# Dollárpapa | A Hormuzi-szoros lezárása inflációt gerjeszt az egész világon

An episode of [Qubit Podcast](https://invisiblenetwork.ai/podcast/1533857087), 2 Apr 2026, 50 min.

Audio: https://traffic.omny.fm/d/clips/d8df8f59-7dc7-4c59-be78-aea00114ae64/aa6f325d-2032-4871-b21f-b07600d8e94a/0dea99c8-a360-4bb2-83d1-b41e00937569/audio.mp3?utm_source=Podcast&in_playlist=d78d1e6e-e147-4fc9-91ed-b07600d8e987

Mekkora a háborús bizonytalanság a világban? Menyire sérülékenyek az ellátási láncok? Braun Eriket, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának adjunktusát az iráni háború világgazdasági hatásairól faggattuk. See omnystudio.com/listener for privacy information.

## Transcript

[0:00] S1: Sziasztok! Ez a dollárpapa. Én Szabó Attila vagyok. A mai
[0:03] S1: műsorban Brown Eriket fogom kérdezni, aki a pécsi egyetem Közgazdaságtudományi
[0:07] S1: Karának adjunktusa és globális ellátási láncokkal foglalkozik. Nyilván a témánkra
[0:13] S1: az elsősorban a Hormuzi szoroshoz és az ahhoz kapcsolódó globális elakadásokhoz,
[0:18] S1: problémákhoz fog kapcsolódni, de ennek kapcsán egy picit igyekszünk majd
[0:21] S1: mélyebbre is menni, tudva azt, hogy egyébként a magyar sajtóban
[0:24] S1: is nagyon sokat beszélnek olajárról, a begyűrűző gazdasági problémák lehetőségeiről.
[0:29] S1: Minderre figyelemmel leszünk, és igyekszünk ehhez képest újdonságokat mondani, amiből
[0:33] S1: inkább a rendszer sejlik majd fel. Üdvözöllek Erik a műsorban!
[0:49] S2: Üdvözöllek én is! Üdvözlöm a kedves hallgatókat és köszönöm szépen
[0:52] S2: a lehetőséget és a meghívást!
[0:54] S1: Nagyon örülünk, hogy itt vagy, és hát ezt muszáj most elmondani,
[0:57] S1: hogy ezekben a percekben ugye ma március 25 e, szerda van,
[1:01] S1: és most délután vesszük fel ezt az adást. Ez most
[1:03] S1: különösen fontos, hiszen percről percre, óráról órára legalább is változik
[1:07] S1: a helyzet. Most éppen amikor beültünk a stúdióba, akkor azt
[1:10] S1: a hírt olvastuk, hogy egy thaiföldi zászló alatt hajózó hajó
[1:14] S1: átmehetett a szoroson. Az olajár éppen egy picit elkezdett csökkenni.
[1:18] S1: Hogy érdemes ránézni erre az egész konfliktusra, tekintetbe véve ennek
[1:22] S1: az aktualitását is.
[1:23] S2: Elsősorban azt gondolom, hogy az ilyen egy egy apró hír
[1:25] S2: ugyan fontos, de a nagy összképet, a hosszabb távú tendenciákat,
[1:29] S2: talán hetekben, hónapokban történő változásokat érdemes összefüggésükben nézni, hiszen egy
[1:34] S2: egy hír akár nagyon gyorsan reagálnak ugyan a piaci szereplők,
[1:36] S2: de nagy kilengések vannak. Ha megnézzük az utóbbi hetekben az olajárakat,
[1:40] S2: akkor gyakran a 7 8 százalékot is gyorsan ugrik egyik
[1:42] S2: pillanatról a másikra. Tehát én azt gondolom, hogy egy egy
[1:45] S2: kedvező hírnek lehet örülni, de ki tudja, hogy ez hosszútávon
[1:48] S2: hogyan fog változni. Lehet, hogy a következő órákban valamilyen energia
[1:52] S2: létesítményt megtámadnak ismét, és akkor az megint felfelé veri az árakat.
[1:55] S2: Én azt gondolom, hogy fontosak ezek az aktuális rövid hírek is,
[1:59] S2: de azért a nagy összkép azért fontosabb, hiszen majd amikor
[2:02] S2: részletesebben belemegyünk a globális ellátások szerkezetébe, akkor ezek hosszú távú,
[2:05] S2: akár hetek hónapok alatt begyűrűző folyamatok lesznek sok esetben és
[2:09] S2: jellemző lesz rájuk, hogy nagyon könnyen megvan a probléma, de
[2:12] S2: a megoldásokat majd sokkal. Amikor vissza kell állni a helyes működéshez,
[2:16] S2: sokkal tovább fog tartani.
[2:17] S1: Igen, igen, és ezt nagyon sokan tárgyalják is, hogy most
[2:19] S1: éppen mi történik óráról órára. Ne ezzel kezdjük, Csak azt
[2:22] S1: mindenképpen érdemes volt a bevezetőben elmondani, hogy van egy hatalmas probléma,
[2:26] S1: amire vannak megoldási kísérletek. Most ugye Trumpnak a 15 pontos
[2:31] S1: javaslata annak a Trumpnak, aki egyébként az egész konfliktust kirobbantotta.
[2:34] S1: Szóval külpolitikai szempontból nagyon delikát a kép. De akkor kérlek
[2:38] S1: inkább arról beszél, hogy hogy illeszkedik ez az egész probléma,
[2:40] S1: illetve hogyan borítja fel ez az egész problematika az ellátási láncokat.
[2:45] S1: Mibe nyúlsz bele?
[2:46] S2: Talán egy kicsit onnan kezdeném, hogy ha szabad az elején,
[2:49] S2: hogy rögtön meghatározzuk, hogy mi is az az ellátási lánc,
[2:51] S2: hiszen nem biztos, hogy mindenki azonnal érti ezt. Szóval amikor
[2:54] S2: a kezünkbe fogunk egy terméket, mondjuk egy gépjárművet, akkor tudni kell,
[2:57] S2: hogy annak a termeléshez rengeteg alkatrészre, alapanyagra, inputra van szüksége. Sőt,
[3:02] S2: az autónak az alkatrészeihez is szüksége van alkatrészekre, amelyeknek szintén
[3:06] S2: alkatrészekre van szüksége. Egy ilyen hosszú termelési láncolatot kapunk a
[3:10] S2: nap végén. Ráadásul az utóbbi évtizedekben, sőt már lassan egy
[3:13] S2: évszázada tartó időszakban a globalizációnak köszönhetően ezek a termelési lépések
[3:17] S2: ezek gyakran határon átnyúló ak lettek. Nagyon sok ország érintett
[3:21] S2: egy egy termék végső elkészítésében, és ez nagyon fontos. Hogyan
[3:25] S2: illeszkedik ez a sok az utóbbi évekhez képest? Ugye láthatjuk,
[3:29] S2: hogy az utóbbi talán 2020 óta idóta rengeteg különböző sokk
[3:32] S2: éri a világgazdaságot. Lehet mondani folyamatosan, permanensen egy világgazdasági válságban vagyunk,
[3:37] S2: ami elég hosszú ideje tart már, és hogy mindegyiknek a
[3:41] S2: jellege kicsit azonos, hogy valamilyen külső gazdaságon kívülről érkező hatás történik,
[3:46] S2: ami utána beborítja ezeket az ellátási láncokat, és hogy egy
[3:49] S2: ponton megakad az a termelési folyamat, akkor az mind a beszerzés,
[3:53] S2: mind az értékesítés tekintetében problémákat tud okozni, ugye?
[3:56] S1: Erre az eklatáns példa az volt, amikor a nem emlékszem
[3:59] S1: már Evergreen hajó keresztül a Szuezi csatornán és egy pici
[4:02] S1: pont aztán teljesen mindent leállított a chipek szállításától kezdve az
[4:06] S1: autógyártáson át. És akkor most valami hasonlóval állunk szemben. Mert
[4:10] S1: ugye elsődlegesen az ember az olaj gázár ezekre gondol a
[4:13] S1: Hormuzi szoros kapcsán, hiszen ez mára már köztudottá vált, hogy
[4:16] S1: mekkora része a globális olaj és gáz termelésnek megy át
[4:19] S1: ezen a kis apró szoroson. Egyrészt, hogy ez hová gyűrűzhet
[4:22] S1: be az olajon és a gázon keresztül légyszives erről beszélni,
[4:25] S1: másrészt arról is, hogy mi az ami. Még. Amit még
[4:27] S1: fontos tudni erről az ellátási láncról, amiről beszélünk.
[4:31] S2: Ahogy említettem, hogy minden alkatrésznek vannak még tovább alapanyagai is.
[4:35] S2: Ha talán az egész termelési folyamatnak a kezdőpontját kellene meghatározni,
[4:39] S2: akkor valamilyen nyersanyagból fogunk előállítani, majd végül egy hosszú láncolaton keresztül.
[4:43] S2: Terméket és nyersanyagok közé tartoznak az energiahordozók, hiszen azok minden
[4:47] S2: egyes pontban, termelési láncban szükségesek, vagy valamilyen termelést elvégeznünk. Így
[4:52] S2: a végső termék például egy személygépjárművet nagyon sok lépésen keresztül
[4:56] S2: és nagyon sok szakaszban épül be a nyersanyag, az energiahordozó,
[5:00] S2: az olaj vagy a földgáz vagy egyéb ára a különböző
[5:02] S2: termelési fázisokban. És mivel ez a kezdeti lépésnek az egyik
[5:06] S2: alap terméke, ezért az egész további szakaszt egyszerűen végig fogja.
[5:10] S2: Hogy is mondjam, tovább fog terjedni ez a hatás, egészen
[5:12] S2: a végső termékek. Hogy mondjak rá példákat, hogy először talán
[5:15] S2: mindenki attól fél, hogy az üzemanyagok ugye drágábbak lesznek a benzinkúton,
[5:18] S2: de talán az elsődleges hatás, amikor a tőzsdén felmentek az olajárak,
[5:22] S2: majd utána elkezdünk gondolkodni azon, hogy mi az a következő,
[5:24] S2: akkor láthatjuk, hogy az alumíniumgyártás nagyon energiaigényes. Akkor ott is
[5:28] S2: ugye valószínűleg drágább lesz majd az alumínium ára. A műtrágyához
[5:31] S2: rengeteg földgázt kell akkor, ahonnan ugye szintén. Ha felmegy az ár,
[5:34] S2: akkor a műtrágya is drágább lesz, Akkor a földgáz meg
[5:37] S2: az olaj felmegy, akkor drágábbak lesznek a csipek, drágábbak lesznek
[5:41] S2: az akkumulátorok előállítása és végső soron az autó előállítása is.
[5:44] S2: Vagy hogy maradjak a műtrágya vonalán előbb utóbb ugye a
[5:47] S2: műtrágyát felhasználják majd a növénytermesztésben, a növénytermesztésnek a különböző gabonaféléket stb.
