# Dollárpapa | Berezvai Zombor: A magyar mezőgazdaság nem tud lépést tartani a klímaváltozással

An episode of [Qubit Podcast](https://invisiblenetwork.ai/podcast/1533857087), 17 Sep 2026, 50 min.

Audio: https://traffic.omny.fm/d/clips/d8df8f59-7dc7-4c59-be78-aea00114ae64/aa6f325d-2032-4871-b21f-b07600d8e94a/de436df1-9c79-47cf-892c-b4c5006248e0/audio.mp3?utm_source=Podcast&in_playlist=d78d1e6e-e147-4fc9-91ed-b07600d8e987

Miért drágább és gyengébb minőségű a magyar élelmiszer, mint a német vagy a lengyel? Hogyan tartotta fenn az Orbán-kormány a rossz struktúrákat, az életképtelen mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeket? Mért nem készültünk a klímaváltozásra? Berezvai Zombor közgazdász kutatóval a magyar agrárium esélyeiről beszélgettünk. See omnystudio.com/listener for privacy information.

## Transcript

[0:00] S1: Sziasztok! Ez itt a Dollárpapa, a Qubit gazdasági magazinja. A
[0:03] S1: mai adásban Perec vagy Zsomborral fogunk beszélgetni. Aki járt már
[0:06] S1: itt korábban a stúdióban, most egy más témával kapcsolatban kérdezzük.
[0:09] S1: Akkor a Magyarország versenyképességéről beszélgettünk. Arról, hogy a hatékonytalan piaci
[0:15] S1: működés hogyan járult hozzá az ország gazdasági lejtmenetéhez, és ezt
[0:19] S1: az egészet abban az összefüggésben beszéltük végig, hogy mindez a
[0:22] S1: Nemzeti Együttműködés Rendszerének egy politikai sajátossága volt. Most nem ilyesmiről
[0:26] S1: kérdezem Zsombort, merthogy ő azon kívül, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnál dolgozott,
[0:31] S1: kutatja a magyar mezőgazdaságnak, élelmiszeriparnak a hatékonyságát is. Nyilván ez
[0:35] S1: is egy egy versenyhez kapcsolódó kérdés. Zsombor egyébként a Corvinus
[0:38] S1: Egyetemen dolgozik docensi beosztásban, és természetesen közgazdászként foglalkozik ezzel a témával.
[0:44] S1: Üdvözöllek Zsombor újra a műsorban!
[0:58] S2: Helló sziasztok és üdvözlöm a hallgatókat is!
[1:00] S1: Tehát akkor ma a mai adásban a mezőgazdaság élelmiszeripar lesz.
[1:03] S1: A témák nyilván egyáltalán nem, függetlenül attól, hogy egy nagyon
[1:06] S1: súlyos aszályokkal terhelt nyáron vagyunk túl. Nagyon erősen kapcsolódik a klímaváltozáshoz.
[1:11] S1: Nem erről a részéről, bár nyilván ezt is érinteni fogjuk,
[1:13] S1: amikor arról beszélünk, hogy hogyan tud versenyképes lenni, maradni, versenyképessé
[1:17] S1: válni a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar. De alapvetően itt most
[1:21] S1: a mezőgazdaságnak és az iparnak a hatékonyságáról fogunk beszélni abban
[1:25] S1: a kontextusban, hogy hogyan tud ezekkel a kérdésekkel megküzdeni. Mit
[1:28] S1: gondolsz a magyar mezőgazdaságról? Kezdjük ezzel. Ez egy hatékonyan szervezett üzeme.
[1:33] S1: Milyen kontextusban látod ezt az egész kérdést?
[1:35] S2: Nagyon érdekes kérdés, hogy 2022 ben volt utoljára ilyen nagyon
[1:39] S2: nagy aszály. Ugye most van 2026, és azt mondják, hogy
[1:42] S2: most még nagyobb az aszály, mint amekkora 2022 ben volt.
[1:45] S2: De ezt leszámítva egyébként a köztes években sem volt soha
[1:50] S2: teljesen aszálymentes időszak, és hogyha a hosszabb időszakra nézünk vissza,
[1:53] S2: akkor ott is azt látjuk, hogy átlagosan 2 3 évente
[1:55] S2: mindig volt egy elég erősen aszályos év. tehát ez nem
[1:58] S2: egy ilyen ritkaság számba menő dolog, hogy egyes években a
[2:01] S2: szájban és az látszik, hogy ez a klímaváltozás egyébként Európát
[2:05] S2: is átlagon felüli mértékben érinti. Tehát Európa jobban melegedik és
[2:09] S2: jobban szárad, mint a világ átlagosan, és ezen belül Magyarországot
[2:12] S2: pedig még jobban, aminek az az oka, hogy Magyarország egy medencében,
[2:15] S2: a Kárpát medencében fekszik, és ide mondjuk egy meleg front,
[2:19] S2: egy meleg levegő sokkal könnyebben be tud menni. A környező hegyeknél. Sokszor,
[2:23] S2: amikor a felhők átjutnak, akkor kiesik a csapadékot a környező
[2:26] S2: hegyeknek a túloldalán, tehát a kevesebb csapadék ért. A Kárpát
[2:29] S2: medence az elég súlyosan érintett a klímaváltozásban, és ez például
[2:33] S2: csak néhány statisztikával. A legutóbbi, 2022 es nagy aszálynál például
[2:37] S2: Magyarország kukoricából való terméseredménye mennyi kukoricatermet? Az 59 % kal,
[2:42] S2: tehát lényegében 60% kal kevesebb volt, mint amennyi a megelőző
[2:45] S2: tíz évből a legjobb öt év átlaga. Nagyon nagyon nagy
[2:48] S2: mértékben esett vissza, és egyébként most is arról beszélnek, hogy lehet,
[2:51] S2: hogy Magyarország nem lesz önellátó kukoricából ebben az évben, annyira
[2:54] S2: nagy termésvolumen fog kiesni. És ugye ez azért érdekes, mert
[2:57] S2: korábban mindig arról beszéltünk, hogy itt Magyarország egy mezőgazdasági és agrárország,
[3:01] S2: és hogy mi itt 10 20 millió embert tudnánk élelmezni.
[3:04] S2: És eközben a klimatikus viszonyok, megváltozások azt mutatják, hogy azokon
[3:08] S2: a területeken például, ahol kukoricát termelünk, valószínűleg a következő években
[3:12] S2: egyre nehezebb lesz kukoricát termelni, és minden egyre jobban északra tolódik.
[3:16] S2: És ennek van igazából egy olyan érdekes összképe, hogy miközben
[3:19] S2: azt mondjuk, hogy Magyarországon óriási mennyiségű a terméskiesés. Eközben egyébként
[3:23] S2: Lengyelország kukoricából, nettó importőrből nettó exportőrré vált például Az előrejelzések
[3:27] S2: azt mutatják, hogy Dél Lengyelországban nagyon jó klimatikus viszonyok fognak
[3:30] S2: kialakulni a kukoricatermesztésre, miközben mi itt egyre nehezebb körülmények között
[3:34] S2: fogjuk tudni megtermelni a közben mondjuk Lengyelországban, meg egyébként más
[3:38] S2: európai uniós országokban is a feltételek inkább javulni fognak. És
[3:41] S2: például ez egy olyan kérdést vet föl mondjuk az élelmiszeripar vonatkozásában,
[3:44] S2: hogyha és Magyarország mondjuk csemegekukorica atermelésben nagyon erős, az EU
[3:48] S2: ban a legtöbb csemegekukorica exportot Magyarország bonyolítja, tehát nagyon sok
[3:52] S2: kukoricát termelünk, amit Konzerválunk, és konzervként lényegében terítjük szerte a világra,
[3:57] S2: vagy nagyrészt Európára. Ehhez már itthon nem fog megtermelődni a kukorica,
[4:01] S2: mert a klimatikus viszonyok a kukoricának nem kedveznek. Lehet, hogy
[4:04] S2: az egész feldolgozóipar északra vonul, hiszen nem biztos, hogy megéri
[4:07] S2: Lengyelországból ide hozni a kukoricát, hogy feldolgozzuk, hogy utána megint
[4:10] S2: elvigyük egy másik európai úniós országba eladni. Lehet, hogy egyszerűbb
[4:13] S2: az összes gyárat meg mindent áttenni Lengyelországba.
[4:16] S1: De hát vannak növények. Feltételezem, amiket mondjuk korábban Bulgáriában vagy
[4:20] S1: Görögország északi részén érdemes termeszteni, és akkor azokat meg Magyarországon
[4:24] S1: éri meg majd termeszteni. Következik abból a logikából, amit te mondasz,
[4:27] S1: és nyilván annak is van egy egy élelmiszer feldolgozó ipara.
[4:30] S1: Tehát ugye azokat a konzerv gyárakat, ahol eddig kukoricát csomagoltak konzervekbe,
[4:34] S1: át lehet állítani esetleg más növénynek. Tehát hogy ennyire egyszerű.
[4:37] S1: Tehát az x et kicseréljük y ra is, ugyanaz a
[4:40] S1: képlet tud működni, vagy azért nem ennyire egyszerű a helyzet?
[4:42] S2: Hát nyilván ennyire azért soha nem egyszerű a helyzet, de
[4:45] S2: abban igazad van, és ez nyilván teljesen jogos felvetés, hogy
[4:48] S2: a klimatikus viszonyok változása, az igazából más növényfajok, meg más
[4:52] S2: növénykultúrák termelését teszi lehetővé az országban. Tehát például vannak olyan gabonák,
[4:57] S2: mondjuk a cirok, aminek a vízigénye egyébként sokkal kevesebb, tehát
[5:00] S2: potenciálisan sokkal jobb lenne ezt termelni Magyarországon. A kérdés igazából
[5:04] S2: inkább az, hogy a magyar mezőgazdaság mennyire indult el azon
[5:07] S2: az úton. Azért 22 sem ma volt, mert ahogy mondtam,
[5:10] S2: az előző években is mindig volt aszály. Hogy ez a
[5:12] S2: kultúraváltás megvalósuljon, és az a probléma, hogy igazából azt látjuk,
[5:16] S2: hogy ez a kultúraváltás nem nagyon valósult meg Magyarországon, hanem
[5:19] S2: például az elmúlt évtizedekben az látszódott, hogy a zöldségeken belül
[5:22] S2: a csemege kukoricának az aránya már 50% fölé nőtt, tehát
[5:25] S2: itt pont egy olyan terménynek a termelése nőtt évről évre
[5:28] S2: egyre nagyobb mértékben, ha nem is a termés. Mert ugye
[5:31] S2: az előbb mondtam, hogy 22 ben nagyon nagyon jelentősen visszaesett
[5:33] S2: a termés, de mondjuk a termőterület, ami klimatikus an egyébként
[5:37] S2: hosszú távon nem fenntartható Magyarországon.
