor, mert ez az igény.
[21:31] S1: Tehát én azt gondolom, hogy ezekkel együtt kell, valamint a
[21:35] S1: tárolást azt nem csak közvetlen villamos energia Energiatároláson kell gondolkozni,
[21:40] S1: hanem egyre jobban fejlődik a hő tárolás pl. Pontosan. Magyarországon,
[21:45] S1: sőt Európában még mindig a végső energiafelhasználás fele még mindig
[21:49] S1: hő hőenergia felhasználás, hőfelhasználás. Tehát ha hőt ügyesebben tanuljuk meg eltárolni,
[21:56] S1: márpedig ez is nagyon fejlődik, akkor akkor ott is előrébb lépünk.
[22:00] S1: Úgyhogy én azt gondolom, hogy ezek a különböző módszerek együtt
[22:03] S1: segítenek megoldani majd, hogy az, hogy ugyan a legolcsóbb, de
[22:07] S1: tényleg ezekkel a problémákkal küzdő, megújuló energiákat jobban tudjuk használni,
[22:11] S1: hogy nem tudjuk előre a napot, jobban tudjuk e, hogy
[22:14] S1: mikor süt, mikor nem, de a szelet még annyira sem.
[22:17] S3: Na ezt akartam kérdezni. Pont hogy ez nagyon jó, hogy
[22:19] S3: az igények oldalán lehet valamit kezdeni, de azért ezzel a
[22:23] S3: a Föld nevű bolygóval eddig se tudtunk nagyon megbirkózni, amikor
[22:27] S3: akartunk volna, akkor se. Szóval, hogy a megújulóknál azért az
[22:31] S3: időjárás jelentős bizonytalansági tényező, főleg az ilyen extrém szélsőségek esetében.
[22:37] S3: Amit most látunk, hogy a klímaváltozás magával.
[22:43] S1: Igen, de ha valahol, hát ezért jó, ha egyrészt összekapcsolódnak rendszerek,
[22:48] S1: mert azért azt látjuk, hogy mondjuk ha van egy mixe
[22:51] S1: a napenergiából szélenergiának, akkor az viszonylag jól kiegyenlíti egymást. Ez
[22:56] S1: nagyon szépen látszik. Ilyen európai görbéket.
[22:59] S3: Arra van különben egy egy optimalizált modell, hogy milyen az
[23:03] S3: a mix, amikor a szél és a nap együtt tud működni,
[23:05] S3: Mert Magyarországon azt látjuk, hogy csak a nap, ami támogatott,
[23:09] S3: Hát egyrészt.
[23:10] S1: Másrészt azért minden területnek megvan a maga erőssége, tehát mittudomén,
[23:14] S1: Írország kevésbé fog napenergiát termelni, ott viszont nagyon erősen fúj
[23:18] S1: a szél. Mi viszont az biztos, hogy napenergiából leszünk bajnokok
[23:22] S1: és és azt gondolom, nagyon remélem, hogy előbb utóbb exportőrök
[23:25] S1: is jelentős exportőrök. Tehát mindenkinek azért a saját erősségeit érdemes kihasználni,
[23:31] S1: azt gondolom. De amit még a Nemzetközi Energiaügynökség nagyon mond
[23:35] S1: nem vagyok ebben. Ezt Próbáltam utánanézni. Még annyira nem tudom,
[23:39] S1: hogy hol áll ez a geotermia. Az nagyon jól jön föl.
[23:43] S1: Tehát elég sok olyan olyan innováció volt az utóbbi időben,
[23:46] S1: ami egyébként az olajipar ból jön, tehát a fracking ből,
[23:49] S1: tehát a pezsgésből az olaj és a gázipar használja ezt.
[23:54] S1: De ezekből a technológiákból alapozva a geotermális energia is új
[23:59] S1: platformra lépett, és új technológiák jönnek be. És mivel Magyarországnak
[24:04] S1: van a világon az egyik legnagyobb geotermális potenciálja, mert ugye
[24:07] S1: a kőzetrétege elég vékony a többiekhez, vagy a kontinentális lemez
[24:11] S1: itt viszonylag vékony a Kárpát medencében, ezért azt gondolom, hogy
[24:15] S1: azért ez kicsit hosszabb távon ezt is érdemes egyre jobban
[24:18] S1: megnézni ezeket az új módszereket a geotermális kiaknázására.
[24:22] S3: Ez csak egy zárójeles kérdés lesz, de ahogy a geotermális
[24:27] S3: energia mennyiben megújuló, hiszen ha kiszedjük, a hévíz jut eszembe, tényleg.
[24:32] S3: Szóval meg itt Budapest környékén most erről van szó, hogy
[24:34] S3: csapolják meg, de hogy az?
[24:36] S1: Mert én nem a vízre gondoltam, hanem a föld melegére,
[24:40] S1: tehát a kőzetek melegére. És ezért is mondtam, hogy az
[24:44] S1: új geotermális technológiák, tehát nem azok. Fogjuk magunkat és és
[24:48] S1: lecsapoljuk a melegvizet, mert az meg a vízkészleteinket, tehát az
[24:52] S1: nagyon problémás. És nem, ezt semmiképpen nem szabad. Tehát nagyon
[24:58] S1: többféle olyan új technológia van, amivel magát a kőzeteknek a
[25:02] S1: hőmérsékletét tudjuk kihasználni úgy, hogy hogy nem, nem a vízkészleteket,
[25:07] S1: hanem magát a hőmérsékletet használjuk ki. De ezek még azért drágábbak.