[5:53] S2: Takarmányként az állatoknak, és nap végén a boltban drágábban fogjuk
[5:56] S2: megvenni a húst, tehát az egész láncolaton végig fog haladni
[5:59] S2: ez az árnövekedés. És minél tovább van ez a bizonytalan helyzet,
[6:03] S2: ez a relatíve magasabb ár annál intenzívebben és erősebben fog
[6:06] S2: szépen lassan beépülni. Majd már lehet olvasni, hogy az építőanyagoknak
[6:10] S2: az árait ugye felviszik a műtrágya. Egyrészt az sem jut
[6:12] S2: ki onnan a térség, mert ott vannak a nagy előállító országok,
[6:16] S2: de ahogy a földgáz ára felmegy, úgy szépen, majd valószínűleg
[6:19] S2: a növények is, stb. És a nap végén ugye mondjuk
[6:21] S2: a kenyér is drágább lesz emiatt.
[6:23] S1: És amit említettél olaj gáz. Most akkor tudjuk már azt is,
[6:25] S1: hogy műtrágyát is gyártanak ott, hogy más olyan termék, amit
[6:29] S1: mondjuk tömegével hoznának át a Hormuzi szoroson. És amiről érdemes
[6:32] S1: még beszélni. Értem, hogy akár egy két nyersanyag, főleg az
[6:35] S1: olaj és a gáz ára, az meg tudja borítani az
[6:37] S1: egész láncot. De van e még ott olyan fontos nyersanyag,
[6:39] S1: amiről érdemes lenne beszélni?
[6:41] S2: Hát az az igazság, hogy ennek így konkrétan most nem
[6:43] S2: néztem utána, de azért a térség gazdaságait ugye ha ismerjük,
[6:46] S2: akkor viszonylag nyersanyagokat exportálnak. Többségében ez a gazdaságoknak az alapja.
[6:51] S2: A turizmust még lehetne hozni az ilyen szolgáltatást. Nem feltétlen
[6:55] S2: termékekről van szó, de ugye tudjuk, hogy milyen központok vannak
[6:57] S2: a légiforgalmat tekintve ott a különböző arab országokban. Azt még
[7:01] S2: talán be tudnám hozni, hogy a kicsit eltérő jellegű is
[7:04] S2: a termékektől, szóval hogy ezekben az országokban azért a termelés
[7:08] S2: főként ezekre a termékekre koncentrálódik. Ha megnézzük az öbölmenti országokat,
[7:12] S2: akkor többségében az exportrendszerben ezek a nyersanyagok uralkodnak. És talán
[7:16] S2: még egy dolgot, amit talán érdemes lenne megemlíteni, hogy ha megnézzük,
[7:19] S2: hogy mely termékeknek az exportja a legnagyobb a világon, tehát
[7:22] S2: ha rangsoroljuk őket, hogy a globális exportból mekkora részesedésük van,
[7:25] S2: akkor pont most néztük meg néhány napja, hogy mondjuk 1220 terméket.
[7:29] S2: Ha kategorizálunk, akkor a kőolaj a világ legnagyobb részesedéssel bír,
[7:33] S2: tehát közel azt hiszem, 6 százalékát a globális exportnak a
[7:37] S2: kőolaj teszi ki, aminek a 37% a érkezik ebből a
[7:40] S2: néhány országból. Amiről most ugye szó van, ugye Katar, Szaúd-Arábia,
[7:45] S2: az Egyesült Arab Emírségek és így tovább. Tehát nagyon nagyon
[7:48] S2: fontos termék, ezért is van az, hogy ekkora hatása van
[7:51] S2: azonnal a gazdaságra, mert a legfontosabb termék.
[7:54] S1: Igen, és akkor arról még külön nem is beszéltem, hogy
[7:56] S1: mindennek a szállításához is kőolaj kell. Azt akarom csak inkább kérdezni,
[8:00] S1: hogy van e arra becslés, hogy amennyi ideje már most
[8:03] S1: tart ez az egész konfliktus, az mekkora globális plusz inflációt jelent?
[8:07] S1: Hiszen nyilván amiről beszélünk, az most infláció, majd begyűrűzik az árakba?
[8:10] S1: Vagy esetleg van e arra valamilyen becslés, hogy ez mit
[8:13] S1: jelent Magyarország szempontjából? Inflációra tekintve?
[8:16] S2: Hát én nem tudom, hogy a rendelkezésre álló becslés biztos,
[8:18] S2: hogy a nagyon nagy intézetek jegybankoknál, esetleg vagy kutatóintézeteknél van.
[8:22] S2: Erre való információk látják, hogy a napi árakat is bizonyos csatornákon,
[8:26] S2: de hogy ez mit okozhat, ezt még senki sem tudja, ugye.
[8:29] S2: Fontos megjegyezni, hogy mivel ahogy a bevezetést is kezdtük, napról napra,
[8:33] S2: percről percre változnak az események, és az, hogy most ez hogyan,
[8:36] S2: mennyire fog begyűrűzni éppen ki milyen áron vásárol olajat, földgázt
[8:41] S2: vagy egyéb terméket. Ezért nem fogjuk tudni, hogy a nap
[8:43] S2: végén a fogyasztói kosárban hogyan fog majd csordogálni. Az biztos,
[8:47] S2: hogy ha minél tovább tart ez a konfliktus. Minél magasabb olajár,
[8:50] S2: annál valószínűbben fog beépülni, tehát egy százalékos értéket nem fogok
[8:54] S2: tudni mondani. Ami viszont fontos, hogy lehet, hogy mondjuk Magyarország
[8:58] S2: nem egy viszonylag kevés olajat vásárol ebből a térségből, de
[9:02] S2: a tőzsdei jegyzésekben azonnal megjelenik a hatás. A konfliktus hatása
[9:06] S2: és emiatt Magyarországon, Európa más részeiben is, vagy a világ
[9:09] S2: más részeiben, akik egyébként közvetlenül nem vesznek olajat, vagy közvetett
[9:12] S2: módon sem a nyersolajat ebből a térségből. De hát ugye
[9:15] S2: ahonnan ők veszik, azért is nagyobb a verseny. Tehát akkor
[9:18] S2: az amerikai vagy egyéb olajforrásnak is az ára fel fog menni,
[9:22] S2: hiszen ugye csökkent a kínálat a konfliktus következtében, és akkor
[9:26] S2: emiatt ez érzékelhető lesz gyorsan Magyarországon is.
[9:29] S1: A magyar helyzetről egy kicsit később fogunk még beszélni. Először
[9:31] S1: azt szeretném, hogy a globális láncolatokat és struktúrákat értsük meg.
[9:35] S1: Tudna egy picit arról beszélni, hogy hogyan működik ez, Tehát
[9:37] S1: hogy az történik, hogy megáll az olaj szállítása, és akkor
[9:40] S1: hirtelen leáll minden? Vagy itt azért vannak készletek, megrendelések a
[9:44] S1: konfliktusnak a logikájáról, akár összevetve más hasonló konfliktussal vagy globális nehézséggel,
[9:50] S1: amit például említettél, a covid vagy akár az ukrán orosz háború,
[9:53] S1: mennyiben tér el ezektől? Hogyan működik most ez az elakadás?
[9:56] S2: Most valahogy úgy néz ki a dolog, hogy van ez
[9:58] S2: a Hormuzi szoros. Szerintem most már lassan mindenki tudja becsukott
[10:01] S2: szemmel a térképen, hogy hol található ez a földrajzi megnevezésű hely.
[10:06] S2: Az történik, hogy nem jöhetnek ki onnan, vagy nagyon limitált
[10:09] S2: módon tudnak kijönni a szállító tengeri tankerhajók. Tehát először van
[10:13] S2: egy ilyen logisztikai probléma, hogy egyszerűen nincs. Az az út
[10:16] S2: nem járható, tehát én nem tudnék e városban A-ból B-be eljutni.
[10:19] S2: Nyilván közben rengeteg más ponton a világnak. Vannak különböző tankerhajók,
[10:24] S2: akik éppen szállítják A-ból B-be a hajót, azok még beérkeznek.
[10:27] S2: Vannak készletek, hiszen azért nem azonnal történik a termelésbe való bevonás,
[10:32] S2: hanem azért van valamennyi időigényes, amíg ez történik, meg ilyesmi.
[10:36] S2: Tehát először van talán ez a logisztikai probléma. Azt láthatjuk,
[10:40] S2: hogy ez mit okoz. Ha érkezik egy ilyen probléma. Egy
[10:42] S2: logisztikai probléma, akkor a következő lépés az az, hogy amikor
[10:45] S2: ennek híre megy, akkor ugye mindenki elkezd aggódni, hogy fel
[10:47] S2: fog menni majd az ára. Hiány lesz, ezért gyorsan mindenki
[10:50] S2: akar még most venni a még kvázi akciós a termék,
[10:53] S2: mintha bemennék a boltba, hogy most akciós valami. Ugye félünk,
[10:56] S2: hogy jövő héten drágább lesz? Akkor mindenki megrohanja a boltot,
[10:59] S2: hiszen tudja, hogy ez problémát jelent. Közben azt is tudjuk,
[11:02] S2: hogy jövő héten meg nem fog már érkezni az a termék.
[11:04] S2: Akkor ugye nyilván még.
[11:05] S1: Ez a vécépapír effektus. A Covid idején például igen.
[11:08] S2: Szóval, hogy beindul ez a dolog, akkor ennek nyilván a
[11:11] S2: másik oldalt meg lesz egy árfelhajtó hatása. Én azt látom,
[11:14] S2: hogy többet hirtelen vennének tőlem egy termékből, akkor én meg
[11:18] S2: ugye elkezdem magasabb áron adni. Tehát hogy valami ilyesmi az
[11:21] S2: egésznek a mechanizmusa. Nyilván, ha én elkezdem magasabb áron adni,
[11:25] S2: beindul ez az ár alkalmazkodási folyamat, akkor lehet egy olyan,
[11:27] S2: hogy hú, hát ha már így emelkedik, akkor még kétszer
[11:30] S2: annyit veszek, mert arra számítok, hogy holnapután még drágább lesz,
[11:33] S2: és akkor van egy ilyen öngerjesztő hatása is, akkor szépen begyűröződik,
[11:36] S2: meg felerősítő hatások tudnak lenni.
[11:38] S1: Ha jól gondolom, ez a bizonyos bullvip effect, amit amiről
[11:41] S1: lehet mostanában hallani a sajtóban. Ez így működik. Tehát egy picit,
[11:45] S1: ha erről tudsz mesélni.