[5:39] S1: Tehát akkor az van, hogy valójában a magyar mezőgazdaságból mintha
[5:42] S1: hiányozna ez a megújulási képesség?
[5:44] S2: Igen, és igazából az az érdekes, hogy nem csak most
[5:46] S2: hiányzik a magyar mezőgazdaságból a megújulási képesség, hanem van egy
[5:49] S2: nagyon érdekes cikk, ami az elmúlt 100 150 évre visszamenően
[5:54] S2: nézi a magyar mezőgazdaság innovációs és megújulási ciklusait, és itt
[5:58] S2: igazából azt találja, hogy az első ilyen megújulási ciklus az
[6:03] S2: a 19. Század második felében volt, tehát az 1850 es években.
[6:07] S2: Ekkor volt ugye a második mezőgazdasági forradalom. Ekkor történt ugye
[6:11] S2: Magyarországon a mocsár lecsapolása, egy nagyon expanzív növekedés, hogy mindenhol
[6:15] S2: tudjunk mezőgazdasági tevékenységet folytatni. Ennek a következménye az, hogy Magyarország
[6:19] S2: területének a felén valamilyen mezőgazdasági tevékenységet folytatunk. Viszont a probléma
[6:23] S2: az itt is az lett, hogy annak ellenére, hogy nagyon
[6:26] S2: értékes mezőgazdasági területeket lecsapoltunk, ezeken nagyon basic, nagyon kevésbé innovatív
[6:31] S2: és egyébként nem túl jó profittal értékesíthető szántóföldi gabonákat, búzát,
[6:35] S2: kukoricát kezdtünk el termeszteni. Azt, amit mindenki más is termeszt,
[6:38] S2: és aminek az árát egyébként a világpiaci folyamatok határozzák meg.
[6:42] S1: Bocsánat, ez miért van? Miért van az, hogy a magyar mezőgazdaság,
[6:45] S1: ha jól hallom, akkor több száz éves vagy száz százötven
[6:48] S1: éves időterminusban is azokra a növénytermesztésekre koncentrál, amelyek nem minőségi, egyszerűen,
[6:55] S1: tömegesen előállítható termékek. Mi ennek a története, és hol tartunk
[6:58] S1: ebben most, hogy most még mindig itt tartunk? Hogy vannak
[7:01] S1: hatalmas területeink, ahol kukoricát termesztünk, és nincsen semmi, hogy úgy mondjam,
[7:04] S1: precíziós növénytermesztés, vagy azért ez egy kicsit már színesedett?
[7:08] S2: Ugye ez egy nehéz kérdés. Igazából én azt látom, hogy
[7:10] S2: összességében az van, hogy az a réteg, aki egyébként mondjuk
[7:14] S2: döntéshozó lett volna ebben a körben, az mindig ahelyett, hogy
[7:18] S2: egyébként azt nézte volna, hogy a piacon mondjuk mit lehet
[7:20] S2: jól eladni, sokkal inkább. És itt térünk vissza egyébként arra,
[7:23] S2: amiről az előző podcastban beszéltünk mindig a protekcionizmus, a piacvédelem irányába,
[7:27] S2: a verseny leépítésének az irányába hatott. Tehát én nem azt mondták,
[7:31] S2: hogy hát ez a kukorica meg a búza, ez nem
[7:33] S2: olyan profitábilis, hanem azt érték el, hogy akkor még Osztrák-Magyar
[7:36] S2: Monarchia volt a monarchia piacán, hozzanak protekcionista intézkedéseket, és lényegében
[7:40] S2: így Magyarország legyen a Monarchia éléskamrája, még akkor is, hogyha
[7:44] S2: egyébként ezeket a terményeket olcsóbban be lehetett volna szerezni külföldről.
[7:47] S2: És ugye ez volt egyébként visszamenőlegesen is. Tehát ugye ha
[7:49] S2: emlékszünk arra a történelemben, hogy például a napóleoni háborúk idején
[7:52] S2: a magyar nemesség azért állt be Habsburgok mögé, mert ők
[7:55] S2: megvették a magyar nemesség től a búzát a hadsereg ellátására.
[7:58] S2: Tehát egyébként a magyar történelemben ez egy nagyon nagyon érdekes
[8:01] S2: időszak volt. Ugye az volt a köszönés a nemesek között,
[8:04] S2: hogy csendes esőt és hosszú háborút. És ugye ha elolvassuk
[8:07] S2: mondjuk Jókai Mór óta az Aranyembert, akkor ott teljesen egyértelmű,
[8:10] S2: hogy a katonaságnál minőségi elvárások nem voltak a gabonával kapcsolatban.
[8:14] S2: Csak legyen, mert ugye azt kapták a katonák, amit kaptak.
[8:17] S2: Nyilván nem ők választották meg, hogy mi legyen. És hogyha
[8:20] S2: egy ilyen történelmi folyamatban élünk, ahol igazából lényegében politikai döntések
[8:24] S2: határozzák meg mindig azt, hogy egy mezőgazdasági vállalkozó mennyire lesz sikeres,
[8:28] S2: akkor idő után ő rájön, hogy nem a piacról kell
[8:30] S2: elkezdeni élni, hanem olyan struktúrákat, olyan lobbiszervezeteket kiépíteni, ami mindig
[8:34] S2: garantálja számára a megtérülést akkor is, hogyha egyébként a piacon
[8:38] S2: nem lenne megvalósítható. És ezt láttuk a Monarchiában, ahol a
[8:41] S2: Monarchia piacát védték. Ezt láttuk ugye utána a szocialista időszakban,
[8:45] S2: amikor ugye a KGST meg egyéb piacok voltak védve. És
[8:48] S2: igazából ezt látjuk most is, hogy nagyon sok esetben csak
[8:51] S2: gondoljunk arra, hogy az ukrán gabona behozatalát megtiltotta Nagy István,
[8:55] S2: még korábbi agrárminiszter. Nyilván az EU val kapcsolatban azért nehezebb
[8:59] S2: ilyen szabadkereskedelmet korlátozó szabályokat hozni, de ahol lehet, ott mindent bevetnek.
[9:04] S2: Például kitalálták azt, hogy trappista sajt csak az lehet, ami
[9:07] S2: kör alakú, aminek az az oka, hogy jellemzően a német
[9:10] S2: és a lengyel trappista sajtok azok szögletesek. És akkor lehet
[9:14] S2: azt mondani, hogy akkor csak az lehet trappista, amit Magyarországon gyártunk.
[9:17] S2: Amíg mondjuk Lengyelországban meg Németországban nem vesznek egy kör alakú formát.
[9:20] S2: De ez ilyen egy két éves időszakra valamilyen minimális szintű
[9:24] S2: védelmet nyújt.
[9:25] S1: Most azért piaci viszonyok között élünk. Nyilván van ez az agrárlobbi,
[9:29] S1: amiről te beszélsz, ennek a történeti hagyományai. Az egésznek van
[9:32] S1: egy ilyen tehetetlenségi ereje, és megy tovább a maga útján,
[9:35] S1: de közben meg azért kinyíltak a lehetőségek. És azért ha
[9:38] S1: valaki a mezőgazdaságon belül elkezd valami nagyon prémium terméket előállítani,
[9:43] S1: akkor lehet, hogy azzal sikeresebb tud lenni. Mármint nyilván a
[9:46] S1: befektetett tőkéhez arányosítva az ő hozamát, mint akkor, ha csak
[9:50] S1: kukoricát termeszt mindenhol, ha lesz belőle valami, ha nem. Tehát
[9:54] S1: az a piac, ahol lehet mondjuk bio málnát is termelni,
[9:57] S1: meg bio mangalica sertéshúst az osztrák éttermek számára, az nem
[10:03] S1: nyitotta e ki ezt az egész rendszert napjainkban?
[10:07] S2: Nyilván a magyar mezőgazdaság azért nem egy egységes massza, itt
[10:09] S2: is vannak óriási különbségek, és igenis vannak egyébként nagyon jó
[10:12] S2: minőségű termékeket előállító üzemek. De például csak egy példa ugye
[10:16] S2: beszéltünk a csemegekukoricáról. Ha elmentek a legnagyobb magyarországi élelmiszer kiskereskedő
[10:20] S2: az most nyilván márkaneveket nem mondok, akkor meg lehet nézni,
[10:22] S2: hogy a hagyományos csemegekukorica, az magyarországi bio csemegekukorica, az francia
[10:27] S2: a legdrágább, legnagyobb hozammal értékesíthető kukorica. Az egyébként még Magyarországon
[10:32] S2: is francia import. Az olcsó tömegtermék az a hazai. Bár
[10:35] S2: nyilván lehet itthon is találni olyan cégeket, akik nagyon prémium,
[10:39] S2: meg nagyon jó minőségű termékeket gyártanak, és egyébként valószínűleg ezek
[10:42] S2: nagy részét exportra értékesítik, aközben összességében a nagy volumenű termelés
[10:47] S2: az megragadta az ilyen, viszonylag alacsony minőségű középszintű termékek szintjén.