[25:12] S3: Mert kétségtelenül még egy ilyen kérdésre erre vonatkozóan, hogy az önellátás.
[25:17] S3: Ez nagyon fontos a kisfogyasztó területén, de az államokat nézünk,
[25:22] S3: ott már azért működnie kéne a kooperációnak meg a piac szabályainak.
[25:26] S3: Ez látszik már.
[25:27] S1: Hát azért Európán belül azt gondolom, hogy elég fontos szerepe
[25:31] S1: van az elektromos energiapiacoknak is, és nyilván ez egyre fontosabb,
[25:36] S1: és az együttműködés az elengedhetetlen. Ebben az esetben nagyon sok szempontból,
[25:41] S1: hiszen egyre sérülékenyebbek vagyunk, mint a mesterséges intelligencia, mint az
[25:44] S1: európai biztonság szempontjából. Összességében, mint a környezeti meg az éghajlati
[25:50] S1: szélsőségek szempontjából tehát nagyon fontos egyrészt a minél nagyobb kis
[25:56] S1: fogyasztói biztonság kiépítése, de ugyanakkor a hálózati rendszer biztonsága is,
[26:01] S1: és összefüggés és az együttműködés.
[26:04] S2: Említetted, hogy a mesterséges intelligencia több téren tud segíteni, akár
[26:09] S2: már itt a az energiarendszernek a menedzselésében. De ugye közben
[26:15] S2: a tanulmányban arról írtok és nagyon sokan foglalkoznak ezzel a témával,
[26:20] S2: hogy az adatközpontoknak, amik ezeket a modelleket kiszolgálják, amiket ugye
[26:25] S2: több száz millióan használnak most már, hogy ezeknek óriási energiaigénye
[26:29] S2: egyre nő. Hogyan érdemes előre gondolkodni Tehát, hogy nyilván van
[26:33] S2: egy ilyen, nagyon nagyon növekvő energiaigény, de közben meg az
[26:37] S2: ilyen technológiáktól azért azt is várjuk, hogy ezek új tudományos
[26:40] S2: felfedezésekhez vezetnek, akár új technológiák létrejöttéhez, amik talán segíthetnek a
[26:45] S2: klímaváltozás kezelésében. Hogy hogy látod ezt az egyensúlyt, és mekkora
[26:51] S2: probléma valójában az adatközpontoknak az energiaigénye?
[26:55] S1: Abszolút. Nagyon nagyon jó kérdés. Most még globálisan összesen nem
[27:00] S1: olyan marha nagy az energiaigény. Különböző becslések vannak, mert ez
[27:04] S1: azért viszonylag kereskedelmi titkokat képeznek ezek a számok, de úgy
[27:08] S1: mondjuk durván két 3% a az összes elektromosenergia felhasználásnak. Tehát
[27:14] S1: nem beszélünk egy marha nagy dologról, vagy körülbelül összemérhető a
[27:18] S1: repülés energiafelhasználásával, vagy valószínűleg még annál is kevesebb összességében. De
[27:25] S1: azért azt kell megérteni, hogy az adatközpontok nem csak a
[27:29] S1: mesterséges intelligenciára használják. Az adatközpontok Energiafelhasználásának csak egy része, növekvő része,
[27:35] S1: de csak egy része a. A mesterséges intelligencia nagyon sok
[27:40] S1: ugye csak adattárolás, streaming. Tehát amikor amikor megnézzük a. Mondjuk ezt,
[27:47] S1: de szerencsére csak hanganyagban hallgatják meg a hallgatók. És milyen jó,
[27:51] S1: hogy videó van. Jó, nem? A videó is nyilván kell,
[27:54] S1: csak csakugyan akkor már nem biztos, hogy hogy naponta az
[27:58] S1: a sok terabyte nyi mondjuk cica videó, amit feltöltenek az
[28:02] S1: emberek a felhőbe, és akkor az akármeddig ott kell tárolni,
[28:07] S1: mert a közösségi médiások az adatközpontokat arra használjuk, és azért
[28:11] S1: megy ez az iszonyatos energia meg víz, hogy hogy ezeket
[28:15] S1: ott tudjuk tárolni. Ezeket az információkat és itt most hallgatók
[28:18] S1: nem látják, vagyis idézőjelbe tettem. Tehát ennek az iszonyatos mennyiségű adatnak,
[28:24] S1: amiket ott tárolunk meg, amivel hacsak hacsak a mesterséges intelligenciát.
[28:28] S1: Én azt gondolom, hogy csak egy nagyon kis része az,
[28:31] S1: ami tényleg hasznos, ami tényleg az emberiség javára megy. És
[28:35] S1: akkor itt beleértem az emberiség javába. Akár a kreativitást vagy
[28:40] S1: a kreativitásunkat kérhetjük, akár a a kommunikációt, a. Az a
[28:45] S1: jó érzés, a szórakozás. Tehát azért csak ennek jó részét
[28:50] S1: meg lehetne oldani jóval kevesebb adatból, jóval kevesebb energiából. Én
[28:54] S1: azt gondolom, hogy itt itt van a kutya elásva. És
[28:56] S1: visszatérve igen, a mesterséges intelligencia maga nagyon kérdéses, részben iszonyatos
[29:03] S1: megoldásokat adhat, és és és tényleg az emberiség jólétének és
[29:11] S1: az életfeltételeinknek és jövőjének hihetetlen megoldásokat adhatna, de ugyanakkor hatalmas
[29:19] S1: veszélyei is lehetnek, és egyelőre nem tudjuk, melyik irányba megy.