[11:46] S2: Ha igen, van benne, van hozzá köze. Ugye arról van szó,
[11:50] S2: ennél a hatásnál ostorcsapás hatástalan, ha jól lehet lefordítani. Mindenféle
[11:54] S2: fordításban látom. Nem tudom igazándiból, hogy mi a jó magyar
[11:57] S2: szó erre. Ugyan arról van szó, hogy ha a kereslet
[12:00] S2: egy termék iránt egy picit megnő valami miatt, akkor azt
[12:04] S2: érzékelve mondjuk az eladó, mondjuk egy értékesítő vállalat azt fogja tapasztalni,
[12:08] S2: hogy egyre többen veszik az én termékeimet, akkor elkezdek többet
[12:11] S2: rendelni belőle, hogy biztosan ki tudjam elégíteni a megnövekvő keresletet,
[12:15] S2: és akkor ezáltal túlbecsli vagy túlszárnyalja. Túl kalkulálja magát, hogy
[12:19] S2: nőtt mondjuk 10% kal a kereslet. Akkor én mondjuk 20
[12:21] S2: szal rendelek többet. És akkor ugye a nagykereskedő felé ugye
[12:24] S2: ő már egy 20% os növekedést lát. A nagykereskedő akar
[12:27] S2: a gyártótól, azt látja, hogy akkor ő majd mondjuk 25%
[12:29] S2: kal kell többet, hogy nála is legyen valamekkora tartalék, hogy
[12:32] S2: az extra keresletet is akár vagy keresett mennyiséget is ki
[12:35] S2: tudja elégíteni. És akkor a végén ez a gyártó az
[12:38] S2: már 25% os növekedést lát, aztán ő megrendeli a beszállítóktól
[12:42] S2: az alapanyagokat, akkor ott már nem 25 százalék, hanem 30
[12:45] S2: százalékos növekedéssel fog számolni. És akkor ilyen ostorszerűen a kezdeti
[12:49] S2: kis hullámzásból a végére, a folyamat végére egy jóval nagyobb
[12:53] S2: volatilitást tud lenni. És akkor ez így söpör végig. Gondolkodtam azon,
[12:57] S2: hogy mi erre a jó példa, hogy az utóbbi időben
[12:59] S2: talán azt tudnám mondani, az elektromos autóknál volt valami hasonló.
[13:02] S2: Amikor állami támogatásokkal megnövelték az elektromos autók iránti keresletet, akkor
[13:07] S2: reagáltak erre. Az elektromosautó gyártók ugye nagyobb számban elkezdték gyártani,
[13:12] S2: ők leadtak egy nagyobb számú akkumulátor rendelést a beszállítóiknak, az
[13:16] S2: akkumulátorgyárak meg elkezdték még nagyobb kapacitást építeni. És ugye most
[13:19] S2: azt látjuk, hogy itt egy elég erős túlbecslése volt az
[13:22] S2: egész folyamatnak. És ugye most ott állunk, hogy elég sokat
[13:24] S2: lehetett olvasni az utóbbi években, talán most annyira már nem,
[13:27] S2: hogy mekkora készlet volt elektromos autókból, akkumulátorokból. Ugye a nagy
[13:30] S2: gyárak is, ha Magyarországra gondolunk, nem működnek ugye messze 100%
[13:33] S2: os kapacitáson. Valami hasonló történetet lehetett látni.
[13:36] S1: Igen, és akkor gondolom a piac hosszabb távon simítja ki
[13:39] S1: ezeket az egyenetlenségeket. És a másik dolog, ami eszembe jutott erről,
[13:42] S1: hogy valószínűleg ez az árakban is megjelenik, hiszen ha valaki
[13:45] S1: azt látja, hogy 20% kal többet rendelnek tőlem, akkor ahogy
[13:48] S1: az előbb mondtad, megpróbálja ezt az árakban is érvényesíteni. És
[13:50] S1: ez egyre nagyobb az árfelhajtó hatás, ami aztán csak hosszútávon
[13:54] S1: fog majd kifutni a rendszerből.
[13:55] S2: Igen, de hosszú távon meg lesz ez a hatás. A
[13:57] S2: csaj meg túlbecslem az egész történetet, és mégsem lesz akkora,
[14:01] S2: vagy csak átmeneti volt ez a növekedés a kereslet részéről,
[14:04] S2: Akkor meg felhalmozódnak a készletek, ami után meg az lesz,
[14:07] S2: hogy jó lenne megszabadulni a nyomott áron is akár a termékektől.
[14:11] S2: Ilyen nagyobb ugrálást visz be az árakban, ami ugye az
[14:14] S2: üzlet szempontjából ugye kevésbé kiszámítható, és nem nagyon szeretik az
[14:17] S2: üzleti szereplők ezt.
[14:18] S1: Egy dologra fontosnak gondolom még, hogy térjünk ki az alapoknál,
[14:21] S1: hogy mennyire globális most a világgazdaság. Mert ugye a covered
[14:25] S1: után volt egy olyan hipotézis, hogy itt lesz egy átrendeződés
[14:28] S1: és rövidülnek az ellátási láncok, lesznek hazatelepítések gyárakba. Ezek részben
[14:33] S1: azért történtek is, főleg az USA ban. Amennyire tudom, lehet,
[14:35] S1: hogy Európában is ugyanolyan a globalizáció, mint akár a covid előtt,
[14:38] S1: vagy a Van ebben valami visszalépés? Most milyen helyzetben érintette
[14:42] S1: a hormuzi válság ezt az egész rendszert?
[14:44] S2: Most megint kicsit távolabbról indítanám talán a történetet, hogy meglegyen
[14:48] S2: az összkép. Talán a második világháború után az újjáépítkezés stb.
[14:51] S2: Beindult egy globalizációs folyamat, ami egész sokáig tartott, körülbelül a
[14:55] S2: 2009 es válság. És akkor mit értünk a kereskedelemben globalizációs
[14:59] S2: folyamat alatt? Hát azt, hogy a kereskedelem, az országok közötti
[15:02] S2: kereskedelem mértéke a globális GDP hez képest milyen arányú. És
[15:06] S2: azt láttuk, hogy folyamatosan egyre nagyobb a világ GDP hez
[15:09] S2: képest a kereskedelem. Az áruforgalom. Ez 2009 ben egy kicsit
[15:12] S2: megtört a nagy világgazdasági válság következtében, és utána 2010 es
[15:17] S2: években bukkant fel ez. Hogy van egy ilyen globalization, hogy
[15:19] S2: lassul mára a globalizáció, avagy ez a globalization nevű kifejezés,
[15:24] S2: hogy akkor már nem is arról van szó, hogy növekszik
[15:26] S2: ez a kereskedelem mértéke a GDP hez képest, hanem már csökken.
[15:29] S2: És akkor ugye eljutottunk ide a kocsidhoz, és akkor mit tapasztalunk?
[15:33] S2: Hát azt tapasztaljuk, hogy még mindig nagyon nagy függőségek jöttek létre,
[15:37] S2: ami szintén majd jobban kifizetésekkel fognak szerintem kerülni a későbbiekben,
[15:41] S2: de csak annyit jegyeznék meg róla, hogy ahogy nagy függőségek
[15:45] S2: alakultak ki, az osztrák, az országok összekapcsoltabbak lettek egymással a
[15:50] S2: kereskedelmi kapcsolatok által. És ha valahol egy egy az egész hálózatban,
[15:54] S2: ha egy pontot sokk hatás ér, akkor az összekapcsoltság miatt
[15:56] S2: ugye jobban szétterjed a különböző szereplők között. És így valóban
[16:01] S2: felmerült az az, hogy na majd akkor hazahozzuk a termelést,
[16:04] S2: vagy közelebb a régióba hozzuk, vagy a geopolitikai konfliktusok kapcsán
[16:09] S2: felmerül az, hogy majd valami barátságos, hozzánk szövetségben lévő országba
[16:13] S2: visszük a termelést, hogy ne a kvázi az ellenséges országnak
[16:16] S2: legyünk kitettek bizonyos kulcsfontosságú nyersanyagokat vagy egyéb alkatrészeket tekintve. És
[16:22] S2: akkor felmerült az az, hogy ez majd kicsit visszarendezéskor elmozdítja
[16:26] S2: a globalizáció irányába az egész gazdaságot. Hogy ez mennyiben sikerült,
[16:30] S2: az még nagyon nehéz megmondani. Vannak vállalati példák a hírekben,
[16:34] S2: hogy akkor ez hogyan történik, de még az összképet nehéz megmondani.
[16:38] S2: És azért is, mert folyamatosan közben érkeznek ezek a sokkhatások,
[16:40] S2: és nehéz elmondani, hogy most a sokk hatásnak a következtében
[16:43] S2: történik ez. Azért, mert most éppen van a Közel-Keleten egy konfliktus,
[16:47] S2: vagy azért, mert tényleg már ebbe az irányba mozogtak el.
[16:50] S2: És akkor még egy dologra hívnám fel a figyelmet, hogy
[16:52] S2: van közben egy olyan globalizációs tényező, ami nem annyira kézzel megfogható,
[16:57] S2: hanem ugye nagyjából így a szó szerint a felhőkben történik.
[17:00] S2: Ugye a szolgáltatások esetében látjuk azt, hogy ott viszont az
[17:03] S2: a trend, ami a termék forgalomnál megtörtént 2009 ben, az
[17:06] S2: továbbra is növekszik, és egyre nagyobb mértékben. Tehát az látjuk,
[17:09] S2: hogy a globalizáció igazándiból nem megáll, hanem áttevődött szolgáltatások irányába,
[17:14] S2: és ez úgynevezett szolgáltatásexport. Tehát amikor én egy streaming szolgáltatónál előfizetek,
[17:18] S2: aki nem tudom Amerikában van, vagy bármelyik másik országban, vagy
[17:21] S2: egy AI szoftver előfizetek, az egy szolgáltatásexport kvázi. Na ezeknek
[17:26] S2: az összesített mértéke egyre nagyobb, és most már kezdi utolérni
[17:30] S2: a termékforgalmat. Most már nagyjából fele akkorára tehető. Tehát a
[17:33] S2: globalizáció az ezen a színtéren azért tovább folytatódik, igaz, itt
[17:37] S2: más jellegű problémák vannak, mint például a közel keleti konfliktus.
[17:40] S1: Ebbe pont bele akartam kérdezni, hogy itt azt gondolná az ember,
[17:44] S1: hogy kevésbé lehetnek problémák, de közben meg azért mégiscsak az van,
[17:46] S1: hogy hát a szabályozók egy csomó féle problémát tudnak itt
[17:49] S1: is okozni. Egy picit ha beszélsz erről is, azt hiszem,
[17:51] S1: hogy segít a teljes képnek a megértésében.