[10:52] S2: Ennek egyébként van egy piaci sajátossága is Magyarország egy pici piac,
[10:57] S2: ráadásul nagyon alacsony vásárlóerővel. Tehát ugye arról azért vannak statisztikák,
[11:01] S2: hogy Magyarország most Bulgáriával van nagyjából egy szinten a fogyasztást tekintve,
[11:04] S2: tehát eleve kevesen vagyunk, és még keveset is fogyasztunk. Ráadásul
[11:08] S2: ugye az embereknél az árérzékenység az nagyon erős. Szinte bármilyen
[11:11] S2: kutatást végzünk, az jön ki, hogy az ár az az
[11:14] S2: egyik legfontosabb döntési tényező. Akkor nagyon sok esetben az A
[11:18] S2: az a könnyen értékesíthető termék belföldön, ami olcsó. Csak az
[11:22] S2: a baj, hogy ez csak rövid távon értékesíthető könnyen, mert
[11:25] S2: hosszútávon ebből nem lesz elég profit ahhoz, hogy fenntartsuk magunkat.
[11:29] S2: Mondok erre egy példát. Nagyon régi példa. Még gyerek voltam,
[11:32] S2: és lehetett látni, hogy az élelmiszer kiskereskedelemben például ki gyártja
[11:36] S2: a saját márkás tejtermékeket. És volt egy időszak, amíg a
[11:38] S2: Sole gyártotta. Utána jött egy új belépő cég, azt úgy hívták,
[11:42] S2: hogy Minna Tejipari Zrt.. Ez az Észak tejnek volt az utódja.
[11:46] S2: Miskolcon gyártotta, majd utána lett az Alföldi Tej, és az látszott,
[11:50] S2: hogy mindegyik cég úgy tudott belépni a piacra, hogy gyártotta
[11:54] S2: a legolcsóbb termékeket. Nyilván a kiskereskedő azt mondta, hogy ha
[11:56] S2: te vagy a legolcsóbb, akkor gyártsad te a saját márkás tejfölt, joghurtot, akármit.
[12:01] S2: De ezzel nem lehetett hosszú ideig működni. A Solét az
[12:04] S2: olasz tulajdonos eladta, a minap csődbe ment. Az alföldi tejről
[12:07] S2: meg ugye most olvassuk, hogy a tulajdonosai el akarták adni,
[12:09] S2: mert hát évek óta lényegében nem termelt profitot, és és
[12:13] S2: már nem tudják meg nem akarják tovább finanszírozni a működését.
[12:16] S2: Tehát az látszik, hogy ez a stratégia, amivel a magyar
[12:18] S2: cégek megpróbáltak belépni a piacra, azért nem egy hosszútávon fenntartható stratégia,
[12:23] S2: és nyilván lehetne minőségi termékekre építeni. És ahogy mondom, biztos,
[12:27] S2: hogy vannak is ilyen cégek, de a probléma az velük,
[12:30] S2: hogy egyrészt nincsenek sokan, másrészt pedig ugye nem annyira könnyű
[12:32] S2: nyilván magyar cégként közvetlenül a külföldi piacokra lépni, és a
[12:36] S2: magyar piacon pedig nyilván nagyon vékony az a réteg, aki
[12:39] S2: ezt a minőségi és magasan árazott terméket meg tudja engedni magának.
[12:43] S1: Még mielőtt a jelenben folytatnánk, kérdeznélek a múltról. Azt beszéltük
[12:48] S1: az előkészítés során, hogy Magyarországon volt azért kísérlet a mezőgazdaság megújítására,
[12:53] S1: talán több is, és hogy ezek végső soron mindig kudarcba fulladtak.
[12:56] S1: Most ebből a konklúzióból kiderül, hogy a magyar mezőgazdaságban mindig
[13:00] S1: ez maradt az a szempont, hogy fenntartható, fenntartva legyen a
[13:04] S1: megszokott struktúra, és ne kelljen változtatni, mert ez volt a
[13:07] S1: nagyipari szereplőknek érdeke. Mesélsz kicsit ezekről a megújítási kísérletekről olyan szempontból,
[13:12] S1: hogy jobban értsük a jelen megújulási szükségességét?
[13:15] S2: Az egyik volt az, amit már mondtam az 1800 as
[13:17] S2: évek második felében, amikor alapvetően a mezőgazdasági forradalom és a
[13:23] S2: technológiai fejlődés vívmányai jelentek meg a mezőgazdaságban. Ekkor volt a folyószabályozás,
[13:28] S2: mocsarak lecsapolása, egy nagyon intenzív növekedés. Tehát nagyon jelentős volumen
[13:33] S2: növekedés volt, de itt is alapvetően ezekre a nagyon egyszerű
[13:36] S2: szántóföldi kultúrákra fókuszáltak utána. Az 1940 es évek végén, amikor
[13:41] S2: ez a mezőgazdasági zöld forradalom elindult, ami az egész fejlődő
[13:45] S2: világban végig tarolt, és emiatt van az, hogy a fejlődő
[13:48] S2: világban lévő nagyon nagy mennyiségű népességnövekedés igazából el lehetett tartani,
[13:53] S2: tehát volt elég mezőgazdasági termékhez, megjelent Magyarországon is. Viszont igazából
[13:58] S2: ez is ezt a szántóföldi kultúrát erősítette meg. És akkor
[14:02] S2: ugye a harmadik ilyen kör az meg 1990 ben volt,
[14:05] S2: a rendszerváltás után. De például az látszik, hogy 91 től
[14:08] S2: 2020 ig a szántóföldek aránya 73 ról 82% ra nőtt
[14:12] S2: a teljes mezőgazdasági terület ben. Eközben a hat legnagyobb növénynek
[14:17] S2: a vetésterülete 67 ről 77 százalékra növekedett. Ezen belül tehát
[14:21] S2: eleve a szántóföldi növénytermesztés növekedett, mondjuk a zöldség és a
[14:24] S2: gyümölcstermesztés kárára, és ezen belül is ez a hat búza, árpa, napraforgó,
[14:30] S2: rozs Ilyesmiknek a vetésterülete növekedett, és ezeknek teljesen globális piacuk van,
[14:35] S2: globális áru Tőzsdékkel. Ezekből egyébként nagyon sok esetben a világon
[14:39] S2: túltermelés van, tehát igazából van egy nagyon erős keresleti nyomás,
[14:43] S2: több a kínálat, mint a kereslet. Nyilván ilyen esetekben azért
[14:45] S2: ritkán tudjuk ezeket a termékeket nagyon profitábilisan értékesíteni, és ezzel
[14:50] S2: együtt pedig visszaszorult például a zöldség és a gyümölcstermesztés, vagy
[14:53] S2: a zöldségnél a visszaszólás. Az mondjuk úgy értelmezhető, hogy mondjuk
[14:56] S2: a csemegekukorica nyert ugye nagyon teret. Ahogy azt már korábban mondtam.
[15:00] S2: Ami viszont hosszútávon úgy néz ki, hogy a klimatikus viszonyok
[15:03] S2: miatt nem fenntartható. Mondjuk meg lehet nézni Lengyelországot, Lengyelországban pedig
[15:08] S2: több zöldség és gyümölcs vonatkozásában egyébként globális szereplővé vált 1990
[15:13] S2: után úgy, hogy 90 ben rosszabb helyzetből indult, mint mi,
[15:15] S2: és például egyébként a lengyel élelmiszer exportban sokkal nagyobb arányban
[15:19] S2: szerepelnek feldolgozott termékek, mint Magyarországon.
[15:22] S1: Több kérdés is adja magát, és kiutalni is szeretnék arra,
[15:25] S1: hogy ugye most arról nem beszélünk, hogy ennek a mezőgazdasági
[15:27] S1: területek homogenizációjának mik az ökológiai következményei, az egy külön adás lenne,
[15:32] S1: és nem is biztos, hogy ahogy arról a Dollárpapában kell beszélni.
[15:35] S1: Maradjunk ennek a kérdésnek a gazdasági vetületénél. Nagyjából érzékeltetett, hogy
[15:39] S1: hogy ez az ipari, mezőgazdasági, ipari lobbi most nevezzük lobbinak
[15:42] S1: nyilván nem biztos, hogy ilyen nagyon tudatos lobbizás folyik, bár lehet,
[15:45] S1: hogy az is, de hogy elérte azt, hogy ne kelljen
[15:48] S1: változtatni a struktúrákon, sőt minél inkább homogénebb legyen, legyen ez
[15:52] S1: az egész keret, amiben dolgoznak. De hogy miért történik ez,
[15:55] S1: tehát hogy tényleg ez éri meg a legjobban, hogy minél
[15:57] S1: több kukoricát termesztünk, vagy egyszerűen csak olyan emberek vannak a mezőgazdaságban,
[16:01] S1: és lehet, hogy ennek a mezőgazdaságnak ez már egy szociológiai aspektusa,
[16:05] S1: hogy kik vannak benne, akik csinálják, hogy képtelenek arra, hogy
[16:08] S1: innovációkkal nyúljanak ezekhez a kérdésekhez, vagy egyszerűen gazdaságilag. Nekik végső
[16:13] S1: soron ez éri meg.
[16:14] S2: Szerintem ez egy több összetevős dolog, és igazából nyilván amiket
[16:18] S2: mondani fogok, az az én megélése, meg az én gondolatom. Lehet,
[16:21] S2: hogy mások egyébként más érveket mondanának? Én ezt úgy dekódolom
[16:23] S2: ezt az egészet, hogy egyrészt Magyarországon kicsi a piac, ugye,
[16:27] S2: ahogy mondtam, és alacsony a vásárlóerő, tehát emiatt egyébként a
[16:30] S2: belföldi piacon ilyen nagyon minőségi termékekre azért nagyon korlátozott felvevőpiac van.