[29:24] S1: Viszont azt tudjuk azért, hogy ki van a jelenlegi mesterséges
[29:29] S1: intelligencia rendszerek kifejlesztése mögött. És hát ha azon elgondolkodunk, hogy
[29:34] S1: azoknak biztos, hogy az az érdeke, hogy olyan rendszereket fejlesszenek,
[29:40] S1: ami a társadalmi igazságosságot meg meg a környezeti rendszerek javulását szolgálja.
[29:47] S1: Nem tudom. És persze mondhatjuk azt, hogy hogy mindenre lehet használni.
[29:52] S1: Na de egyelőre főleg azért azok tudnak beleszólni ezekben a rendszerekben,
[29:57] S1: akiknek minél több pénzük és hozzáférésük van, és azok nem
[30:01] S1: feltétlenül azok, akik ezeket a közjavakat akarják.
[30:04] S3: Az azért beszédes nem, hogy a 2015 től 25 ig
[30:09] S3: a megújulók azok hétszeresére nőttek, és ugyanakkor nem tudjuk, hogy
[30:13] S3: a 24 ben berobbanó vagy mikor 25 ben robbant, de
[30:16] S3: igazából az AI körülbelül három éve. Hát így. Ja igen,
[30:22] S3: két három év és elképesztő ütemben növekszik, és valószínűleg gyorsabban is,
[30:26] S3: Ahogy írjátok is, hogy az hogy hogy az a keresleti
[30:30] S3: hullám önmagában képes lehet semlegesíteni a megújulók bővülését. Ennek lehet
[30:35] S3: féket szabni. Persze, kérdezem én, mert ugyanúgy, ahogy az IPCC
[30:40] S3: végülis a 15 ös klímamegállapodás, a párizsi klíma megállapodás elért valamit,
[30:45] S3: mert átütötte azt az ingerküszöböt, amit át kellett ütnie. De
[30:50] S3: itt mit mond? Azt mondjuk majd a muskféléknek, hogy szevasz tavasz!
[30:55] S3: Nem okoskodj.
[30:57] S1: Nagyon jó kérdés. Én azt mondom, hogy lehet megállítani, és
[31:02] S1: már ezt megtettük nagyon sokszor a múltban. Az egyik példát
[31:05] S1: most említetted, de például az energiafelhasználás. Tehát jött a 70
[31:10] S1: es években az olajválság. Addig azt gondoltuk, ugyanúgy, mint ahogy
[31:13] S1: most az adatról mesterséges intelligenciára mind egy tök jó, minél
[31:16] S1: több energia, annál jobban élünk, stb. És akkor hirtelen jött
[31:19] S1: az olajválság, és akkor hirtelen el kellett gondolkodnunk, hogy hoppá, lehet,
[31:23] S1: hogy mégsem, Mégis, ez mégsem tud akármeddig menni, és bevezettünk
[31:27] S1: egy csomó olyan jó szakpolitikát, egy csomó olyan hatékonyságot elkezdtünk optimalizálni,
[31:33] S1: de onnan kezdve, hogy valószínűleg az emberek nagy része nem tudja,
[31:36] S1: hogy a sebességkorlátozás az autópályákon eredetileg nem a biztonsági szempontból jött,
[31:42] S1: hanem energiatakarékossági okokból, és például az USA ban ezért jóval
[31:46] S1: alacsonyabb a sebességkorlátozás, mint Európában, mert ott optimális az autóknak
[31:52] S1: az energiafogyasztása. Ilyen okok miatt tehát egyszerűen ott megtanultuk, hogy
[31:58] S1: hogyan lehet és kifejlesztettük azokat az ösztönzőket, hogy folyamatosan próbáljuk
[32:03] S1: optimalizálni az energiafelhasználást úgy, hogy folyamatosan jobban éljünk és egyre
[32:08] S1: több mindenre használjuk. De az össz energiafogyasztás, ha lehet, csökkenjen
[32:12] S1: és ezt sikeresen meg. Hihetetlenül sikeresek voltunk ebben Kaliforniában. Ha
[32:18] S1: jól tudom, hogy a 80 as években volt a maximuma
[32:22] S1: a villamosenergia felhasználásuknak és azóta folyamatosan csökken ahhoz képest, hogy
[32:27] S1: a népesség iszonyat nőtt, a GDP hatalmasat ahhoz képest, hogy
[32:31] S1: ott van a Szilícium völgy. Ahhoz képest, hogy azóta légkondicionálnak,
[32:35] S1: mint őrült és így tovább. És mennyi minden másra használjuk
[32:38] S1: az elektromos áramot? Előbb sikerült.
[32:40] S2: Tehát akkor azt most már kijelenthetjük, hogy kompatibilis a gazdasági
[32:44] S2: növekedésnek a folytatódása. A kibocsátások csökkenésével.
[32:49] S1: Ez egy nagyon nagyon jó és még kérdés. Azt mondjuk,
[32:51] S1: hogy egy ideig meg tudjuk csinálni. Arról szerintem az egy
[32:54] S1: egész külön hosszú vita, hogy hogy mennyire lehet ezt hosszú
[32:58] S1: távon megcsinálni. Arról szól a cikkünk is, hogy úgy nem.