[17:53] S2: Igen, hogy látod, hogy bizonyos technológiákat próbálják elvágni egymástól, hogy
[17:57] S2: a vetélytárs vagy a geopolitikai ellenfél ne kerüljön hozzá? Például
[18:01] S2: nem tudom. Bizonyos magas minőségű chipeket próbálnak lekorlátozni, hogy ne
[18:04] S2: jussanak el mondjuk Kínába vagy adott országokba, hogy ők ne
[18:07] S2: tudjanak ott különböző szolgáltatásokat olyan hatékonyan fejleszteni. Tehát itt is
[18:12] S2: vannak ilyen próbálkozások. Ami szerintem érdekesebb itt az online térben,
[18:15] S2: az az, hogy ott is megvan annak a sebezhetősége. Ha belegondolunk,
[18:18] S2: hogy a kiberbiztonság mennyire fontos, hogyha leáll egy egy alkalmazás,
[18:22] S2: van egy frissítésben, történik valami probléma, aztán egy csomó légitársaság,
[18:26] S2: meg nem tudom, közösségi média talán volt az utóbbi évben
[18:29] S2: erre példa. Közösségi média platform leállt, mert valahol az egyik
[18:32] S2: segédprogramnak a frissítésében volt valami hiba. Tehát hogy ott is
[18:36] S2: meg tud állni ez a fajta törékenység. Ez ott is
[18:38] S2: problémát tud okozni. Nagy cégeknek ez veszteség, hiszen ha nem
[18:41] S2: látogatjuk mondjuk fél napig a közösségi médiát, akkor ugye ott
[18:44] S2: a reklámbevételt nem tudja beszedni a közösségi média cég, de
[18:47] S2: ugye azonnal a légitársaságok is nem tudnak mondjuk repülőjáratokat indítani,
[18:51] S2: ami ugyanez a tovagyűrűző hatás kvázi. Tehát hogy abban a
[18:54] S2: dimenzióban is vannak olyan események, amelyek gátolni tudják kvázi az
[18:58] S2: ellátási láncokat.
[18:59] S1: Ez fontos. De térjünk vissza a Hormuzi szoros által felvetett
[19:04] S1: hogy mondjam termékeknek a globalizációjához és a gyártásnak a globalizációjához.
[19:08] S1: Viszont akár mindkettőre vonatkozhat. Az a kérdésem, hogy lehet e
[19:11] S1: azt tapasztalni azzal összefüggésben, amit mondtál, hogy a vállalatok maguk
[19:15] S1: is inkább a biztonság irányába mozdulnak el az ár csökkentésével szemben?
[19:20] S1: Ugye ez most bejön a szolgáltatásoknál is, hogy azt gondolom,
[19:23] S1: hogy nem szervezem ki, mert mondjuk ott bele fognak szólni
[19:26] S1: a szabályozásba, vagy mondjuk geopolitikailag nem szeretné egy amerikai cég,
[19:30] S1: hogy Kínában legyen az AI szolgáltatásának a székhelye, vagy bármilyen
[19:33] S1: kutatás ott folyjon. Itt a szolgáltatásoknál ez jön képbe, de
[19:37] S1: a termelésnél pedig az árutermelés nél pedig az, hogy mennyire
[19:41] S1: tartom rizikósnak azt, hogy ilyeneket fog produkálni a geopolitika, mint
[19:46] S1: amit most az iráni vagy akár az orosz ukrán konfliktus
[19:49] S1: kapcsán láthatunk. Mennyire reagálnak erre a cégek a saját üzletpolitikájukban?
[19:53] S2: Itt két tényező áll egymással szemben. A hatékonyság ugye az,
[19:56] S2: hogy minél alacsonyabb költségekkel legyen versenyképes a a globális piacon.
[20:01] S2: Ehhez nagyon sok termelési fázist ki kell helyezzen külföldre. Ahol
[20:05] S2: olcsóbb termelni, ott van rá megfelelő tudás és így tovább.
[20:08] S2: De ezzel párhuzamosan függőséget is okoz, ami kockázatokat rejt magában,
[20:13] S2: hiszen a történik egy ilyen, akkor nem jön ki például
[20:16] S2: az olaj, vagy a Szuezi csatornán elakad a hajó, akkor
[20:18] S2: nem fog beérkezni az alkatrész és így tovább. Tehát mindig
[20:21] S2: a hatékonyság és a kockázatok állnak egymással kvázi szemben. Ugye
[20:25] S2: az előző évtizedekben ugye az látható, hogy gyakorlatilag nem nagyon
[20:28] S2: voltak olyan események, amelyek ekkora problémákat okoztak, mint talán 2020 óta.
[20:35] S2: Tudnám talán említeni még a 2011 es japán földrengést. Ez
[20:38] S2: is viszonylag egy lokális probléma volt, és akkor lehet osztálykönyve. Oké,
[20:42] S2: volt egy ilyen természeti katasztrófa, de úgy nagy. Összességében a
[20:46] S2: rendszer nem egy túl nagy kockázat az, hogy azért nem
[20:48] S2: fog minden héten valószínűleg földrengés történni egy ilyen fontos régióban.
[20:52] S2: Aztán mégis azt látjuk, hogy az utóbbi években folyamatosan vannak
[20:55] S2: ilyen események, de elakad a Szuezi csatornán a hajó. Akkor
[20:59] S2: az orosz ukrán háború, akkor lehetne behozni a vámháborút, mint
[21:02] S2: ilyen geopolitikai eszköz. Részben akkor a Közel-Keleten már régóta történnek
[21:07] S2: bizonyos fegyveres konfliktusok. És akkor ugye most a Hormuzi szorosnál
[21:12] S2: ugye Irán és a szembenálló felek révén van egy ilyen probléma,
[21:15] S2: és azt látható, hogy mintha egy kicsit szerencsétlenebb korban élnénk,
[21:19] S2: hogy most viszonylag az utóbbi pár évben csőstül jön a baj.
[21:21] S2: Még korábban ugye szerencsénk volt, hogy nem voltak ilyen problémák.
[21:25] S2: És akkor felmerült az a kérdés, hogy az egész rendszer
[21:27] S2: az igazándiból azért törékeny e, merthogy hogy is mondjam, egyszerűen
[21:32] S2: most ilyen világot élünk, hogy nincs szerencsénk. Vagy közben megbújnak
[21:35] S2: olyan közgazdasági folyamatok is, amik törékennyé teszik a rendszert. És
[21:39] S2: a globalizációnak a hatása az az, hogy olyan hálózatok alakultak
[21:43] S2: ki a termelési rendszerekben, amelyek így törékenyekké váltak, és ez
[21:46] S2: azt vezérli, hogy a vállalatok próbálnak minél hatékonyabban működni, a
[21:50] S2: globális piacra termelnek. Mindenki törekszik viszonylag egy ilyen nagyon erős
[21:54] S2: piaci pozícióra. Van már, hogy egy egy terméket például a
[21:58] S2: chipek esetében gyakorlatilag egy egy cég már óriási részesedéssel bír,
[22:02] S2: és ugye ez egy nagyon hatékony működési forma, nála van
[22:05] S2: meg a tudás, nagy mennyiségben tudja olcsón legyártani ugyanazt a chipet,
[22:09] S2: de ugye a probléma akkor keletkezik, ha ezzel a vállalattal
[22:12] S2: vagy a szállítási útvonalakon valami probléma történik, mert akkor az
[22:15] S2: egész világ leáll, és eddig mindig azt az oldalát tapasztalták
[22:19] S2: meg a vállalatok, hogy itt működik a hatékonyság, nincsenek ilyen konfliktusok,
[22:23] S2: és most realizálódik az, hogy közben egy olyan törékeny rendszert
[22:27] S2: alakítottunk ki, alakult ki, hogy ezeket a hatásokat. Ráadásul nem
[22:31] S2: csak az a baj, hogy sok ilyen külső hatás, fegyveres
[22:34] S2: konfliktus vagy ilyesmi, hanem maga a rendszer törékenységéből is fakad,
[22:38] S2: hogy ezeket ennyire erősen érezzük, és most igazándiból isszák meg
[22:42] S2: a levét annak, hogy a kockázatokat alábecsülték. És hogy mit
[22:45] S2: tehetnek a vállalatok. El is indult abba az irányba a
[22:48] S2: vállalatoknak a működése, hogy alternatív beszállítókat keressenek, vagy magasabb készletekkel készüljenek,
[22:54] S2: vagy védekezzenek esetleg az ilyen zavarok ellen.
[22:57] S1: Azt akartam ide behozni, hogy mindaz, amit elmondtál, szerintem nagyon fontos,
[22:59] S1: és valószínűleg ez írja le inkább a rendszert. De nem
[23:01] S1: akarok egyszerűen elmenni amellett, hogy sokan mondják azt, hogy a
[23:04] S1: poli krízis időszakában élünk, ami összefügg a klímaváltozással, a geopolitikai kérdésekkel, társadalmi,
[23:11] S1: demográfiai válságokkal, amik túlmutathatnak ezen a vállalati jellegű hatékonyságon és
[23:16] S1: vállalati jellegű globalizáción. És lehet, hogy ezek mind hatással vannak arra,
[23:21] S1: hogy nagyon hatékonnyá tett rendszer az most remeg és sok
[23:24] S1: ponton omlik össze, vagy akár csak hogy is mondjam, mi lenne?
[23:28] S1: Talán a jó kifejezés áll le időszakonként. Ha mindez igaz,
[23:32] S1: vagy nyugodtan mondd, ha ezzel nem értesz.
[23:34] S2: Egyet, teljesen igazad van. Két dolog felerősíti egymást. Egyszer van
[23:37] S2: egy ilyen rendszer, ami hatékonyabbá vált, egy törékenyebbé is, meg
[23:41] S2: ráadásul egyre több probléma is van a különböző területeken. Amit
[23:45] S2: te is mondtál, hogy a környezetszennyezési problémák, a klímaválság, a
[23:49] S2: demográfiai válság. Akkor most végignézünk. A geopolitikai konfliktusok is egy
[23:53] S2: ilyen dimenzió. Ez ugye mind ráadásul felerősíti ezeket a problémákat,
[23:57] S2: és akkor gyakorlatilag ezek összeadódnak és egymást fel is erősítik.
[24:01] S2: A krízisnek van egy olyan fogalmi jelentősége, hogy külön külön
[24:04] S2: kezelnénk ezeket a problémákat. Akkor nem lennének összeadva olyan erősek,
[24:08] S2: mint amikor egyszerre történnek meg, merthogy ilyen egymást gerjesztő hatásokat
[24:12] S2: fognak generálni.
[24:13] S1: Ennek kapcsán akarom azt megkérdezni tőled, hogy mit eszik a
[24:16] S1: globális gazdasági rendszert igazán ellenállóvá az ilyesmivel szemben? Ha azt gondolod,
[24:21] S1: hogy a globális rendszerről beszélni ez túl absztrakt vagy túl
[24:23] S1: nagy falat, akkor nyugodtan mondd, hogy mit eszel, mit enni,
[24:26] S1: Európát vagy Magyarországot. Ellenállóvá az ilyen krízisekre.
[24:29] S2: A hatékonyságot mindig úgy közelítették meg, hogy akkor tudunk nyerni
[24:32] S2: 10 centet, ha egy másik országba átvisszük, és akkor az
[24:34] S2: millió darabos a termelést és az millió darabos tételszámban tud
[24:37] S2: hozni egy egy egész jó plusz bevételi forrást vagy extraprofitot.