[16:36] S2: Lengyelország azért ha még nem is sokkal, mondjuk 90 ben
[16:40] S2: egyébként jövedelemben nem volt előttünk, de azért nyilván sokkal nagyobb piac,
[16:43] S2: ami azt jelenti, hogy mondjuk egy szűk réteg, aki meg
[16:46] S2: tudja engedni magának a minőségi, nagyon drága prémium termékeket, az
[16:49] S2: is azért számban nagyobb. Tehát több ember vásárol ilyet. És
[16:52] S2: szerintem az egyik dolog, hogy aki belföldi piacra akar betörni,
[16:56] S2: az igazából azt látja, hogy úgy tud betörni mondjuk egy kiskereskedőkhöz,
[17:00] S2: meg úgy tud volument értékesíteni, és azért a gyártásban a volumen,
[17:05] S2: a mérethatékonyság az nagyon nagyon fontos. Én dolgoztam gyárban, és
[17:09] S2: láttam azt, hogy ha 10 20% kal nő a termelési volumen,
[17:12] S2: az mennyire jelentősen tudja csökkenteni a gyártási egységköltségeket. Tehát hogy
[17:16] S2: egyszerűen szinte ugyanazzal az embermennyiséggel és gyárral le tud gyártani.
[17:21] S2: Nyilván nem végtelenségig, 10 20% kal többet. De hogy nagyon
[17:25] S2: számít az, hogy mekkora a kapacitás kihasználtságot, és hogy ezt
[17:28] S2: igazából belföldön az olcsó termékekkel tudtad elérni, És ehhez társult
[17:32] S2: ugye az, hogy nyilván ez nagyon sok esetben azért munkahelyeket teremtett,
[17:36] S2: és ezért volt egy olyan politikai kvázi cél, hogy ezeket
[17:40] S2: az üzemeket valahogy fenntartsuk meg valamit próbáljunk meg azzal, hogy
[17:43] S2: ezek az üzemek, meg nyilván a mögöttük lévő termelők azért
[17:46] S2: ne menjenek csődbe, és ezért különböző ilyen. Hát éppen az
[17:49] S2: adott lehetőségeknek megfelelő protekcionista piac korlátozó intézkedéseket hozzanak. Ahogy mondtam,
[17:54] S2: a Monarchiában volt egy elég jelentős protekcionizmus, a KGST piac
[17:59] S2: eleve egy nem túl minőségi termékeket felvevő és termékhiánnyal küzdő
[18:03] S2: piac volt, 90 után pedig ugye még nem voltunk az
[18:06] S2: EU tagjai. Addig azért elég jelentős élelmiszeripari és mezőgazdasági vámok voltak,
[18:10] S2: utána pedig azért még mindig próbálkoztak valamivel, ami ami éppen
[18:13] S2: így működőképes volt. Ez az egyik része. A másik az
[18:16] S2: meg szerintem az, hogy Magyarországon valahogy nagyon erős ez a
[18:19] S2: majd az állam úgyis megvéd minket, hogy munkahelyvédelmi akcióterv, rezsicsökkentés,
[18:25] S2: tehát minden arról szól, hogy mi itt élünk és nekünk
[18:28] S2: nagyon rossz. De szerencsére van egy szuper állam, aki olcsón
[18:31] S2: odaadja a gázt és megvéd minket a világpiaci változásoktól, aki
[18:35] S2: garantálja a munkahelyünket akkor is, ha ovid van, tehát aki
[18:39] S2: mindenről gondoskodik helyettünk, nekünk. És szerintem ebben a narratívában nagyon
[18:43] S2: szépen belefér az, hogy itt nem az a probléma, hogy
[18:46] S2: én rossz gyümölcsöt vagy zöldséget, vagy szántóföldi gabonát termesztek, és
[18:50] S2: azon kéne gondolkoznom, hogy mit vessek ehelyett, hogy több legyen
[18:53] S2: a jövedelmem, vagy hogy, vagy hogy adaptálódjak a klímaváltozáshoz, hanem
[18:57] S2: hogy majd az állam megoldja majd úgyis ad jövedelempótló támogatást
[19:01] S2: ezt azt, és ezzel így kihúz a bajból.
[19:04] S1: Nyilván ez a hosszú háborútnak a továbbélése, hogy abban bízunk,
[19:07] S1: hogy a körülmények majd fenntartják a mi megélhetésünket. Azt hiszem,
[19:11] S1: hogy van még egy aspektus, amit te nem említett, és
[19:13] S1: kíváncsi vagyok a véleményedre, hogy hát ugye a mezőgazdasági területeknek
[19:16] S1: a mérete az az véges. Tehát, hogyha a nagyüzemekben dolgozó
[19:20] S1: mezőgazdasági cégek elfoglalják ezeket a területeket, akkor nincs hely arra,
[19:24] S1: hogy valaki innováljon, még akkor is, hogyha egyébként mondjuk megteremtődött
[19:28] S1: volna időközben a piaca. És eszembe is jutott a kishantosi
[19:31] S1: mintagazdaságnak a konkrét példája, ahol ugye az ő mintagazdaságuk elől,
[19:35] S1: ahol valami nagyon minőségi dologgal kísérleteztek, elvette a területet az
[19:39] S1: nyilván ennek egy nagyon erősen politikai szála van, de hát
[19:41] S1: a gazdaság és a politika nagyon nagyon gyakran összefügg. Még
[19:44] S1: egy aspektus, ami lehetetlenné teszi a mezőgazdaság megújítását, hogyha bebetonozódott
[19:48] S1: a földstruktúra.
[19:49] S2: Egyébként az látszik, hogy aki megpróbál innoválni, azt sokszor egyébként
[19:54] S2: maga a mezőgazdasági közege nyomja el egy kicsit. Más példa
[19:57] S2: tojást lehet ketreces rendszerben meg ketrecmentes rendszerekben termelni. Ketrecmentes az
[20:03] S2: a mélyalmos tartás, szabadtartás, ökológiai tartás, ketreces. Az pedig ugye
[20:06] S2: a hármas kód a tojáson. Például a Baromfi Terméktanács nagyon
[20:10] S2: a ketreces tartást nyomja. És egyébként azokat a tagjait, meg
[20:14] S2: azokat a tojástermelőket, akik nem ketreces rendszerben termelnek, azoknak az
[20:19] S2: érdekképviseletét egyébként nem látja el. Tehát ő ebben a technológiában hisz.
[20:22] S2: De a ketreces tartás az a legolcsóbb tojás, ott van
[20:26] S2: a legkevesebb margin. Az látszik, hogy Nyugat-Európában Németország, Ausztria szinte
[20:31] S2: teljesen átállt már erről a rendszerről. Már nem csak a
[20:33] S2: friss tojásban, de a feldolgozott termékekben is. Külföldön gyártott majonézekre
[20:37] S2: rá van írva, hogy szabad tartásból származó tojásból származik. Most,
[20:40] S2: ha mit ráfókuszálunk a ketrecekre és ebből gyártunk majonézt, akkor
[20:44] S2: azt a majonézt nem fogjuk tudni eladni Nyugat-Európában. Vagy lehet,
[20:47] S2: hogy eladjuk, de a legolcsóbb polcai terméknél nem fogunk tudni
[20:50] S2: egy Helmenszel meg egy Heinz cel versenyezni, mert azokra rá
[20:54] S2: van írva, hogy ketrecmentes tartásból származik és ezt ott a
[20:57] S2: fogyasztók nézik. És ráadásul amikor mondjuk bejött az ukrán tojás,
[21:01] S2: azok is mind ketreces volt. Most, ha a magyar fogyasztóban
[21:04] S2: ott lett volna az, hogy nem veszek ketrecmentes tojást, mert
[21:06] S2: az etikai, állatjóléti szempontból borzasztó, akkor nyilván sokkal kisebb lett
[21:11] S2: volna az ukrán ketreces tojásnak a felvevőpiaca. Azt mondják az emberek,
[21:15] S2: hogy hát oké, hát ilyet nem veszek, de ha arra
[21:17] S2: kondicionáljuk az embereket, hogy vegyél, de ezt, mert ezt gyártjuk,
[21:19] S2: és ez a legolcsóbb, akkor ezt a legkönnyebb letarolni külföldről,
[21:22] S2: meg bármilyen egyéb külső sokk hatására. És ezt nagyon nehéz
[21:25] S2: egyébként jó áron eladni a nyugat európai piacokon.
[21:29] S1: Nyilván itt annak is van jelentősége. Amint korábban már említettél,
[21:32] S1: hogy mik a mi az elfogyasztható jövedelem. Tehát ha meg
[21:35] S1: kell néznem, hogy egy tojást nyolcvan forintért veszek meg, vagy
[21:37] S1: 120 Ft ot is kiadok érte, akkor az egy másik helyzet.
[21:40] S1: Mintha mondjuk ezt egy átlag német fogyasztónak kevésbé kell vizsgálgatni.
[21:44] S1: Ebbe az irányba most megint ne menjünk el, csak itt
[21:46] S1: el akartam ezt kerekíteni. Meg egyébként ennek van egy egészségügyi
[21:49] S1: vetülete is. Nyilván a ketreces ketrecben tartott tyúkoknak sokkal több
[21:52] S1: antibiotikumot kell adni, mert sokkal jobban össze vannak zsúfolva, sokkal
[21:55] S1: jobban terjednek körükben a betegségek. A tyúkok által elfogyasztott antibiotikum,
[21:59] S1: ez benne lesz a tojásban is. Szóval ezek a típusú
[22:01] S1: finomságok a magyar fogyasztót kevésbé tudja érdekelni, mert egyszerűen nem
[22:05] S1: abban a helyzetben van, hogy ezeket átgondolja. Nagyjából világos, amit
[22:08] S1: a strukturáról mondasz, és az is, hogy ez azért történetileg
[22:11] S1: nagyon nagyon beágyazott és nagyon elő volt készítve. Picit beszéljünk
[22:15] S1: azért az elmúlt 16 évről, amiben hát itt megint csak
[22:18] S1: az előkészítés során azért az jött ki, hogy hogy erre
[22:21] S1: a merevségre és ezekre a nagyipari lobbinak a bebiztosítására azért
[22:25] S1: az Orbán kormányok nagyon erősen rájátszottak és megteremtették annak a lehetőségét,
[22:30] S1: hogy ne kelljen versenyezni. Az, hogy miért és hogyan ne
[22:33] S1: kelljen versenyezni. Ezt az előző beszélgetésünkben végig beszéltük, nem a
[22:36] S1: mezőgazdaságra fókuszálva, de kérlek most a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra
[22:40] S1: fókuszálva mondd el, hogy mi volt itt az elmúlt 16 évben,
[22:43] S1: csak hogy értsük azt, hogy honnan indulunk, ha a jövő
[22:45] S1: felé tekintünk.