[33:05] S1: Tehát itt nem csak a kibocsátásokat kell nézni, és attól félek,
[33:09] S1: és arra figyelmeztet a cikkünk, hogy ha nem figyelünk az energiaigényre,
[33:15] S1: akkor nem fog ez hosszútávon menni.
[33:17] S2: Mert hát ugye azt is írjátok a tanulmányban, hogy az
[33:20] S2: Európai Unióban az energiaigény csökkent 10% kal 2008 hoz képest.
[33:25] S2: Közben akkor a GDP növekedett. Tehát itt van egy egy
[33:29] S2: energiaigény csökkenés is, és azzal párhuzamosan kibocsájtás csökkenés.
[33:33] S1: Pontosan. Tehát arra mutattunk rá, hogy sikerült szétválasztani az energiafelhasználást
[33:39] S1: és a és a gazdasági növekedést, és ez nagyon fontos.
[33:43] S1: De ha ez a tendencia kezd, úgy látjuk, vagy attól félünk,
[33:47] S1: hogy ez most meg fog fordulni, hogy lehet, hogy mostantól
[33:50] S1: elkezd fölfelé menni megint újra, az például az európai elektromos
[33:54] S1: áram felhasználás, és a világon ez több. Látjuk, Ez viszont problémás,
[33:59] S1: mert nem fogunk tudni még gyorsabban és még több megújuló
[34:05] S1: energiát termelni. Hogy a nőnek, hogy most már az itt
[34:08] S1: is növekvő energiaéhsége nél is még jobban többet termeljünk, tehát
[34:12] S1: nem fogjuk tudni elkezdeni kiváltani. Ugye azért akarjuk legjobban a
[34:16] S1: megújuló energetikai, hogy kiváltsuk a fosszilis tüzelőanyagokat? Ha nem tartjuk
[34:21] S1: kordában az energiaigényeket, akkor ezt nem fogjuk tudni megcsinálni.
[34:24] S3: Vannak viszont olyan objektív tényezők, mint a hőhullámok, például nyaranta,
[34:30] S3: és ami már nem is tudom mikor, de még a
[34:33] S3: kupiton is megírtuk. Szóval nem olyan régen 17 óta van kupit,
[34:37] S3: hogy megfordult az energiaigény a téli és a nyári hónapok között,
[34:41] S3: és már jóval a nyár felé billent a mérleg nyelve.
[34:45] S1: Az elektromos áram.
[34:46] S3: Az elektromos áram. Van, hogy ezzel lehet valamit kezdeni, vagy
[34:49] S3: mondjuk azt, hogy mindenki árnyék olyan szépen, okosan, és a
[34:53] S3: vizes lavórba lógassa a lábát. Ha meleg van.
[34:56] S1: Lehet valamit csinálni a vizes lavór nélkül is. Ugye? Erről
[35:00] S1: is elég sokat beszélgettek, nem tudom. Veletek is beszélgettem már erről,
[35:04] S1: de sokat és ugyanis nagyon sok kutatásunk folyik erről, hogy
[35:10] S1: hogyan lehet a légkondicionálás igényeket is nyilván nőni fog, ez
[35:15] S1: nem kérdés. Azért is, mert egyre többen engedhetjük meg magunknak,
[35:19] S1: és azért is, mert globális felmelegedés van. Viszont egyelőre Ugye
[35:25] S1: Európa körülbelül 80% ban városiasodott, a városok viszont egyelőre több
[35:32] S1: meleget adnak hozzá a városi hőszigetekkel. Ehhez a melegedéshez, mint
[35:37] S1: a globális felmelegedés. Tehát ha kezelnénk a városi hőszigeteket, amiket
[35:41] S1: nagyon jól tudunk, tudjuk, hogy hogy kell kezelni, ami ráadásul
[35:45] S1: olyan kezelés, hogy mindenki jól jár, és a kecske is
[35:48] S1: megeszi a káposztát, ami meg is marad, és fizetnek a kecskének,
[35:51] S1: hogy megegye azt a káposztát, ami meg is marad. Ha
[35:54] S1: ezeket megtesszük, akkor még akkor jóval túl tudjuk kompenzálni azt,
[35:59] S1: amivel a globális felmelegedés túl nyomja a légkondicionálás igényét.
[36:04] S3: Hogy mondanál egy pár példát erre, hogy hogyan lehet megoldani?
[36:07] S3: Azon kívül, hogy a beduin tornyokat nem tudjuk megépíteni, de
[36:11] S3: vagy a sikátoros várost se tudunk csinálni Budapestről? Bár lehet,
[36:15] S3: hogy nagyon.
[36:16] S1: Egyszerű a faültetés, tehát a fa az aktívan légkondicionált, és
[36:21] S1: Budapest hőtérképén látszik a legcsodálatosabb on, hogy milyen iszonyú nagy
[36:26] S1: különbség van, ha egymás mellett, akár a belvárosban az egyik
[36:30] S1: van egy kis tér és tele van fával ültetve, a
[36:33] S1: másik helyen pedig nincs akár 10 20 Celsius fokos felszíni
[36:37] S1: hőmérsékletkülönbséget is. Sőt, ami egy augusztus 31 i hőtérkép, ami
[36:43] S1: Budapest klímastratégája is benne van, ott 35 Celsius fokos különbség van,
[36:48] S1: konkrétan a felszíni hőmérséklet térképen egymás mellett lévő telkek mellett.