[24:41] S2: Így a vállalatoknak de ugye ha ha elkezdjük megtapasztalni azt is,
[24:45] S2: hogy ezeknek milyen kockázatai vannak, amikor nem érkezik meg az áru,
[24:48] S2: széttöredeznek az ellátási láncok, akkor meg veszteségünk keletkezik, és ezáltal
[24:51] S2: több ilyen kockázati oldalról több ilyen esemény következik be, Akkor
[24:56] S2: eltolódik a gondolkodás abba, hogy valahol valami egyensúlyt keressünk és
[24:59] S2: ne a túlzott hatékonyság felé törekedjünk. És akkor, hogy ezt
[25:02] S2: hogyan lehetne megtenni? Hát ugye alternatív beszállítói kapcsolatokkal, valamint magasabb
[25:08] S2: készletezési szinttel. És ugye ami gyakran még elhangzik, és már
[25:11] S2: korábban te is felhozta, csak nem feltétlen tértem ki rá.
[25:15] S2: A termelésnek a visszahozása az adott országban tehát bizonyos kulcs
[25:19] S2: stratégiai alapanyagoknál, alkatrészeknél ne az legyen, hogy mindent mondjuk Tajvanról
[25:24] S2: szerezzük be az összes chipet, hanem bizonyos mértékig mi magunk
[25:28] S2: is előállítjuk azokat a chipeket, ami lehet, hogy annyira nem
[25:31] S2: éri meg, de például nemzetbiztonságilag is egy fontos dolog, mert
[25:35] S2: mondjuk a katonai eszközökbe is kell chipeket gyártani, és ha
[25:37] S2: mondjuk valami történik Tajvannal, akkor ugye nem tudunk ilyen eszközöket gyártani,
[25:42] S2: merthogy nincs meg hozzá a megfelelő tudásunk, kapacitásunk, stb stb. Tehát,
[25:46] S2: hogy ez a dolog benne van, szerintem azért az fontos,
[25:49] S2: hogy az sem jó feltétlenül, hogyha az a stratégia, hogy
[25:52] S2: mindent hozzunk haza. Ez talán most az amerikai piac esetében
[25:55] S2: lehetett leginkább hallani, hogy akkor mindenfajta termelést, most mindenfajta gyárat
[25:59] S2: akkor Amerikába hazahozunk, hiszen akkor a hatékonyság romlik le annyira,
[26:02] S2: hogy minden nagyon drága. És akkor erre a következőt szoktam mondani,
[26:05] S2: hogy szerintem az amerikaiak is jobban örülnek, hogy a viszonylag
[26:08] S2: a népesség nagyobb része mondjuk ide szakértő vagy fejlesztő, vagy
[26:13] S2: közösségi média val foglalkozó cégeknél vagy a tech cégeknél dolgozik,
[26:18] S2: és nem pedig ruhákat gyártanak, vagy gyárakban, vagy bányákban dolgoznak, ugye.
[26:22] S2: Tehát hogy azért mégse hozzunk mindent haza, mert ugye azok
[26:25] S2: alacsonyabb minőségű munkák. Ha ezt lehet így megfogalmazni, alacsonyabb fizetéssel
[26:29] S2: fognak párosulni, és igazándiból a jólétüket az ő esetükben az
[26:32] S2: rontani fogja. Nyilván vannak olyan esetek, amikor megéri egy egy
[26:36] S2: termelést oda vinni az USA ba, hogy ne legyenek ezek
[26:38] S2: a nagy, nagyon erős kitettségek, meg ugye nemzetbiztonsági okok, amiket
[26:42] S2: említettem például a chipek vagy a fegyverek kapcsán. Ezek ugye fontosak,
[26:45] S2: de azért az sem lenne megfelelő, ha mindent visszatelepítenének.
[26:49] S1: Igen, és hogyha meg mégis visszatelepítenék és azon a béren
[26:52] S1: állítanák elő, akkor meg olyan áron kellene adni.
[26:54] S2: Nagyon drága lenne. Így van.
[26:55] S1: Térjünk vissza a globális gazdaságnak az aktuális kérdéseihez. Most picit
[27:00] S1: elvonatkoztatva a Hormuzi szorost, hogy te mit látsz, hogy egyébként
[27:03] S1: mik a legkritikusabb pontjai ennek a ennek a globális gazdaság,
[27:07] S1: Mik azok a nyersanyagok, vagy mik azok a kritikus kérdések,
[27:10] S1: amelyek tényleg a Hormuzi szoroson túlmutatóan, vagy attól eltekintve ezt
[27:14] S1: az egészet ennyire rizikós sá teszik.
[27:16] S2: Számomra kicsit furcsa, amikor történnek ezek az események, és hogy
[27:20] S2: nem igazán tanul belőle a világ. Ugye itt volt például
[27:22] S2: a közelmúltban, hogy az orosz ukrán háború is volt Európában.
[27:25] S2: Néhány ország, aki nagyon erősen függött az energiahordozók tekintetében Oroszországtól,
[27:30] S2: köztük Magyarország. És akkor láthattuk, hogy ez nem annyira jó dolog,
[27:33] S2: hiszen ha valami történik ezen az útvonalon, akkor vagy valami
[27:38] S2: egyéb konfliktus miatt ugye ezt a kereskedelmet megakadályozza valami, vagy
[27:42] S2: vagy próbálja megakadályozni, akkor az nagyon problémás tud lenni. És
[27:46] S2: ugye ezt úgy szoktuk mondani, nagyon koncentrált mondjuk egy egy
[27:48] S2: anyagnak a beszerzése, hiszen ha csak egy beszállítónk van, akkor
[27:52] S2: nagyon koncentráltan ki vagyunk szolgáltatva. Ismét nézegettük legutóbb az adatokat,
[27:57] S2: így a közel keleti országok kapcsán, és akkor én még
[27:59] S2: megdöbbenve látom, hogy oké, nem egy olyan nagy, gazdaságilag nagy
[28:03] S2: ország Srí Lanka, de 100% ban azt hiszem, Szaúd-Arábiától szerzi
[28:07] S2: be a kőolaj termékeit. Tehát hogy igazándiból nem tapasztalták meg azt,
[28:10] S2: hogy egy beszállítótól való függőség az ilyen problémát tud okozni.
[28:14] S2: És ez a koncentráció tud lenni az egyik legfőbb olyan tulajdonság,
[28:18] S2: ami jellemzi ezeket a beszállítási láncokat, ami nagyon törékennyé tudna tenni.
[28:23] S2: Az esetek döntő többségében tök jól működik, meg hatékony, de
[28:26] S2: ha pont azt az egy beszállítót éri valami probléma, vagy
[28:29] S2: azt az egy kapcsolatot ugye most a tengeri útvonal elvágásával,
[28:32] S2: akkor óriási baj van. Na most akkor ezt szoktuk mondani,
[28:35] S2: hogy nagyon nagy a kockázat ebben.
[28:38] S1: És vannak olyan nyersanyagok, amelyek kifejezetten ezt a koncentrációt hordozzák magukban,
[28:42] S1: vagy hogy ezzel párosulnak. Nyilván az olaj az biztosan ilyen,
[28:45] S1: hiszen a magyar példát is említetted a barátság vezeték miatt,
[28:48] S1: vagy a sri lankai példa az olcsóbb szaúdi olaj miatt.
[28:52] S1: De vannak e még olyan anyagok, amelyek ilyen szempontból fontos,
[28:56] S1: hogy említésre kerüljenek?
[28:57] S2: Hát azért valamennyire minden terméket jellemez nyilván eltérő mértékben ez
[29:01] S2: a fajta koncentráltság, hiszen pont ez a globalizációs folyamatoknak az
[29:05] S2: egyik velejárója volt, hogy mindenki specializálódik egy két néhány nagyobb
[29:09] S2: termékcsoportnak az előállítására, és akkor azokat ők végzik a világpiacra.
[29:13] S2: Most nyilván ez valahol jobban igaz, valahol kevésbé. De például
[29:17] S2: ha belegondolunk az említett chipekbe, ott is gyakorlatilag Tajvan és
[29:20] S2: Kína a világ exportnak nagyon jelentős hányadát állítja elő az akkumulátoroknál.
[29:25] S2: Ez szintén azt lehet olvasni, hogy mekkora szerepe van az
[29:28] S2: ázsiai régiónak, Kínának, mennyi akkumulátor áramlik onnan a világpiacra. Ugyanezt
[29:33] S2: lehet mondani, hogy van néhány nagyon nagy gabona előállító ország
[29:35] S2: a világban, és attól az egész afrikai régió meg Közel-Kelet függ,
[29:40] S2: hiszen az élelmezést onnan oldják meg, hogy mondjuk az ukrán
[29:43] S2: búza eljut Egyiptomba, vagy nem. Tehát rengeteg terméknél vannak meg
[29:47] S2: ezek a ezek a függőségi kapcsolatok, de talán hozzánk közelebb
[29:50] S2: álló példát, ha szabad mondani, akkor ugye lehet látni, hogy
[29:53] S2: Magyarország mennyire függ mondjuk Németországtól és mondjuk az autóipartól, hogy
[29:57] S2: az autóipar nagy része ugye a német piacra termel, vagy alkatrész,
[30:01] S2: vagy személygépkocsik esetében ugye ott is látszódnak ezek a koncentrált kapcsolatok.
[30:07] S2: Ezek különböző módon, de mindenhol jelen vannak.
[30:09] S1: Az olajról és a gázról azért még egy picit beszéljünk
[30:12] S1: abból a szempontból is, hogy ugye itt a Hormuzi szoroson
[30:15] S1: keresztül áramló olaj és gáz ennek a nagy része Kínában landol,
[30:19] S1: és Kína szempontjából igazán veszélyes ez a ez a szituáció.
[30:23] S1: Mármint nyilván felnyomhatja az árakat, ez neki komoly kitettséget jelent
[30:26] S1: másik szempontból, csakhogy az egészet egy ilyen teljes globális geopolitikai
[30:30] S1: kontextusba helyezzem. Oroszország még nagyon sokat nyerhet ezen, hiszen az alacsony,
[30:34] S1: korábban pár héttel ezelőtt még alacsonyabban lévő olaj és gázárak
[30:37] S1: elindultak felfelé, amiből ugye ő nyilván tudja finanszírozni tovább a
[30:41] S1: háborút is. Valószínűleg ott nőnek a bevételek, és az Egyesült Államok,
[30:44] S1: ahol aki egyébként exportőr olaj tekintetében biztosan. Gázban nem vagyok biztos,
[30:49] S1: de közben meg az emelkedő piacon emelkedő árak őt is sújtják,
[30:52] S1: vagy legalábbis a lakosságot. Nyilván a vállalatok lehet, hogy ennek örülnek,
[30:55] S1: de ez egy másik kérdés. Tehát hogy ez mit jelent.
[30:57] S1: Geopolitikai szempontból ez a krízis, amiben vagyunk.