[22:47] S2: Tehát az látszik, hogy Magyarország 2004 ben csatlakozott az Európai Unióhoz,
[22:51] S2: és onnantól kezdve az Európai Uniós Közös Agrárpolitika forrásai a
[22:54] S2: magyar mezőgazdaság számára is elérhetővé váltak. És ezek egyébként nagyon
[22:58] S2: jelentős pénzek. Tehát például az látszik, hogy mondjuk egy sertéstelep
[23:02] S2: vagy egy tejtermelő gazdaság állami támogatások nélkül, veszteségesen működne, tehát
[23:07] S2: a profitját egyébként az állami támogatások biztosítják. És ez ugye
[23:11] S2: egy nagyon jelentős szerepet ad az államnak. Tehát hogy míg
[23:15] S2: hogyha valaki valamilyen terméket gyárt, akkor az ő túlélését alapvetően
[23:19] S2: az határozza meg, hogy a piacon mennyien veszik meg az
[23:22] S2: általa előállított terméket, vagy az általa biztosított szolgáltatást. Egy fodrász
[23:25] S2: akkor fog megélni, ha olyan hajakat vág, amit az emberek szeretnek.
[23:29] S2: Akkor fognak hozzá visszamenni. Akkor fogják tőle igénybe venni ezt
[23:32] S2: a szolgáltatást. Ha nem jól végzi a munkáját, akkor nem
[23:35] S2: fognak visszatérni hozzá a vevői és akkor nem lesz bevétele
[23:38] S2: és tönkre fog menni. Mezőgazdaságban viszont az van, hogy nagyon
[23:41] S2: nagyon jelentős mértékben, és ezt főleg az állati mezőgazdaság, a
[23:43] S2: hús és tejtermelés, a profitot alapvetően az állami támogatások hozzák,
[23:47] S2: és ez egy nagyon jelentős szerepet ad mindig az aktuális
[23:50] S2: kormányzat kezébe, hiszen lényegében ő tud dönteni arról, hogy mekkora
[23:54] S2: lesz ezeknek a cégeknek a profitja. Nyilván ezt az Orbán
[23:56] S2: kormány is felismerte, és igazából éppen ezért nagyon pozitívan és
[24:01] S2: támogatóan viszonyult ezekhez a mezőgazdasági termelőkhöz. Cserébe ugye az ő
[24:05] S2: szavazataikat megvásárolva tehát most nyilván nem annyira titkos. Bárki körbenéz, mondjuk,
[24:09] S2: hogy mi van most a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, akkor ott
[24:12] S2: ugye a kamarához kirendelt kamarai biztos, Zoltán Péter mondta ugye nemrég,
[24:16] S2: hogy volt egy szakmai rész, meg volt egy ilyen Magosz tengely,
[24:19] S2: ami alapvetően egy politikai színt vitt az egész napba, és
[24:23] S2: hogy a Napnak nemcsak a gazdákat kellett támogatnia, hanem mondjuk
[24:27] S2: fideszes aláírásokat gyűjteni. Látszik, hogy a mezőgazdaság az egy nagyon
[24:31] S2: erős bázisa volt a Fidesznek, és nyilván éppen ezért ő
[24:34] S2: nagyon támogatta azt, hogy ezeknek a gazdáknak jó legyen, és
[24:38] S2: lehetőleg anélkül, hogy nekik bármit is tenniük kéne. Ugye itt
[24:41] S2: visszaérünk megint oda, hogy az állam majd megvéd minket, és
[24:43] S2: a Fidesz kormány, a NER ugye eleve nem volt egy
[24:45] S2: nagyon piacpárti kormány, mint ahogy az előző beszélgetésben ezt kitárgyaltuk,
[24:50] S2: és a mezőgazdaságból meg még kevésbé. Itt volt ugye az,
[24:53] S2: hogy bármilyen piaci nehézség van, akkor ő mindig megvédte őket.
[24:55] S2: Ilyen támogatást, olyan támogatást. Betiltjuk az ukrán gabonát. A trappista
[24:59] S2: sajt csak kör alakú lehet. A magyar versenytörvénybe például beírtak
[25:03] S2: egy 93 as paragrafust, ami egyébként egy dinnye kartellnek lett
[25:07] S2: a következménye. Ez 2013 ban a dinnyetermelők kvázi kialakítottak egy
[25:13] S2: részben állam által szervezett kartellt. Arra, hogy a dinnye ár
[25:16] S2: az azt hiszem 100 Ft kg nál ne legyen olcsóbb.
[25:19] S2: Most nyilván ez 2013. A GVH eljárást indított velük szemben,
[25:23] S2: majd az állam, vagy nyilván a törvényhozás módosította. A versenytörvény
[25:28] S2: beiktatta ezt a 93 as paragrafust, ami arról szólt, hogy
[25:32] S2: mezőgazdasági piacokon, ha a magyar jogalapon a Tpvt. Alapon indul eljárás,
[25:36] S2: akkor csak akkor büntetheti meg kartellezés miatt a GVH a
[25:41] S2: piaci szereplőket, ha ezt az agrárminiszter kvázi jóváhagyja. És hát meglepetés,
[25:46] S2: meglepetés az agrárminiszter Dinnye kartellt sem hagyta jóvá. Azt mondta,
[25:51] S2: hogy ez szükséges ahhoz, hogy a termelőknek kellő jövedelmük legyen,
[25:54] S2: ezért az nem minősül kartellnek.
[25:56] S1: Ez éppen a kartellt hagyta jóvá, tehát a dinnye kartell
[25:58] S1: elleni eljárást nem hagyta jóvá.
[26:00] S2: Ez lényegében azt mondta, hogy a dinnye kartell a szükséges
[26:02] S2: volt ahhoz, hogy a termelők azok kellő jövedelmet, fair jövedelmet szerezzenek,
[26:07] S2: Ezért ez egy jó piaci szerveződés, nem szabad fellépni ellene.
[26:10] S2: És egyébként más eljárásokkal kapcsolatban is volt még ilyen. Ez
[26:13] S2: a GVH történetének nem az egyetlen ilyen eljárás volt. Nyilván
[26:16] S2: ez azt is jelenti, hogy egy versenyhatóság ezután nem fog
[26:18] S2: erőforrást feccölni abba, hogy élelmiszerpiacokon vagy mezőgazdasági termékek piacain eljárjon,
[26:22] S2: hiszen azt látja, hogy minden ilyen eljárásnak az a vége,
[26:24] S2: hogy az agrárminiszter azt mondja, hogy hát nincs itt látnivaló.
[26:27] S2: Tehát ezzel az a probléma, hogy ha egy ágazatban látjuk azt,
[26:30] S2: hogy a versenyhatóság nem fog fellépni, mert az állam megvéd minket,
[26:33] S2: akkor ez még kevesebb ösztönzőt jelent arra, hogy versenyezzünk.
[26:37] S1: Ez csak ugye azt azért akarom, hogy itt is elhangozzék,
[26:40] S1: hogy és akkor nyilván ne lepődjünk meg azon, hogy a
[26:41] S1: legmagasabb élelmiszer infláció nálunk volt. Hogyha nem lehetett az árakban versenyezni,
[26:46] S1: akkor az árak nőttek. És akkor ezt a pénztárcánk, mármint
[26:48] S1: hogy fogyasztóként a pénztárcám bánta, és ezt mérte is a KSH.
[26:51] S2: Még ez az infláció az egy nagyon érdekes dolog. Mikor
[26:54] S2: volt a magyar tejipari akár a tejtermelőknek, akár a feldolgozó
[26:58] S2: iparnak a profitábilisabb éve, ha az elmúlt időszakban 22 23 ban,
[27:02] S2: nagyon nagy inflációs periódus alatt, aminek alapvetően két összetevője volt.
[27:05] S2: Erről írtunk egy tudományos publikációt is Kónya Mártonnal. 22 év
[27:09] S2: elején a választási év volt 22. Ha még emlékeznek a hallgatók,
[27:12] S2: akkor a magyar állam az előző évben 21 ben befizetett
[27:15] S2: személyi jövedelemadót, azt mindenkinek visszatérítette, akinek volt gyereke az átlagbér értékéig.
[27:20] S2: Tehát január februárban mindenki iszonyú mennyiségű pénzt kapott, amit elkezdett
[27:24] S2: el vásárolni. Nagyon megugrott hirtelen a kereslet. Másik oldalról meg
[27:28] S2: azért ezek még ilyen kovicshoz kapcsolódó évek voltak még ugye
[27:31] S2: az ellátási láncokban voltak szakadozások, aszály is volt, de külföldről
[27:36] S2: nem lehetett annyira könnyen terméket beszerezni megint, amikor a külföldi
[27:40] S2: versenynyomás nincs ott, és egyébként hirtelen megugrik a kereslet, mert
[27:44] S2: azok a leg profitábilisabb évek a mezőgazdaságban. Tehát itt is
[27:47] S2: az látszik, hogy amikor a versenyt valamilyen akár állami szabályozással,
[27:50] S2: vagy akár valamilyen külső tényezők együttállásának következtében kiiktatódik az a
[27:56] S2: sikeres év a magyar mezőgazdaságban. És hát visszatérve, Bóna Szabolcs
[28:00] S2: ugye a múlt hónapban mondta egy podcastban, hogy például indokolatlanul
[28:03] S2: nagy mennyiségű forrást biztosított az előző Orbán kormány az életképtelen
[28:07] S2: tejipari fejlesztésekre. Hát ez megint arról szól, hogy akinek volt
[28:11] S2: valami ötlete, az kapjon valami pénzt, akkor érezze, hogy az
[28:15] S2: állam törődik veled. Teljesen mindegy, hogy ez egyébként hogy hasznosul.
[28:18] S2: És itt jön be az, amit mondtunk az inflációnál, hogy
[28:22] S2: például az MNB készített elemzéseket arról, hogy a magyar mezőgazdaság,
[28:25] S2: a magyar élelmiszeripar az mennyire hatékonytalan. És ezt nem én mondom.