[36:54] S1: Az biztos, hogy itt kicsit a beépítettség. Itt most láttam,
[36:57] S1: hogy a mellette levő telken valami hatalmas, nem tudom mit építenek,
[37:01] S1: ahelyett jobb lett volna fát ültetni, de hogyha itt a
[37:05] S1: közlekedést is megoldjuk, mondjuk olyan módon, ahogy én mondom, és
[37:08] S1: kevesebb sáv kell, kevesebb parkolóhely kell, akkor vissza tudjuk ültetni
[37:13] S1: azért a fákat. Ez az egyik. A másik, hogy ahol
[37:16] S1: nagyon nem megy a fa, ott lehet a falakra isteni zöldfelületeket,
[37:21] S1: és ahol azt pedig jól ki lehet egészíteni az ablakok leárnyékolásával,
[37:25] S1: tehát ezekkel nagyon sok mindent el lehet érni és csökkenteni.
[37:29] S1: A városi hőszigetelt és eleve, ha megpróbáljuk minimalizálni a légkondicionálást,
[37:35] S1: nem lesz olyan forró a város, hiszen egy ilyen szűken
[37:38] S1: épített belvárosban a hő egy része nem csak a napból jön,
[37:43] S1: hanem belülről a házakból. És nagyon érdekes, hogy például Svájc,
[37:48] S1: a svájci városok nagy része pedig Svájc, a világ egyik
[37:51] S1: leggazdagabb országa nem engedélyezi a légkondicionálást. Csak az vehet légkondicionálót,
[37:57] S1: aki külön engedélyt kér, hogy külön egészségügyi okok miatt neki
[38:02] S1: muszáj légkondicionáló, hiszen az a logika, hogy így mindent megcsinál
[38:06] S1: az ember, hogy hogy hogy alkalmazkodjon, vagy túlélje, vagy nem túlélje,
[38:11] S1: de hogy kényelmes legyen légkondicionálás nélkül nem szoktunk hozzá. És
[38:15] S1: azt az egy két napot, amikor tényleg mondjuk Genfben is,
[38:19] S1: meg Zürichben, és így tovább, nagyon nagy hőség van. hát
[38:22] S1: akkor legfeljebb benyeljük azt, hogy kicsit kevésbé termelékeny, vagy hogy
[38:26] S1: lecsökken a produktivitás, Viszont iszonyú mértékű áramot spórolunk meg, és
[38:33] S1: nem szoktunk hozzá egy olyan dologhoz, ha hozzászokunk, mint Amerikában.
[38:37] S1: Ott már mindig be van állítva a termosztát 18 °C ra,
[38:40] S1: és akkor akár van a teremben valaki, akár nincs, akár
[38:44] S1: melegem van, akár mindig annyi iszonyatos plusz energiafelhasználás közben mindenkinek
[38:50] S1: van egy hatalmas hőmérsékleti toleranciája, tehát megelőzni kéne, ahogy lehet
[38:55] S1: a légkondicionálást, és amikor pedig nyilván szükséges, akkor akkor azért használni.
[39:02] S2: Igen, én pont tavaly nyáron írtam egy cikket arról a
[39:04] S2: qubit re, hogy mennyire különbözőek az amerikai és az európai
[39:08] S2: attitűdök a légkondicionálás terén. Hát nem is lehetnének különbözőek. Igazából
[39:13] S2: fontos szerepet játszott egy kifejezetten városokkal foglalkozó IPCC jelentésnek a megfogalmazásában, Megalkotásában.
[39:21] S2: Nem azt fogom kérni, hogy spoiler ezzel, merthogy ez még
[39:24] S2: nem jelent meg. De mik szerinted azok a legfontosabb, legnagyobb
[39:29] S2: hatású intézkedések? A faültetés Már elhangzott, esetleg néhány más, ami
[39:34] S2: városvezetőknek javasolnál, és a legnagyobb hatással járhat.
[39:39] S1: Hát azt gondolom, hogy nagyon fontos még itt a parkosítás,
[39:42] S1: meg a zöld infrastruktúra visszavezetésével együtt a közlekedés megoldása, hiszen
[39:48] S1: ha közlekedést áttesszük, hát egyrészt a várost kell visszarakítani gyalogolhatóvá
[39:55] S1: és kerékpározhatóvá, és a maradék közlekedést minél inkább tömegközlekedéssel ki kielégíteni.
[40:01] S1: Ez a tendencia hihetetlenül működik egy csomó a világ csomó
[40:06] S1: vezető városában.
[40:08] S3: Ez az öt öt perces városkoncepció vagy tizenöt perces például?
[40:12] S1: Igen, nevezhetjük annak is, csak valamiért arról elterjedt, hogy az
[40:16] S1: azt jelenti, hogy nem engedjük ki az embereket. Vagy azt
[40:18] S1: nem egészen értem. Na mindegy, de. De igen. Tehát hogy
[40:21] S1: nem az a koncepció, hogy akkor itt a belvárosban jár
[40:24] S1: mindenki dolgozni, és akkor utána mindenki beül az autóba és
[40:27] S1: utazik két órát a dugóban, vagy ül két órát a dugóban,
[40:31] S1: hogy hazamenjen a a kertes házába, ahol aztán egész hétvégét
[40:35] S1: azzal tölt, hogy kerítést fest, füvet Nyír.