[31:01] S2: Hát okozhat átrendeződést. Ugye a legtöbb ilyen esemény, ami az
[31:05] S2: utóbbi években történt, az eleve egy két nagy tömb szembenállásáról szól,
[31:09] S2: ami a korábbi években nem annyira volt megfigyelhető, hogy az volt,
[31:12] S2: hogy mindenki gyakorlatilag függetlenül attól, hogy ki NATO tag, ki nem,
[31:15] S2: ki milyen szabadkereskedelmi egyezmény tagja, ki nem, azért eléggé bátran
[31:19] S2: kereskedtek egymással. Nyilván a vámok azok meghatározók voltak, de nem
[31:23] S2: figyelték ezt a geopolitikai vonalat annyira. Ugye most az látszódik,
[31:26] S2: hogy ők. Vannak geopolitikai törések, ami komoly konfliktusokat okoz országok között,
[31:30] S2: és most már jobban látszódik, hogy akkor a beszállítóik megválasztásánál
[31:35] S2: egy kezd szempont lenni, hogy ő melyik országból jön, milyen
[31:38] S2: kapcsolatunk van vele, geopolitikai törések miatt, mekkora vám sújtja azt
[31:42] S2: a régiót és így tovább. Tehát ezek átgyűrűzödnek, ezek a
[31:45] S2: ezek a hatások. És akkor még egy pillanatra visszatérve, hogy
[31:49] S2: a Kína és az orosz relációra ugye ugye sokan mondják,
[31:52] S2: hogy az oroszokat ugye elzárták kábé attól, hogy Európába adják
[31:56] S2: el a nyers kőolajat meg a különböző energiaforrásokat, akkor majd
[32:00] S2: ugye a kínai meg indiai piac majd meg tudja vásárolni.
[32:03] S2: Számukra ez ugye milyen jó, Hiszen pont az van, hogy
[32:06] S2: hogy ők is nagyon függnek ezeknek az ezeknek a termékeknek
[32:09] S2: az importjától, és számukra ez egy kedvező dolog. És tényleg
[32:11] S2: azt lehetett látni itt a közel keleti konfliktus kirobbanása után,
[32:15] S2: hogy ahogy korábban az volt a megszokott, hogy az orosz
[32:17] S2: urali kőolaj az mindig olcsóbb, mint mondjuk a nyugati típusú,
[32:20] S2: legyen az a Brent vagy az amerikai olaj. És most
[32:23] S2: jó néhányszor volt az, hogy megfordult a kocka. Ugye a
[32:26] S2: Közel-Keletről nem jöttek ki az olajszállítmányokat. Akkor az ázsiai térség
[32:29] S2: honnan tud gyorsan olajat szerezni? Hát ugye Oroszországon keresztül. És
[32:33] S2: akkor az orosz olajnak az ára kezdett el felfelé menni,
[32:36] S2: és ez látszódik is, hogy például az Ural típusú olajnak
[32:38] S2: gyakran magasabb volt az ára. Tehát megfordult Ez a trend
[32:41] S2: nem mindig volt tartós, de volt, hogy lényegesen, 5 10
[32:44] S2: dollárral is magasabb volt. Emlékeim szerint az ára gyakorlatilag nyilván
[32:48] S2: Oroszország felé mozdultak el azok az országok.
[32:50] S1: De ott a szállítás egyébként megoldott. A legjobb tudomásom szerint
[32:53] S1: nem épült ki még olyan nagyságrendű vezetékes hálózat, tehát kőolajvezetékek,
[32:58] S1: amelyeken keresztül el lehetne látni Kínát vagy pláne Indiát a
[33:02] S1: Himaláján keresztülvinni. Az azért elég komoly kihívás, hogy ezt hajóval
[33:06] S1: oldják meg. És van e ehhez flotta, nincs e olyan korlátozás,
[33:10] S1: amelyek miatt orosz tankerek nem vihetnek orosz olajat? Hogy hogy
[33:14] S1: van ez? Működik. Tehát nyilván ha pénzt kérnek érte, akkor
[33:17] S1: valamilyen formában működik. De van e ennek bármilyen akadálya, amiről
[33:20] S1: érdemes beszélni?
[33:20] S2: Hát őszintén, nem nagyon vagyok teljesen tisztában azzal, hogy ezek
[33:24] S2: milyen útvonalakon történnek, mi a szállítási útvonalak, de az látszódik,
[33:27] S2: hogy azért eljut. Tehát korábban már volt rá példa, hogy
[33:30] S2: ha jól emlékszem, akkor az Amerikai Egyesült Államok már komoly
[33:34] S2: nyomást tett India felé, hogy ne vásároljon orosz olajat, aminek
[33:36] S2: így ímmel ámmal kezdtek eleget tenni. De hát egy ilyen
[33:38] S2: helyzetben ez mondjuk megszűnik, és akkor nemhogy a korábbi kapcsolat
[33:41] S2: leépítésére kerül sor, hanem fenntartják vagy próbálják erősíteni, nyilván a
[33:46] S2: szállítási kapacitások függvényében. És Kína esetében is ez van, hogy
[33:49] S2: akkor nyilván ha nem is teljes mértékben tudják pótolni, de
[33:53] S2: mindent megtesznek, hogy akkor valamilyen úton módon több mondjuk orosz
[33:57] S2: olajjal tudják pótolni a kieső közel keleti olajat. Ennek a
[34:00] S2: szállítási részeiben nem vagyok annyira jártas.
[34:03] S1: Szóval arra vagyok kíváncsi, hogy lehet e egy olyan pont,
[34:06] S1: amikor azt mondja a világgazdaság, hogy ennél többet nem fogunk
[34:09] S1: az olajért adni, hanem megpróbáljuk ezt valahogyan kiszorítani, helyettesítő termékeket találni,
[34:14] S1: akár mint nyersanyag felhasználást, akár mint energiahordozót, hiszen amiket mondtam,
[34:19] S1: hogy ezt részben atomenergiával, megújuló energiákkal kiváltható, másrészt pedig bizonyos
[34:25] S1: szolgáltatásoknak vagy termékeknek az igénybevételéről le lehet mondani.
[34:29] S2: Nagyon jó a kérdés. Azt gondolom, hogy rövidtávon nyilván nagyon
[34:31] S2: nehéz egyik pillanatról a másikra erre reagálni, hosszabb távon lehet
[34:36] S2: ennek hatása. A kérdés az számomra, hogy ez mekkora egy mekkora,
[34:39] S2: milyen hosszútávú konfliktussá válik? Ha nagyon felmegy az olaj ára
[34:43] S2: és sokáig fog tartani, akkor egyre jobban le fog majd
[34:46] S2: tudatosulni a vállalatokban, az emberekben ez a fajta átállás, hogy
[34:49] S2: akkor a közösségi közlekedést használjunk, keressünk alternatív energiaforrásokat és így tovább.
[34:54] S2: De ilyenkor mindig félő, hogy van egy nagy megijed, és
[34:56] S2: amikor történik egy ilyen esemény, majd ahogy szépen telik az idő,
[35:00] S2: elfelejtjük ezt a fajta eseményt és visszatérünk a korábbi, megszokott élethez.
[35:04] S2: És akkor ezek a kvázi helyettesítési irányba elmozduló hatások azok
[35:09] S2: kevésbé fognak érvényesülni. Szerintem azért erre jó példa, hogy ugye
[35:12] S2: már volt a 70 es években is több olajválság, és
[35:15] S2: igazándiból még 2026 ban még mindig ugyanott tartunk bizonyos szempontból,
[35:18] S2: hogy ugyanaz a térség kb. Ugyanaz a történet, és hogy
[35:22] S2: még mindig semmi előrelépés nincs ebben a tekintetben. Nyilván a
[35:26] S2: világnak az energiaigénye borzasztóan megnőtt, de abszolút értékben. Amikor én
[35:30] S2: szoktam nézni a kimutatásokat, akkor még ez a fosszilis energia kőolaj,
[35:33] S2: földgáz nak az értéke, felhasznált mennyisége az még mindig növekszik.
[35:38] S2: Persze az összesen belül egyre több a megújuló energia vagy
[35:41] S2: az atomenergia, de még mindig nagyon magas. És ugye vannak
[35:44] S2: ázsiai országok, akik most érnek oda, hogy igazán beindítsák a
[35:47] S2: gazdasági fejlődést, még nagyobb energiaigényük lesz. Ők nem fogják azt hinni,
[35:51] S2: hogy akkor bevállalok még egy költségesebb, nem tudom milyen energia,
[35:54] S2: korszerűbb energiát meg megújuló energiát, meg ilyesmit, hiszen azt fogják mondani,
[35:59] S2: ami a legolcsóbb, leghatékonyabb. Nekik erre van szükségük. Hogyha más
[36:03] S2: ezen az úton ilyen fosszilis energiáknak a felhasználásával tudott fejlődni,
[36:08] S2: akkor nekünk is járhatna ez az út, ami valahol teljesen
[36:11] S2: jogos tud lenni az ő részükről.
[36:13] S1: Igen, amíg olcsóbb a fosszilis energia, de talán most ez megkérdőjeleződik,
[36:17] S1: hogy olcsóbb e vagy érdemes e már kapásból a napelemmel kezdeni.
[36:20] S2: Igen, azt gondolom, hogy a geopolitikai konfliktusok is azért támadják
[36:24] S2: az olajat, mert tudják, hogy fontos. Ha nem lenne ennyire fontos,
[36:26] S2: akkor nem az olajat támadnak, hanem egy másik. Akkor lehet,
[36:28] S2: hogy most a példánál maradva a napenergiához kapcsolódó nagyon fontos
[36:32] S2: ritkaföldfémekért mennének mondjuk, vagy az akkumulátorok előállításhoz kapcsolódó ritkaföldfémeknek az
[36:38] S2: útvonalait vagy kitermelő helyeit bombáznák. Tehát akkor.
[36:42] S1: Értem az érvelésed és nem is akarom ezt megpiszkálni. Azok
[36:45] S1: talán kevésbé a Közel-Keleten vannak, ami amúgy is egy gócpont.
[36:47] S2: Ez igaz.
[36:48] S1: De abszolút válaszoltál a kérdésemre, és javasolnám is, hogy menjünk
[36:51] S1: át a beszélgetésünknek az utolsó blokkjára, ami kicsit azt feszegeti,
[36:55] S1: hogy hogyan van ebben a rettentő bizonytalan, konfliktusokkal, krízisekkel terhelt
[37:00] S1: globális rendszerben Európa és Magyarország, mi a mi helyzetünk, erősödünk
[37:04] S1: vagy gyengülünk ebben a helyzetben?
[37:07] S2: Hát nagyon remélem, hogy innen már csak erősödni tudunk. Most először,
[37:10] S2: főleg tágabb értelemben Európában gondolok. Kicsit olyan a helyzet, hogy
[37:14] S2: Európa két szék között a pad alá esett. Egyrészt a
[37:18] S2: termékeknek a piacán ugye azt láthatjuk, hogy Kína átvesz egy
[37:21] S2: nagyon sok termelési fázist, olcsóbb ott összeszerelni dolgokat, aztán importálni, stb.
[37:27] S2: Aztán közben a kínaiak megtanulták, hogy azokból az alapanyagokból ők
[37:30] S2: is tudnának komplex termékeket csinálni. Sőt, ma már ott tartunk,
[37:33] S2: hogy bizonyos technológiákban ők a vezetők, mondjuk elektromos autók esetében.