[28:28] S2: Erre vannak MNB s nemzeti banki tanulmányok, amik azt mondják,
[28:31] S2: hogy azért nőtt meg ilyen nagyon nagy mértékben az infláció Magyarországon,
[28:35] S2: mert amíg olcsó volt az energia, addig kevésbé volt problémás,
[28:38] S2: hogy hatékonyabban használjuk fel az energiát. De amikor az energia
[28:41] S2: ára nagyon megnőtt, akkor már számított, hogy egy kilogramm kenyérhez
[28:46] S2: mennyi energiát használok fel. Egy kilogramm. Nem tudom, müzlihez hány
[28:50] S2: kilowattóra energiát használok fel. És itt látszik az, hogyha nem
[28:54] S2: értelmetlen beruházásokra fordítottuk volna az elmúlt 16 évben az EU
[28:58] S2: s pénzeket, hanem valójában energiahatékonysági korszerűsítésre is. Fejlesztésekre, amelyek lehet,
[29:02] S2: hogy macerásabb ok lettek volna, meg több energiát követeltek volna
[29:06] S2: minden oldalról, akkor egyébként elkerülhettük volna ezt a nagyon nagy inflációt,
[29:10] S2: amit egyébként ugye a környező nem csak a környezet, az
[29:12] S2: összes EU ország elkerülte, hogy nálunk lényegesen magasabb volt abban
[29:15] S2: az időszakban az infláció, mint bárhol máshol az EU ban.
[29:18] S1: Az általad az előbb említett Bóna Szabolcs podcastban a Telex
[29:22] S1: készített vele egy interjút. Szerintem erre gondoltál. Ott ott a
[29:25] S1: miniszter több olyan támogatást is említ, ami most tesz egy
[29:29] S1: hatékonytalan helyi kontextusba helyezted. Ő egy kicsit politikai kontextusban mondja ennél,
[29:33] S1: hogy kifejezetten a Mészáros csoport különböző üzemeire voltak szabva, és
[29:37] S1: csak ők nyerték el. Tehát nyilván megint a gazdaság és
[29:40] S1: a politika összefonódik, De hát pont erről beszélünk a mezőgazdaság kapcsán,
[29:43] S1: hogy ez okozza a hatékonytalan ságot. Ez összefonódik ugye? Ez
[29:46] S1: az elmúlt 16 évnek egy sajátossága, hogy ezzel is megteremtette a.
[29:53] S1: A hatékonytalan működés. Tehát egyrészt volt ez a politikai alapon
[29:56] S1: a nekem kedves vállalkozókat meg állami pénzből, adófizetői pénzből megtámogatva
[30:01] S1: tartsuk fenn a hatékonytalan rendszereket. De azért itt volt ez is,
[30:06] S1: amit szintén említettél, hogy a kartelleknek a megengedése akár szintén
[30:10] S1: ilyen politikai alapon, hogy a dinnyetermesztőkkel nem fogunk kiszúrni. És
[30:13] S1: inkább fizessék meg a fogyasztók az ő profitjukat. Van e
[30:16] S1: más olyan tényezője az elmúlt 16 évnek, ami akár mondjuk
[30:20] S1: kedvezményes hitelekből, bármiből, amit te külön kiemelnél olyan szempontból, hogy
[30:24] S1: az állam megint csak nagyon segítette egy elavult, megújulásra képtelen
[30:28] S1: struktúra fenntartását.
[30:30] S2: Az nagyon érdekes, amit mondasz, hogy ugye itt is igaz, tehát,
[30:34] S2: hogy mondjuk a Mészáros csoport, meg ugye nagyon sokan azért
[30:36] S2: mennek el a mezőgazdaság felé, mert pont hogy ugye európai
[30:39] S2: uniós pénzekből a rengeteg támogatás megy, ezért ha valakinek nagyon
[30:43] S2: nagy területei vannak, akkor egyébként a területalapú támogatás meg egyéb támogatások,
[30:47] S2: azok nagyon jelentős pénzeket hoznak be. Nyilván a NER elkezdte
[30:51] S2: jól látni azt, hogy itt van megint egy olyan pénz csap,
[30:54] S2: amit el lehet vinni, és ez lett még pluszban különböző
[30:58] S2: egyéb beruházási meg egyéb jellegű támogatásokkal megtoldva. Igazából ami az
[31:03] S2: igazán érdekes, az az, hogy ezek eredményeként egyébként az ágazati
[31:08] S2: export értéke 2011 óta 8 és 10 milliárd USA dollár
[31:11] S2: közötti sávban stagnált. Tehát 2011 óta annak ellenére, hogy állítólag
[31:16] S2: iszonyú sok pénz ment ebbe a mezőgazdaságba, nem tudtunk többet exportálni,
[31:19] S2: mint korábban. Ezzel szemben például Lengyelország agrárexportja két és félszeresére
[31:24] S2: nőtt ugyanezen időszak alatt. Tehát amúgy ez nem arról volt szó,
[31:27] S2: hogy a világpiacon ekkor senki nem akart termékeket venni, mert
[31:30] S2: lehetett volna növekedni, csak nem mi növekedtünk, hanem például Lengyelország növekedett.
[31:34] S2: Ugye még egy picit más dolog is. Erről beszéltünk az elején,
[31:37] S2: hogy a magyar termék, mint egy ilyen minőségi kritérium, az
[31:41] S2: azért szintén nagyon előkerült az előző kormányzat idején. Ahogy itt
[31:45] S2: a podcast elején beszéltünk róla, hogy a magyar termékeknek most
[31:48] S2: nyilván tisztelet a kivételnek nem akarok általánosítani, minden termék ilyen,
[31:51] S2: de azért egy nagyon nagy részük az. Így a viszonylag
[31:54] S2: alacsony minőségű, viszonylag olcsó és a tömeg igényeket kielégítő terméknek
[31:58] S2: felel meg. De hogy például az előző kormányzatnak, ha megnézzük
[32:01] S2: mondjuk az előző agrárminisztnek a kijelentéseit folyamatosan arról beszélt, hogy
[32:05] S2: a magyar az milyen minőségi és mennyire jó, a német
[32:08] S2: meg a lengyel Az meg mennyire rossz lehet ilyeneket látni,
[32:11] S2: hogy a megbízhatatlan minőségű lengyel tej a megbízhatatlan minőségű német sajt.
[32:16] S2: De hát bezzeg a magyar. És akkor itt megint visszatérünk
[32:18] S2: kicsit oda. Tegnap megnéztem az egyik online webshopban, az egyik
[32:22] S2: legnagyobb online webshopban, és megint nem mondok márkaneveket. A német
[32:25] S2: szeletelt trappista sajt nak négy összetevője volt. A magyar szeletelt
[32:30] S2: trappista sajt nak hét összetevője volt, közte volt szilárdító anyag,
[32:33] S2: tartósítószer és színezék. Ezek egyike sem volt a németben. Tehát
[32:37] S2: akkor most melyik a jó minőségű? A német, amiben lényegében
[32:41] S2: volt tej, só, tejoltó enzim, sajtkultúra, vagy a magyar, amiben
[32:44] S2: ezek mellett még volt színezék, tartósítószer, szilárdító anyag, és a
[32:48] S2: magyar az 20% kal többe került, mint a német. És
[32:51] S2: akkor itt jövünk oda, hogy most akkor tényleg a magyar
[32:54] S2: a jó minőségű termék, és nem akarom azt mondani, hogy
[32:57] S2: egyáltalán nem igaz, csak az, hogy ez nem egy általános igazság.
[33:01] S2: De hogy ezt ti is nagyon erősen tették a fogyasztóknak
[33:05] S2: nyilván azért, hogy azért fogyasztói oldalról vajon ezeket a termékeket
[33:08] S2: legalább valamilyen szintű jóérzéssel megvegyék a fogyasztók, meg hogy valaki
[33:12] S2: kifizesse ezt a 20% os árkülönbözetet a német és a
[33:15] S2: magyar között, amit most pont ebben a webshopban is is volt,
[33:19] S2: abban a hiszemben, hogy egy jobb minőségű terméket vesz. De
[33:22] S2: hát ha már egyébként ilyen sok pénzt rá öltünk mezőgazdasági
[33:26] S2: élelmiszeripari fejlesztésekre, akkor miért nem vettünk olyan technológiát, amivel mi
[33:30] S2: is tudunk olyan sajtot gyártani, amiben csak 4 összetevő van
[33:32] S2: és nincs benne tartósítószer, színezék és szilárdító anyag?
[33:35] S1: Talán azért megfejtem a kérdésedet, mert akkor a politikusnak azt
[33:38] S1: kellett volna mondania, hogy a magyar termék azért nem olyan jó,
[33:41] S1: mert mi politikusok rossz döntéseket hoztunk és bebetonoztunk egy olyan struktúrát,
[33:45] S1: ami nagyon nehezen képes és csak nagyon kivételes esetekben jó
[33:49] S1: minőséget előállítani. És mindezt még drágán is teszi. És akkor
[33:52] S1: magáról a rendszerről kellett volna beszélni. Nyilván azért elég erősen
[33:56] S1: ironikus vagyok, amikor ezt mondom. Természetesen ezt az előző rendszer
[33:59] S1: agrárminisztere nem teheti meg, de a mostani rendszer agrárminisztere. Az
[34:02] S1: általad is említett podcastban nem az egyedi ötlettel akarok túl
[34:06] S1: sokat foglalkozni, de azért próbálok kritikusan hozzáállni ahhoz, amit ő mond.
[34:11] S1: Tehát azt mondta, hogy a magyar mezőgazdaságnak egyfajta megoldás lehet,
[34:14] S1: ha ellátjuk védjegyekkel, hogy ez Magyarországon készült alapanyagokat feldolgozott, magyar
[34:19] S1: élelmiszeripar által előállított termék, tehát egy védjegykultúrában, ahhoz osztrák vagy
[34:25] S1: német példát nem is emlékszem már pontosan. És azt mondja,
[34:27] S1: hogy ha megjelöljük ezeket a termékeket, akkor majd ezt a
[34:29] S1: magyar vásárlók jobban fogják vásárolni, mert megbíznak benne. Ez picit
[34:33] S1: én ennek az iskolának a továbbélésének látom. Szerinted ilyesmi lehet
[34:37] S1: a megoldás?