[40:37] S3: X-szel.
[40:38] S1: És és hát igen, nem nagyon tud. Fekszem, mert olyan fáradt,
[40:41] S1: hogy megkeresse arra az autóra való pénzt a dugóban üléstől,
[40:44] S1: és hogy csak rendben tartja a házát. Látjuk, hogy inkább
[40:48] S1: olyan tendencia van eleve, hogy az emberek inkább visszaköltöznének lakásokba,
[40:53] S1: ha tiszta a levegő. Ha van a lakások környékén egy park,
[40:57] S1: egy zöldfelület, akkor inkább az emberek jobban szeretnek lakásukban, és
[41:01] S1: ha nincs szükségem autóra, mert akkor, akkor akkor macera. Ha
[41:05] S1: nincs szükségem motor, akkor macera. Az autónak a tulajdonlása hatalmas költség,
[41:10] S1: tehát egyszerűen jóval jobb minőségű életet lehet elérni egy olyan
[41:14] S1: városi életmóddal, ahol nincs autóm, viszont van egy olyan közlekedési rendszer,
[41:18] S1: ahol könnyen és tisztán és biztonságosan el tudok jutni bárhova. Ugyanakkor,
[41:24] S1: ha a napom nagy részének a szükségleteit el tudom látni
[41:29] S1: vagy gyalog, vagy biciklivel, vagy rollerrel, vagy tömegközlekedéssel, ez megszüntette
[41:35] S1: a dugót Tokióban, Oszakában. Ha megnézzük a világ 10 legélhetőbb városát,
[41:41] S1: szinte minden mindegyik olyan város, ahol gyakorlatilag nem kell autó
[41:46] S1: a jóléthez, és az emberek nagy részének nincs autója, vagy
[41:50] S1: maximum nagyon ritkán használja. Tehát például Zürichben annyira jó az
[41:54] S1: autómegosztó rendszer, hogy ha a fiam ott él, és ha meglátogatom,
[41:59] S1: és akkor ki akarunk menni a hegyekbe valamit csinálni. Nem is,
[42:03] S1: nincs is szükség autóra, mert mert akkor egyszerűen beírja a telefonjába. Oké,
[42:08] S1: most itt van másfél sarokra az autó, órára kibéreljük, elmegyünk. Lehet,
[42:12] S1: hogy arra a pár órára drága, de összesen messze sokkal
[42:15] S1: olcsóbb egy éves szinten, mint egy saját autó. És nem,
[42:18] S1: nincs az a macera vele pontosan és kényelmes, mert szinte
[42:22] S1: mindenhol van, tehát nem egy bonyolult dolog. Úgyhogy én azt gondolom,
[42:26] S1: hogy pontosan az ilyen megosztott közlekedési rendszerek a gyalogolhatóság, jó
[42:30] S1: várostervezés együtt. Mert ha ezt megoldottuk, akkor ezzel együtt jár az,
[42:35] S1: hogy vissza tudjuk a zöldet hozni a városba. Azt megoldottuk.
[42:39] S1: Hogy hogy vonzó lesz a város, ahol ami itt már
[42:42] S1: szerencsére a kávéházak, a a gazdasági tevékenységek részére, tehát az
[42:47] S1: élhetőség részére. Én azt gondolom, hogy ezek együtt azokat a
[42:50] S1: megoldásokat kell keresni, ahol nem áldozatról szól a környezetvédelem és
[42:55] S1: a klímamegoldás, hanem az élhető ségről, a jobb szolgáltatásokról, a
[43:00] S1: gazdaság felélénkítéséről és az életminőség javulásáról.
[43:04] S2: Az adásnak a végéhez közeledve két témát szeretnénk még bedobni.
[43:09] S2: Ugye elhangzott az, hogy az amerikai klímapolitika az eléggé megváltozott
[43:14] S2: Donald Trump amerikai elnök érkezésével. ahogy az várható volt. És
[43:19] S2: ugye Trump januárban arra utasította a kormányzatot, hogy rendeletben, hogy
[43:23] S2: az Egyesült Államok lépjen ki 66 nemzetközi szervezetből. Ezek között
[43:28] S2: van az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye, illetve az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület,
[43:33] S2: az IPCC, aminek te vagy az alelnöke. Általánosságban szeretném kérdezni,
[43:38] S2: hogy az amerikai ezeknek a döntéseknek, az amerikai elnök döntéseinek
[43:43] S2: milyen hatásai lesznek akár a tudományos munkára, akár a globális klímapolitikára?
[43:49] S3: Pontosabban, hogy van e pánik?
[43:52] S1: Hát pánik. Azt gondolom, hogy inkább már egy évvel ezelőtt megindult,
[43:56] S1: amikor amikor nyilvánvaló volt, hogy az Egyesült Államok új vezetése
[44:01] S1: más szempontokat tart fontosnak, és különösen, hogy az a multilateralizmusban
[44:08] S1: való közmegegyezés megingott. Azt hiszem, hogy ez talán a legfontosabb probléma.