[37:36] S2: Tehát azt láthatjuk, hogy jön egy erős nyomás onnan Kínából,
[37:39] S2: hogy igazándiból elég sok piacon egy komoly vetélytárs vetélytárssá vált,
[37:43] S2: és ez meg is látszódik a külkereskedelmi adatokban. Egyre nagyobb
[37:46] S2: hiányt halmoz fel az EU Kínával szemben, ha a két
[37:49] S2: térség közti kereskedelmet nézzük, tehát sokkal több terméket exportálunk már
[37:52] S2: értékben Kínából.
[37:54] S1: Ez még mindig van, tehát még 2024 ről 2025 re
[37:57] S1: is nőtt a hiány.
[37:58] S2: Igen, igen, igen, most nem tudom még hány milliárddal, de
[38:00] S2: pont tegnap utána néztem ennek a kérdésnek. És igen. A
[38:03] S2: másik ugye, hogy a két cég közül melyik a másik cég,
[38:06] S2: az pedig az USA. Megint a szolgáltatásokra térnék ki, ami
[38:09] S2: egy óriási boom előtt áll még a következő évtizedekben. Elég
[38:12] S2: mondjuk az AI ra vagy az ahhoz kapcsolódó fejlesztésekre gondolni,
[38:16] S2: ami alapvetően az USA ból jön, De a nagy techcégek,
[38:19] S2: ha megnézzük a legnagyobb vállalatokat a világon, azok is mind
[38:22] S2: az adat, ami ugye meg keletkezik az online térben, azokat
[38:26] S2: mind egy amerikai cégek birtokolják. A másik részben ott vannak
[38:29] S2: nagyon nagyon erős vetélytársak, és akkor gyakorlatilag egy kicsit elaludtunk.
[38:32] S2: Ebben a helyzetben jön mellé ugye a különböző klímaváltozással kapcsolatos aggodalom.
[38:39] S2: Jönnek ezek a geopolitikai, geopolitikai feszültségek, Az, hogy ugye az
[38:43] S2: ázsiai térségben a gazdasági növekedéssel felerősödnek új pólusok, például Kína
[38:48] S2: amekkora geopolitikai tényező lett, és Európa pedig egy kicsit elkényelmesedett ebben,
[38:53] S2: úgyhogy bízom benne, hogy lesz ebből erősödés. Az például jó
[38:57] S2: útnak tartom, hogy az utóbbi hetekben, hónapokban lehetett hallani különböző
[39:00] S2: szabadkereskedelmi egyezményekről. Az egyik az a dél amerikai térséggel volt,
[39:05] S2: ami ugye lassan életbe is lép, ha jól emlékszem. A
[39:08] S2: másik pedig ugye az Indiával tervezett szabadkereskedelmi egyezmény. Ez kicsit mutatja,
[39:12] S2: hogy új piacok felé próbál nyitni Európa, próbálja kicsit diverzifikálni
[39:17] S2: gyakorlatilag az értékesítési beszerzési csatornáit, például ritkaföldfémeket akkor különböző térségekből
[39:23] S2: talán tud behozni, illetve a járműipar is talán valamennyire fellendülhet
[39:29] S2: ezekben a térségekben, és könnyebben tudnak értékesíteni.
[39:32] S1: Mennyiben akadály vagy mennyiben nehezíti ezt a helyzetet, avagy mennyiben
[39:36] S1: éppenhogy inspirálja az orosz ukrán háború? Mert ugye részben a
[39:40] S1: kérdésem arra irányul, hogy az orosz olajról és gázról nem
[39:43] S1: csak nekünk, hanem gyakorlatilag teljes Európának le kell állnia, és
[39:47] S1: ez egy komoly nehézséget jelent. Viszont lehet, hogy ez kényszerít,
[39:51] S1: kikényszerít bizonyos mozgásokat, amiket például te említettél, de közben meg
[39:55] S1: nyilván mindent sokkal drágábbá tesz.
[39:57] S2: Lehet egy ilyen olvasata is, bár ha azt nézzük például
[40:00] S2: pont a maradhatunk az orosz ukrán háború és a kőolajnál,
[40:03] S2: hogy a közel keleti konfliktusig gyakorlatilag ilyen 65 60 dollár
[40:08] S2: környékére csökkent. Az olaj hordónkénti ára, tehát hosszabb távon vagy
[40:13] S2: éveket tekintve azért stabilizálódott a helyzet. Közben Európa nagyobb része
[40:18] S2: különböző forrásokból pótolta ezt. Norvégia szerepe megerősödött. Mint európai szereplő,
[40:23] S2: az USA is belépett egyre nagyobb, komolyabb beszerzési forrásként, de
[40:27] S2: a világnak más része is azért be be lépegettek. Tehát
[40:30] S2: nem egyvalaki váltotta ki az orosz energiát, hanem azért szépen
[40:33] S2: így nyitottunk más piacok felé is. Ez egy ilyen kedvező
[40:37] S2: dolog és ezért az ára. Mégis azt látjuk, hogy stabilabb,
[40:40] S2: kiszámíthatóbb környezet volt eddig, amíg egy újabb geopolitikai esemény nem történt.
[40:45] S2: De hogy volt azért ennek pozitív hatása is? Nem szálltak
[40:48] S2: el az árak.
[40:49] S1: Magyarország hogy van ebben a rendszerben? Nagyon sokszor lehet ezt olyan,
[40:51] S1: hogy Magyarország egy összeszerelő üzemmé vált, más olvasatban pedig stratégiai
[40:56] S1: hub lettünk bizonyos iparágakban. De te mit látsz ezzel kapcsolatban?
[41:01] S2: Én is gyakran szoktam az összeszerelő üzem kifejezést használni a
[41:04] S2: magyar gazdaságra, Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedeket, akkor gyakorlatilag a
[41:08] S2: rendszerváltás óta, ha nagyon nagyon távolról nézzük és leegyszerűsítve, akkor
[41:13] S2: ugyanaz a fejlődési út áll Magyarország előtt, hogy az olcsó
[41:17] S2: külföldi működő tőkére alapozzuk a növekedést. Bejönnek a nagy multik,
[41:21] S2: akik hozzák magukkal a nagyon hatékony, nagyon fejlett technológiát, kihasználják azt,
[41:26] S2: hogy olcsóbb Magyarországon a munkaerő, mint Nyugat-Európában. Ők hozzák a
[41:29] S2: fejlett tőkét, és akkor ebből összekombinálva ellátják főleg Európát, de
[41:33] S2: a világ többi részét is különböző termékekkel. Ennek egyetlen egy
[41:36] S2: probléma van, hogy Magyarországon ugye általában mindig sokkal inkább a
[41:40] S2: gyártás köré összpontosul ez a folyamat nem azt jelenti, hogy
[41:44] S2: mindenki a nagy multicégeknél csak gyártással foglalkozik, de arányaiban véve
[41:48] S2: sokkal több a gyártási tevékenység. És akkor azt tudni kell,
[41:51] S2: hogy a gyártási tevékenység az a legkevesebb tudást igényli. Ha
[41:55] S2: lehet így fogalmazni, egy fejlesztés, egy mondjuk egy utólagos szolgáltatás
[42:00] S2: értékesítés bizonyos termékekhez sokkal magasabb tudást igényel és sokkal megfizetett.
[42:05] S2: Sokkal inkább megfizetik azokat az álláshelyeket, akik ezekben a munkakörökben dolgoznak.
[42:11] S2: És nekem az a meglátásom, hogy amíg a külföldi működő
[42:14] S2: tőkére építünk, addigra ebből nagyon nagy elmozdulás nem lesz, mert
[42:18] S2: a külföldi cégeknek nem érdekük, hogy akkor most itt fejlesszenek,
[42:22] S2: hanem otthon, a biztonságban fogják tudni őrizni azt a tudást,
[42:26] S2: azt a know how t, ami a legfontosabb, ott fogják őrizni,
[42:30] S2: és nekünk pont arra lenne szükségünk, amit ugye már elég
[42:32] S2: sok gazdasági szereplő mond, hogy ahelyett, hogy a munka tőke
[42:36] S2: arányt próbálnánk nagyon nagyon kimaxolni a termelés során, jó lenne
[42:40] S2: az innováció terén a termelékenység terén is előmozdítani. Ha ezt
[42:43] S2: levetítjük a vállalatok szintjén, akkor szükségünk lenne a magyar nagy
[42:46] S2: siker cégekre, akik ugye felfejlődnek, hiszen nekik a hazájuk mi vagyunk.
[42:50] S2: Tehát ha ők is otthon tartják a fejlesztést meg az
[42:54] S2: innovációs központ jaikat, akkor az ugye Magyarország, és akkor azokra
[42:57] S2: tudnak olyan állások keletkezni, amelyek ugye a magasabb bérekkel szolgálnak,
[43:02] S2: tehát valami ilyesmi út persze sokkal nehezebb már hogy mi
[43:06] S2: kell ehhez, hogy ez létrejöjjön.
[43:08] S1: Tehát akkor te amellett érvelsz, hogy a globális rendszerben mindenképpen
[43:11] S1: érdemes integrálódni, de itthon a hazai cégeket valahogyan diverzifikálni, illetve specializálni.
[43:18] S1: De a kulcs inkább az, hogy hazai cégek legyenek.
[43:21] S2: Igen, igen, tehát, hogy most már arra van szüksége a
[43:23] S2: magyar gazdaságnak, hogy nyilván van még valamekkora munkanélküliség, de azt
[43:27] S2: azért már nehéz jobban leszorítani, hogy jobb munkahelyeket kell létrehozni,
[43:32] S2: és akkor ugye innovatívabb, magasabb tudással rendelkező munkahelyekre van szükség.
[43:37] S2: És akkor még egy tényező, ami eszembe jutott, hogy ez
[43:40] S2: egy globális verseny. Olyan erős lett a globalizáció, és az számít,
[43:43] S2: hogy ki milyen fontos, komplex, magas tudással előállítható terméket értékesít
[43:48] S2: a globális piacon. És amíg az a termék létrejön, addig
[43:52] S2: milyen jellegű állások köthetők ahhoz az országhoz? Tehát hogy lehet,
[43:55] S2: hogy egy nagyon komplex, nagyon magas tudású járművet értékesítünk a világpiacon,
[44:00] S2: de még csak nálunk a gyártás történik és nem a fejlesztés,
[44:04] S2: addig korlátozott lesz a fejlettségük is. Nyilván jobb, mintha nem tudom.
[44:10] S2: Apró kis műanyag valamiket állítanánk elő, mert az még ráadásul
[44:13] S2: nem is egy komplex, magas tudású tevékenység, tehát ebből a
[44:16] S2: szempontból nyilván jobbak vagyunk. De ahhoz, hogy még feljebb tudjunk
[44:19] S2: lépni ezeken az értékláncokon, ahhoz magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre kell váltanunk.