[34:39] S2: Nyilván ugye azt látni kell, hogy minden ország azt gondolja,
[34:42] S2: hogy az ő mezőgazdasági termék az jobb, mint mint mint
[34:44] S2: az import. Most olyan nem lehet, hogy Ausztriában azt gondolja,
[34:47] S2: hogy az osztrák a jobb és a magyar, és minden
[34:49] S2: más az rosszabb, mint az osztrák? Magyarországon meg azt gondoljuk,
[34:51] S2: hogy a magyar a jó és minden más rosszabb. Mert
[34:53] S2: most akkor hogy is van ez? Minden nemzeti kormány, tehát
[34:56] S2: minden ország kormánya azért azzal próbálkozik, hogy az ottani emberek
[35:01] S2: azért részesítsék előnyben a helyi mezőgazdasági termékeket, és nyilván ebben
[35:05] S2: lehet egy ilyen szentimentalizmus is. Meg amúgy én szeretem a
[35:08] S2: magyar élelmiszeripart. Én így gyerekkorom óta nézegetem azt, hogy mit
[35:12] S2: ki gyárt, így általában tudom is, hogy milyen üzemek hol
[35:14] S2: helyezkednek el. Tehát amúgy is szeretek amúgy alapvetően magyar termékeket venni,
[35:18] S2: bár most pont este megnéztem a hűtőben és nem túl
[35:20] S2: sok van belőlük. Amíg ez egy tájékoztató rendszer, amire azt mondjuk,
[35:25] S2: hogy te tudd, és ez egy jogos fogyasztói elvárás, hogy
[35:28] S2: ezt a terméket hol gyártották. Az szerintem egy teljesen oké dolog.
[35:31] S2: Egyébként erre vannak is védjegyek, tehát van a magyar termék.
[35:34] S2: Ugye erre van egy nonprofit kft. Talán ugye a magyar termék.
[35:38] S2: És ott ugye ez a logó van, ami magyar termék,
[35:41] S2: hazai termék, hazai feldolgozású termék, és ugye ezt mind Magyarországon
[35:44] S2: állítják elő. Az a különbség, hogy az alapanyagok mekkora része
[35:47] S2: származik Magyarországról. Tehát amúgy erre már van egy védjegy rendszer,
[35:50] S2: ami viszonylag jól működik. Ezt a fogyasztók egy jelentős része
[35:52] S2: ismeri is és sok terméken rajta van. Szerintem a probléma
[35:55] S2: ott kezdődik, amikor olyan előnyökkel kezdik felruházni a magyar termékeket,
[35:59] S2: amelyekkel nem rendelkeznek. Ilyen például a fenntarthatóság. Tehát ha azt mondjuk,
[36:03] S2: hogy azért vegyél magyar terméket, mert azt fenntarthatóbb. Ez alapvetően
[36:06] S2: nem igaz.
[36:07] S1: A szállítás miatt sem. Tehát nyilván ha valamit az Alföldön
[36:10] S1: állítanak elő, akkor azt könnyebb Budapestre hozni, mint hogyha valamit
[36:14] S1: Észak Lengyelországból szállítanak ide.
[36:16] S2: Nyilván a szállításnak van valami impactje, de az látszik, hogy
[36:18] S2: a szállításnak 5 % a hatása átlagosan az élelmiszeripari termékek
[36:23] S2: környezeti lábnyomában. Tehát ezen az 5% on tudunk nyerni valamit,
[36:27] S2: és az a kérdés, hogy a másik 95 ben hogy szereplünk.
[36:29] S2: És például az van, hogy mondjuk ezt a terméket egy
[36:31] S2: olyan helyen állították elő mondjuk Dél Európában, ahol sokkal több
[36:34] S2: a napsütés, és emiatt mondjuk nem kell melegházat üzemeltetni, amit
[36:38] S2: mondjuk gázzal fűtenek. Vagy egyébként mondjuk Magyarországon is lehet olyan
[36:42] S2: meleg ház, amit geotermikus energiával fűtenek és nem gázzal, akkor
[36:46] S2: annak például sokkal jelentősebb a hatása. Tehát nem az a kérdés,
[36:49] S2: hogy egy termék az magyar vagy nem magyar fenntarthatósági oldalról,
[36:52] S2: hanem az, hogy hogyan állították elő. És itt lehetnek jó
[36:55] S2: magyar termékek is, meg lehetnek jó külföldi termékek is. Az
[36:59] S2: nem igaz, hogy ami magyar, az automatikusan fenntartható, mint mondjuk
[37:02] S2: az a termék, ami osztrák vagy spanyol vagy vagy lengyel.
[37:05] S2: Ez megint egy olyan dolog, ami két tök különböző dolog.
[37:07] S2: Ezek között lehet valamilyen kapcsolat, de egyáltalán nem triviális ez
[37:11] S2: a kapcsolat. Most egyébként számolgattam, hogy például egy liter vagy
[37:16] S2: egy palack Mexikóból ide hozott kólának amúgy ugyanannyi a környezeti lábnyoma,
[37:21] S2: mint egy itthon megtermelt tejnek, és nyilván ennek megfelelően az
[37:24] S2: itthon termelt kólának, ami sokkal kisebb a környezeti lábnyoma, mint
[37:27] S2: az itthon termelt. Most nem azt akarom mondani, hogy tej
[37:29] S2: helyett igyanak kólát az emberek, de hogy? Szóval egyáltalán nem
[37:32] S2: triviális az ilyesmi jellegű kapcsolatok. Meg kell nézni azt, hogy
[37:35] S2: melyik terméknek mennyi a környezeti lábnyoma. Itt azért általában az látszik,
[37:38] S2: hogy mondjuk a növényi alapú termékeknek sokkal alacsonyabb, mint az
[37:42] S2: állati eredetű termékeknek. Meg kell nézni, ezeket a termékeket hogyan
[37:45] S2: állították elő, és persze lehet valami szerepe a szállításnak is,
[37:47] S2: de nem túlságosan nagy. A másik ilyen dolog az pedig
[37:50] S2: ez a minőség, tehát hogy a magyar az a minőségi.
[37:53] S2: Ahogy mondtam, ez sem általánosan igaz. Nézzünk meg magyar termékeket,
[37:56] S2: nézzük meg az összetételét, és akkor rájövünk, hogy ott is
[37:59] S2: nagyon széles a paletta. Vannak nagyon jó minőségű termékek, de
[38:02] S2: vannak olyanok, amelyek egyébként nem azok. És ugyanígy egy külföldi
[38:07] S2: cég termékeinél is lehetnek nagyon jó minőségűek, meg nem jó minőségűek.
[38:11] S1: Beszéltünk a klímaváltozásról, beszéltünk arról, hogy milyen kihívások előtt áll
[38:14] S1: az ország. Külön a víz megtartásról nem beszéltünk, bár a
[38:17] S1: mezőgazdaságnak az is egy nagyon fontos kérdése, hol lehet öntözni,
[38:20] S1: hol nem lehet öntözni, mennyi területet kell átadni a víz számára.
[38:25] S1: Ezek azt hiszem, hogy most nem képezték egyébként sem tárgyát,
[38:28] S1: ami podcast beszélgetésünknek. De hogy van egyfajta megújulási igény, mind
[38:33] S1: a természeti változások miatt, mind nyilván le is vagyunk maradva,
[38:37] S1: akár gazdasági hatékonyság szempontjából, akár minőség szempontjából. De vannak olyan szakpolitikák,
[38:43] S1: amik ígéretesnek tűnnek. Az előbb említett vízmegtartásra vonatkozó szabályozás azért az,
[38:48] S1: amit a Bóna Szabolcs elmondott, abból az is kirajzolódik, hogy
[38:51] S1: ők igyekeznek egy hatékonyabb irányba eltolni a mezőgazdaságot. Te mit
[38:56] S1: látsz most a szakpolitikából? Hogy mik a főbb irányok, és
[38:59] S1: ehhez képest mi van még, amit tenni kellene, de egyelőre
[39:02] S1: nem látszik az, hogy tenne ezért a kormányzat.
[39:05] S2: Tehát az látszik, hogy tehát a vízmegtartás, a precíziós mezőgazdaság,
[39:08] S2: a digitális technológiák kihasználása ezekben azért nagyon jelentős potenciál van.
[39:12] S2: És megint ezek olyanok, amit a magyar mezőgazdaság versenytársai is
[39:16] S2: elkezdenek alkalmazni. Tehát hogyha ezeket nem kezdjük el alkalmazni, akkor lemaradunk.
[39:20] S2: Tehát ezzel nem csak versenyelőnyt tudunk építeni, hanem egyszerűen szinten
[39:23] S2: kell maradnunk a környező országok vagy vagy a világ mezőgazdaságának fejlődésével.