[44:16] S1: és akkor elég nagy pánik volt. Én inkább nagyon optimista vagyok,
[44:21] S1: hogy az egy év alatt azért az kiderült, hogy nem
[44:24] S1: omlott össze sem az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi együttműködés, sem az ENSZ. Lehet,
[44:32] S1: hogy sőt minden sok igazából jó is, mert lehet, hogy
[44:35] S1: így egy kicsit hatékonyabb lesz is, és néhány hatékonytalan vagy
[44:39] S1: vagy már túl bebetonozódott dolgot, amire nincs akkora szükség, egy
[44:44] S1: kicsit beépítünk. Tehát én azt gondolom, hogy hogy lehet, hogy
[44:48] S1: igazából segít minden. Időnként szerintem szükség van egy egy sokra,
[44:52] S1: hogy hogy optimalizáljunk.
[44:54] S3: De itt nem, nem lesz hiátus az adatszolgáltatásban például csak
[44:58] S3: csak csak egy ilyen kérdésem van.
[45:01] S1: Az biztos, hogy nagyon sok helyen kérdés merül fel, hogy
[45:06] S1: hogy hogyan lépjünk tovább, de én azt gondolom, hogy ez
[45:08] S1: szintén egy nagyon jó figyelmeztetés arra, hogy hogy Európa nagyon
[45:13] S1: szépen hátradőlt és egy kicsit lehet, hogy igaza van Donald
[45:17] S1: Trump elnöknek abban, hogy mi egy kicsit ilyen ingyen utasok
[45:21] S1: voltunk és és nagyon sok mindent hagytunk, hogy az Egyesült
[45:24] S1: Államok majd megold nekünk. Például a Kormányközi Éghajlatváltozási Testületnek is
[45:29] S1: eddig a legnagyobb befizetője az Egyesült Államok volt, ami fantasztikus dolog,
[45:36] S1: de és Európa is nagy befizető. De azért azt gondolom,
[45:40] S1: hogy hogy hogy az nem baj, hogy hogy most egy
[45:43] S1: kicsit akár az adatgyűjtéseket, akár a tudományos életet. Hatalmas lehetőség is,
[45:52] S1: hogy most egy kicsit Európa jobban a tudományos élet élére álljon.
[45:55] S1: De én attól félek és azt látom, hogy nem Európa
[45:58] S1: veszi át ezt a lukat.
[46:00] S3: Hanem.
[46:01] S1: Kína. Kína úgy előz be a tudományos és műszaki életben,
[46:06] S1: hogy csak na. És És azt gondolom, hogy nagyon össze
[46:09] S1: kell szednünk magunkat, mert Európa amúgy is a jelentőségük minden
[46:13] S1: szempontból csökken, csökken. És ha ezt, ezt az iszonyatos lehetőséget,
[46:17] S1: amit most ez az űr jelent, amit az Egyesült Államoknak
[46:21] S1: bizonyos szempontból kilépés a tudományból, a technológiából és a zöld
[46:26] S1: iránynak a vezetéséből jelent, ezt Európa nem veszi nagyon gyorsan át,
[46:31] S1: akkor én attól félek, hogy még jobban lemarad.
[46:34] S2: Tudjuk, hogy készül az IPCC nek a következő jelentése. Nem
[46:38] S2: nagy titok a hetedik nagy ilyen értékelő jelentés. Mi azt várjuk,
[46:43] S2: hogy egy ilyen átfogó, új, átfogó képet ad az éghajlatváltozásról, mitigációról, adaptációról.
[46:49] S2: Hogy áll ez a folyamat és és miben hoz újdonságot
[46:53] S2: a 2021 2023 között kiadott jelentéshez képest? Ezt azért is kérdezem,
[46:58] S2: mert ez nem csak az újságírókat érdekli, hanem ez tényleg
[47:03] S2: az a dokumentum, amit mindenki referenciaként vesz a világon a klímaváltozásról?
[47:08] S1: Abszolút. De hát azért nem tudunk még igazából semmit, mert
[47:11] S1: az értékelő Jelentés, az csak most indult be. December volt
[47:15] S1: az első szakértői konferencia, és most írják az első vázlatot.
[47:22] S1: Az első változatot a szerzők. Az a nagyon jó hír,
[47:25] S1: hogy most már ebben több magyar szerző is szerepel, Kelet-Európából
[47:30] S1: is több, Európából is több van, úgyhogy úgyhogy remélem, hogy
[47:34] S1: ők is majd sokat fognak nyilatkozni a magyar sajtónak is,
[47:37] S1: és többet fogunk tudni róla. De ez még ugye egy
[47:39] S1: legalább két év, mire ez megjelenik. Azért ugye a tartalomjegyzékből,
[47:44] S1: ami ami általános, el van fogadva, abból azért már látunk dolgokat,
[47:48] S1: hogy milyen újdonságok lesznek. Például nagyobb hangsúly lesz az alkalmazkodáson
[47:53] S1: és az alkalmazkodás finanszírozásán. Hogyan lehet ezt pénzügyileg? Ki és
[47:59] S1: hogyan tudja ezt kifizetni? Milyen innovációk lesznek? A városi különjelentésünkben
[48:03] S1: is nagyon fogunk azzal foglalkozni, hogy milyen innovatív pénzügyi mechanizmusok
[48:08] S1: vannak erre.
[48:12] S3: De jaj, bocsánat, Olyanokra kell gondolni, mint a nem tudom.
[48:15] S3: Az Európai Úniós agrárpolitika közösségi kap, ahol a területalapú támogatással
[48:22] S3: biztosítják azt, hogy valami történjen, azzal a termőfölddel legalábbis ne például.