[44:26] S1: Ez azt hiszem, hogy világos, de mit gondolsz arról, hogy
[44:29] S1: ezek az értékláncok, ha egy egy ilyen értékláncra épül fel
[44:32] S1: egy gazdaság? Pont az előbb beszéltél nagyon sokat arról, hogy
[44:35] S1: egy globális krízis leakaszthatja az egészet és leállíthatja az egészet.
[44:38] S1: Hogy van e Magyarországnak olyan terve, vagy kellene e abban gondolkodni,
[44:42] S1: hogy most egy két három fontosabb értékláncba vagyunk beépülve, de
[44:46] S1: hogy ezt kellene valahogyan diverzifikálni?
[44:49] S2: Igen, ha jól értem a kérdést, akkor hogy megnézzük az
[44:51] S2: exportszerkezetünket döntő többségét a járműipar teszi ki, vagy az alkatrészek? Igen,
[44:56] S2: És hogy ez jó e vagy nem? Hát nyilván nem,
[44:59] S2: mert hogyha járműipar, éri valami sokkhatás. Például ez az elektromos átállás,
[45:03] S2: a bizonytalanság, hogy akkor most milyen típusú autót vegyünk. Ilyesmi.
[45:07] S2: Tudni kell, hogy a járműiparaknak az értékesítése viszonylag eléggé volatilis,
[45:11] S2: nagyon változékony. Amikor nagyobb válságok jönnek a világgazdaságban, akkor egy
[45:16] S2: cég könnyen lemond arról, hogy most vegyen új autót. Az
[45:18] S2: nem életbevágó ugye, hogy sokkal inkább lemondanak az ilyen típusú termékekről,
[45:22] S2: és mi pont egy ilyen terméket állítunk elő nagyban. Nyilvánvalóan
[45:26] S2: ugye nagyon kitett, Hogyha az autóipart nem érik különböző válságok,
[45:30] S2: akkor pont az ellenkezőjét éljük, hogy nekünk mennyire jó, hiszen
[45:33] S2: fejlettek vagyunk, tudunk növekedni. Talán a 2010 es években ez
[45:37] S2: is hozzájárult ahhoz a növekvő pályához, hogy az autóipar az
[45:41] S2: egy felfelé ívelő történet volt, vagy hát nem teljesen sikertörténet,
[45:45] S2: de hogy a korábbi évekhez képest mondjuk a 2009 es
[45:48] S2: válsághoz képest felfelé történt egy elmozdulás mondjuk az értékesítést tekintve.
[45:52] S2: És akkor ami látható még Magyarországon, hogy technikailag az akkumulátorok
[45:55] S2: egyébként külön ágazatban vannak besorolva, de egyébként mindenki tudja, hogy
[45:58] S2: azok ugyanúgy az autókba fognak beépülni. Ugye, ha megnézzük az exportszerkezetet,
[46:03] S2: akkor ez a két termékkör nagyon nagy arányt képvisel, és
[46:06] S2: ha ezt éri valamilyen probléma, nem tudunk belőle eleget értékesíteni,
[46:10] S2: akkor nyilván sokkal több magyar munkahely megérzi. Nemrég olvastam egy tanulmányt,
[46:14] S2: illetve egy konferencián is volt róla egy előadás. Nem fogom
[46:17] S2: tudni pontosan a tanulmányt idézni, de hogy a brit városoknak
[46:21] S2: a történelmét elemezték a 18. Században, és az volt a
[46:24] S2: kutatás lényege, hogy azon város, amelyek kifejezetten egy ipari tevékenységre
[46:30] S2: vagy egy gazdasági tevékenységek koncentráltak, azok mondjuk nem tudom pontosan,
[46:34] S2: száz év múlva milyen jövedelmi szinttel rendelkeztek, és az látszódik,
[46:38] S2: hogy nyilván akkor nagyon ment nekik, amikor felfutóban volt ez
[46:42] S2: az iparág, de ugye nem építettek ki mellé más iparágat,
[46:45] S2: és amikor ugye annak az iparágnak lehajlott az aranykora, akkor
[46:48] S2: ugye sokkal nehezebb helyzetben voltak, és az jött ki, hogy
[46:51] S2: negatív összefüggés van. Tehát a magas egy egy tevékenység végzésének
[46:54] S2: az aránya. Tehát ahol koncentrált a tevékenységi kör, az évtizedek,
[46:59] S2: évszázadokkal később még mindig ennek a levét fogja meginni, mert
[47:02] S2: nem fog tudni átállni másfajta tevékenységre. És akkor hadd hozzak
[47:05] S2: egy személyes példát. Ugyan akkoriban még épphogy Pécs felé vettem
[47:10] S2: az irányt az egyetemi pályafutásom kezdetén, de Pécsen volt egy
[47:13] S2: nagy gyár, az Ecotec nevű gyár, ami ugye a Nokiához kapcsolódott,
[47:17] S2: és amikor a gyárnak a mérete egy óriási volt abban
[47:20] S2: a városnak az életében. Amikor ez megszűnt és csődbe ment,
[47:23] S2: akkor ugye azóta sem tudtam nagyjából kiheverni ezt a várost.
[47:27] S2: Nyilván azóta több kisebb projekt elindult, meg volt fejlődés, de
[47:30] S2: hogy nagyságrendileg azóta se állt vissza erre a pályára, tehát
[47:33] S2: ez a koncentráció, ez egy ilyen problémát tud okozni. Ezzel
[47:36] S2: a történelmi példával, talán a pécsi példával tudtam érzékeltetni a problémát.
[47:40] S1: Abszolút azt akarom csak hozzátenni. Ráadásul szerintem itt van egy
[47:43] S1: útfüggőség is, mert amikor bezár egy ilyen gyár, akkor az
[47:46] S1: ott dolgozó munkások azok nagyon gyorsan csak nagyon hasonló iparágban
[47:49] S1: tudnának átmenni, hiszen ahhoz van tudásuk. De hát valószínűleg azért
[47:52] S1: zárt be a gyár, mert annak az iparágnak tehát érdemes
[47:55] S1: a A diverzifikációval a munkaerő tudását és diverzifikáltan tartani. De
[48:00] S1: tökéletes volt a példa. Egy záró kérdést szeretnék feltenni, mert
[48:03] S1: az elején egy picit elmaradt a magyar szála ennek a
[48:06] S1: Hormuzi szorosnak. De tényleg. Aki erről részletesebben szeretne hallgatni, akkor
[48:10] S1: ajánlom a a nagynénjének a Dohánygyár című podcastját. Ott a
[48:14] S1: Virovácz Péterrel beszéltek arról, hogy hogyan gyűrűzik be Magyarországra, de
[48:17] S1: az már pár nappal ezelőtt volt. Úgyhogy ha te ehhez
[48:19] S1: képest tudsz bármilyen frisset mondani, hogy mire számítsunk abban a
[48:23] S1: gazdasági szerkezetben, amiben most élünk, ami ugye egy nagyon specializált,
[48:27] S1: hát most ezt most beszéltük végig, és ezt valahogy bizonyos nyersanyagoknak,
[48:31] S1: tehát az energiának és a kőolajszármazékoknak a szállítása elakad. Akkor
[48:36] S1: mi most Magyarországon mire számíthatunk a közeljövőben?
[48:39] S2: Ilyen magyar problémákat jelenleg nem feltétlenül a Hormuzi szoroson történő elakadás.
[48:44] S2: Hogy is mondjam okozza, hanem inkább a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos problémák,
[48:47] S2: Hiszen főleg amiatt nem érkezik be ugye a kőolaj.
[48:50] S1: Igen, de a gáz. Pont mondtad, hogy az olajnak és
[48:52] S1: a gáznak most ugrott meg az ára ennek hatására, ami
[48:55] S1: közvetlenül érint bennünket is.
[48:57] S2: De közvetlenül nem vásárolunk nagyon abból a térségből ilyen energiaforrásokat,
[49:00] S2: de a tőzsdei árak mindenhol megugranak. Lehetett hallani ilyen híreket,
[49:04] S2: most én nem jártam utána, hogy mennyire igaz, hogy az
[49:06] S2: Európába tartó tankerhajókat Ázsiából megfordítják, hogy drágábban megveszik az ott
[49:11] S2: lévő olajat, és akkor nem érkezik már be Európába, és
[49:14] S2: akkor azonnal az európaiaknak is drágábban kell olajat vennie. Nyilván
[49:18] S2: ezeket azonnal meg is érzékeljük a benzinkúton stb. Amit én kiemelnék,
[49:22] S2: és nem tudom, hogy a másik beszélgetésben szó esett róla,
[49:24] S2: hogy a magyar ipar az eléggé energiaigényes. Tehát gondoljunk itt
[49:27] S2: az akkumulátorgyárakra, meg az autógyártás is. Összességében ugye ha végigvesszük
[49:32] S2: az egész termelési láncot a chipekkel együtt, meg minden egyéb,
[49:35] S2: akkor azt látjuk, hogy eléggé olyan termékek kellenek hozzá, amik energiaigényesek,
[49:39] S2: és mi magunk is olyan termékeket állítunk elő, ami energiaigényesebb,
[49:42] S2: és emiatt talán nálunk ez egy kicsit erősebb hatással lehet
[49:45] S2: a gazdaságot tekintve, hiszen kulcs vagy a legtöbbet használt alapanyagnak
[49:50] S2: az ára felmegy akkor nyilván ha abból többet használunk relatíve,
[49:53] S2: mint mások, akkor nálunk a végtermék ára is jobban fel
[49:56] S2: fog menni, és ez talán egy erősebb kockázat lehet, mint
[50:00] S2: más gazdaságokban. De hát ez egy annyira bonyolult rendszer. Hogy
[50:03] S2: ez hogy gyűrűzik be pontosan, ezt még nehéz megmondani.
[50:06] S1: Azt hiszem, hogy egy új szempontot osztályba hoz a beszerzéshez képest,
[50:09] S1: úgyhogy nagyon jó, hogy feltettem ezt a kérdést, és akkor meglátjuk.
[50:11] S1: De egyébként azt hiszem, hogy összhangban van most a jegybanknak
[50:14] S1: a legutóbbi prognózisával is növekvő infláció, csökkenő gazdasági növekedési kilátások.
[50:19] S1: Mindezek miatt, amiről a mai adásban beszéltünk Braunerikkel. Nagyon szépen köszönöm,
[50:24] S1: hogy eljöttél hozzánk Pécsről, és hát ennyire részletesen bevezettél bennünket
[50:28] S1: az ellátási láncok különböző rejtelmeibe és az azokban megbúvó krízisekbe.
[50:33] S1: És nagyon szépen köszönöm a hallgatóknak is, hogy a Dollár
[50:36] S1: Papát hallgatták. Tartsatok velünk és iratkozzatok fel mindenféle csatornáinkra! Sziasztok!
[50:41] S2: Köszi!

Shows are listed from Apple Podcasts' charts and directory, and Podcast Index where it is used. Every show and episode belongs to its publisher and plays from the publisher's own feed; this site hosts none of them.