[48:27] S1: De azért én nem csak a köz finanszírozásról beszélnék. Tehát
[48:30] S1: az innovatív finanszírozás arról szól, hogy próbáljunk meg a magántőkét
[48:34] S1: is bevonni, hiszen nem fogjuk, nem lesz soha annyi közpénzt,
[48:38] S1: hogy ezt a hatalmas problémát megoldja. Muszáj bevonni, és és
[48:42] S1: egyre több olyan módszer van, ami ami ezekben, ami ezekbe behozható.
[48:47] S1: A másik újdonság, hogy egy külön fejezet szól a szén
[48:50] S1: dioxid kivonásról és a szén dioxid eltárálásáról, hiszen már látjuk,
[48:55] S1: hogy csak ami a legfontosabb még mindig a mérséklés, tehát
[48:58] S1: a kibocsátások megszüntetése. De ez önmagában már nem lesz elég,
[49:02] S1: tehát muszáj lesz valahogyan szén dioxid kivonása és eltárolásával is
[49:06] S1: jobban foglalkozni. Erről lesz egy külön fejezet. Most egy kicsit
[49:11] S1: a nagy tabuval is többet fogunk foglalkozni. Eddig elég tudományos
[49:16] S1: tabu volt a a geo mérnökség, a geoengineering. Mostanra viszont
[49:22] S1: már annyi kutatás, annyi.
[49:24] S2: Még mindig nagy vitákat kelt, nem.
[49:26] S1: Mindig nagy vitákat kelt, és még sokáig nagy vitákat fog kelteni.
[49:30] S1: Nem egy egyszerű kérdés. Viszont mivel nagyon sok a tudományos
[49:34] S1: tevékenységemmel és mivel az Egyesült Királyság például hatalmas összegeket költenek
[49:40] S1: a kutatására, de még nagyobb összegeket a filantrópia, tehát a
[49:43] S1: magánalapítványok iszonyatos pénzeket adnak ezzel kapcsolatos kutatásokra, sőt kísérletekre, ezért
[49:51] S1: muszáj ezzel foglalkoznunk. Úgyhogy ezek lesznek az újdonságok, amikkel eddig
[49:56] S1: nem foglalkoztunk.
[49:57] S2: És még azért is merült fel bennem az a kérdés,
[49:59] S2: hogy a klímamodellek terén is mindig vannak új verziók. A, C, B,
[50:05] S2: C 6. Satöbbi, satöbbi, illetve az Éghajlatváltozási kibocsátási forgatókönyvek is változnak.
[50:13] S2: Ezekről is azért voltak komoly viták az elmúlt években, hogy
[50:17] S2: mely forgatókönyvek tűnnek valószínűbbnek vagy kevésbé valószínűnek. Várható akkor az is,
[50:23] S2: hogy ezeket is frissítik a folyamat során?
[50:27] S1: Mindenképpen a forgatókönyvekkel is foglalkozunk, és soha nem beszélnek arról,
[50:31] S1: hogy mi valószínű meg nem valószínű, hiszen az. Azzal az
[50:37] S1: a baj, hogy akkor úgy pozicionáljuk a jövőt, mint egy
[50:40] S1: tőlünk független egy ilyen kristálygömb. De ez nem kristálygömb. Ez
[50:44] S1: azt mutatja, hogy a kezünkben van az egész, tehát mi irányítjuk,
[50:47] S1: az emberiség irányítja. Mindannyiunk része vagyunk annak a rendszernek, amely
[50:51] S1: ezt irányítja. Mindenkit szeretünk másra mutogatni, hogy nem mi, hanem ők,
[50:55] S1: de de alapvetően mi, még akkor is, ha tényleg nagy
[50:58] S1: nagy halak kezében van a nagy irányítás, de a nagy
[51:01] S1: halak nem tudnak nagy halak lenni nélkülünk, ha mi nem
[51:04] S1: fizetünk be mondjuk Netflixre, vagy mittudomén, és nem az Amazonon vásárolunk.
[51:08] S1: És most most teljesen mindegy, hogy miről beszélünk, de ha
[51:11] S1: nem vagyunk része annak, azoknak a nagy mechanizmusoknak, amik a
[51:16] S1: kezébe adják azoknak az embereknek a pénzt, akik aztán jelentősen
[51:21] S1: irányítják azt, hogy merre menjen a világ, akkor akkor más
[51:25] S1: irányba megy. Tehát igenis minden egyes ember kezében van a jövő,
[51:28] S1: és nincs olyan, ami valószínű nem az a valószínű, amit akarunk,
[51:32] S1: és amit amilyen irányba visszük ezt a bolygó nevű hajót.
[51:36] S2: Szerintem ez egy tökéletes végszó. Köszönjük szépen! Az elmúlt közel
[51:40] S2: egy órában Ürge-Vorsatz Diana éghajlatkutatóval beszélgettünk, és köszönjük a hallgatóink
[51:45] S2: is a figyelmet. Ha még nem tettétek, iratkozzatok fel a
[51:48] S2: KUBIK csatornájára azon a podcast alkalmazáson, amit használtok. Sziasztok!

Shows are listed from Apple Podcasts' charts and directory, and Podcast Index where it is used. Every show and episode belongs to its publisher and plays from the publisher's own feed; this site hosts none of them.