[39:29] S2: Nyilván egy egy politikusnak azért mindig kicsit nehéz a helyzete,
[39:32] S2: mert most egy egy magyarországi agrár és élelmiszeriparért felelős miniszter
[39:36] S2: nyilván nem fogja azt mondani, hogy a magyar termékek nem
[39:39] S2: jó minőségűek, meg nem fogja azt mondani, hogy ne vegyél
[39:41] S2: magyar terméket. Tehát nyilván van egy ilyen politikai elvárás is,
[39:46] S2: nyilván ő, de neki azért meg kell nyernie a gazdatársadalmat
[39:50] S2: is a politikák mellé. Nyilván annak azért az egy eszköze,
[39:53] S2: hogy azt mondja, hogy mi erősítjük a fogyasztókban a magyar
[39:56] S2: termékek iránti kereseti igényt erősítjük, a fogyasztókban, azt magyar termék
[40:01] S2: viszonylag elöl szerepeljen a kritériumrendszerben, tehát hogy nyilván nincs ilyen
[40:06] S2: szempontból egy egy egyszerű dolga, de azért azt is látni kell,
[40:10] S2: hogy igen. Tehát hogy annak ellenére, hogy akár a felszínen vagy,
[40:14] S2: vagy vannak intézkedések, amik ebbe az irányba mennek, nagyon fontos az,
[40:17] S2: hogy ez ne az intézkedések teljes körére terjedjen ki, és
[40:20] S2: hogy legyenek olyan valós intézkedések, amelyek tényleg versenyképessé és működőképessé
[40:25] S2: teszik a mezőgazdaságot. És ennek van egy másik aspektusa is,
[40:28] S2: ami amúgy az EU ban egyre jobban előkerül. Ez ugye
[40:31] S2: az élelmiszer önrendelkezés, élelmiszer szuverenitás, meg ilyesmi. Ugye ez egy
[40:34] S2: nagyon érdekes dolog, hogy például Magyarország mennyire önellátó élelmiszerből. Én
[40:38] S2: ezzel szoktam vitatkozni. Én azt szoktam mondani, hogy amúgy nem
[40:40] S2: vagyunk önellátók, mert persze a földről beszedett kukorica jobb években elég,
[40:45] S2: vagy fedezi a magyar igényeket, meg búzából általában mindig többet termelünk.
[40:48] S2: Most én avokádót akarok enni. Azt például nem állítjuk elő tehát, hogy.
[40:52] S2: Tehát nem tudom, hogy mi az átváltás a búza és
[40:53] S2: az avokádó között, tehát ez az egyik kérdés az önellátásba.
[40:56] S2: De még ha azt mondjuk, hogy az önellátást úgy definiáljuk,
[40:58] S2: hogy lakjak jól, tök mindegy, hogy mivel, csak valamivel, ugye
[41:01] S2: akkor is hogy működik a mezőgazdaság? Kell a műtrágya, a műtrágya,
[41:05] S2: az honnan jön? Hát földgázból, amit nem Magyarországon állítunk elő.
[41:08] S2: A mezőgazdasági gépek gázolajjal üzemelnek, a dízelt kőolajból finomítjuk, az
[41:13] S2: sincs itthon és gépgyártás sincs itthon. Tehát hogy hogy? Ha
[41:16] S2: annyira leszűkítjük, hogy itt van föld, amin valami megterem. De
[41:19] S2: amúgy ahhoz, hogy olyan mennyiség teremjen meg, ahhoz olyan szintű
[41:23] S2: külföldi inputokra van szükség, amik nélkül mondjuk egy ilyen autarkiában
[41:28] S2: egy ilyen teljesen ellátásba egyszerűen nem tudnánk megvalósítani. Tehát az
[41:31] S2: önellátás az tágabb spektrumban szerintem egyáltalán nem állja meg a helyét.
[41:37] S2: Nyilván lehet köz politikákat alakítani, amik ebbe az irányba mennek,
[41:40] S2: de ez szerintem nem triviális. És én egyébként azt gondolom,
[41:43] S2: hogy azért a mezőgazdaságban és főleg Ázsiában nagyon ez látszik.
[41:47] S2: Ahol a népességnövekedés miatt azért az élelmiszerellátás az mindig is
[41:51] S2: egy kritikus dolog. És ugye azáltal, hogy egyre gazdagabbak az emberek,
[41:54] S2: egyre jobb minőségű, egyre változatosabb, egyre értékesebb élelmiszereket akarnak enni.
[41:58] S2: Például olyan új technológiák felé mozdulnak el, mint a sejttenyésztés,
[42:02] S2: a precíziós fermentálás, amelyeknek egyébként Európában sokszor a törvényi szabályozása
[42:07] S2: sokkal szigorúbb. Például Magyarországon az előző kormány betiltotta a sejt
[42:11] S2: tenyésztett húst. A sejttenyésztés az ugye arról szól, hogy ugye
[42:14] S2: úgy működik egy állat, hogy megszületik, és akkor ugye ő,
[42:18] S2: ahogy nő, a sejtjei is nőnek. Ugyanúgy, mint ahogy az
[42:20] S2: embernek a sejttenyészethús. Az meg arról szól, hogy egy élőállat
[42:23] S2: ból kiszedünk bizonyos sejteket, amivel amúgy nem lesz semmi baja
[42:27] S2: az állatnak, meg nem is kell megölni, és ezt egy bioreaktorban,
[42:30] S2: egy közegben megnövesztjük, és ebből lesz hús. A precíziós fermentálás.
[42:34] S1: Valahol a világban már működik. Lehet, hogy.
[42:36] S2: Igen. Tehát van olyan étterem, ahol amúgy meg lehet ilyet kóstolni.
[42:38] S2: Shanghaiban amúgy Európában is vannak olyan technológiák, tehát például hízott
[42:43] S2: libamájat már valaki elő tud állítani, így.
[42:46] S1: Az a mondás volt, hogy ebbe az irányba érdemes lenne végiggondolni.
[42:48] S2: Én úgy gondolom, hogy ezek a Technológiák csomó szempontból sokkal
[42:53] S2: ellenállóbbak például a klímaváltozás hatására, és bizonyos szempontból sokkal takarékosabbak
[42:59] S2: az erőforrásokkal. Érdemes ezekbe a technológiákba befektetni, és főleg nem
[43:03] S2: érdemes ezeket a technológiákat úgy kitiltani itthonról, hogy utána ezek
[43:07] S2: a technológiák majd máshol fognak fejlődni. És ott fogunk megint lenni,
[43:10] S2: hogy amibe a mezőgazdasági innováció történik, azt itthon nem lehet megvalósítani,
[43:15] S2: és megint lemaradásban leszünk, és ezért megint nem azt a
[43:18] S2: terméket fogjuk előállítani, amit hatékonyan, olcsón, nagy mennyiségben lehet előállítani
[43:24] S2: a piacon, hanem egy olyat, ami kevésbé hatékonyan, sokkal drágábban.
[43:27] S2: És utána megint ott találjuk magunkat, hogy a mezőgazdaságunk nem versenyképes.
[43:31] S1: Ez az egyik irány, ami a nagyon modern technológiák irányába mutat.
[43:35] S1: A másik irány viszont, hogy egy ilyen tradicionális. Tehát ahol
[43:38] S1: az van, hogy ne használjunk műtrágyát, ne használjunk semmilyen külső beavatkozást.
[43:42] S1: Tehát ez a biokertészkedés iránya, ami szintén Magyarországon egy partvonalra
[43:47] S1: szorított valamit, hogy abba az irányba a lánc valamilyen szakpolitikai teendőt,
[43:50] S1: vagy vagy ezt nem is gondolod egy hatékonyság szempontjából életképes dolognak?
[43:54] S2: Nyilván ez a hatékonyság szempontjából mindig kevésbé jó, de az látszik,
[43:57] S2: hogy a fogyasztóknak amúgy van igénye erre. Ugye Magyarországon megint
[44:00] S2: a bio nak az egyik problémája az, hogy a belföldi
[44:03] S2: felvevőpiac kicsi, de azt gondolom, hogy igen. Tehát ebbe az
[44:06] S2: irányba is érdemes elmenni, mert ez is azt mutatja, hogy
[44:09] S2: hogyan tudunk nagyobb hozzáadott értéket előállítani. És például egyébként a
[44:12] S2: lengyel mezőgazdaság nyilván úgy tud egyre több exportot, értéket, egyre
[44:16] S2: több exportot realizálni, hogy olyan termékeket állít elő, amelyeket külföldön
[44:19] S2: akarnak az emberek. És ugye erről mintha külföldön ketrecmentes tojást
[44:23] S2: meg abból készült termékeket akarnak. Ha külföldön nagyobb arányban akarnak
[44:26] S2: biotermékeket az emberek. Akkor, ha elkezdünk ezeket ilyeneket előállítani, és
[44:31] S2: ráadásul elősegítjük ezeknek az exportját, akkor ezzel valójában sokkal nagyobb
[44:35] S2: hozzáadott értéket tudunk előállítani a magyar mezőgazdaságban. Tehát ez is
[44:38] S2: egy jó irány. Én azt gondolom, hogy ez is egy
[44:40] S2: jó irány. A precíziós digitalizáció is egy jó irány, meg
[44:43] S2: ezek az új technológiák is egy jó irány, tehát ezekben
[44:45] S2: mind bele kell fektetni, mert igazából nem tudjuk, hogy hosszútávon
[44:47] S2: melyik mennyire lesz megérős. Azt látjuk, hogy az, hogy nem
[44:50] S2: teszünk semmit, és várjuk, hogy majd az állam megvéd minket,
[44:53] S2: az biztosan nem lesz sikeres.
[44:55] S1: Legutolsó kérdésem és ezt azért is kérdezem, mert a legutóbbi
[44:58] S1: akárhány podcastban, amit ebben a stúdióban felvettünk, mindig előjött a
[45:02] S1: humán erőforrás, mint kérdés, hogy az ország megújulási képességének egy
[45:06] S1: komoly akadálya az, hogy mik a humánerőforrás lehetőségek. Úgyhogy most,
[45:10] S1: az elmúlt években, hogy az elmúlt 10 15 évben lemaradtunk
[45:13] S1: már az egyetemet, főiskolát végzettek arányát tekintve is az EU hoz.
[45:17] S1: Ez nyilván az előző kormányzatnak egy tudatos politikája volt, hogy
[45:19] S1: inkább szakmunkások legyenek az emberek. De hogy mindehhez, amit te mondasz,
[45:23] S1: hát ezek gyakorlatilag csúcstechnológiák, vagy nagyon precíziós technológiák. Nagyon nehéz
[45:27] S1: benne megfelelő humánerőforrás nélkül előrelépni. Te látod e ehhez a
[45:32] S1: kapacitást Magyarországon? Vagy még az is kell, hogy mindezek miatt
[45:35] S1: be kell fektetnünk abban, hogy az agrár egyetemeken esetleg több hely,
[45:39] S1: magasabb minőségű képzés, több labor, több kutatóintézet. Tehát, hogy van
[45:43] S1: e ilyen vonzata ennek az egésznek, amiről beszélsz.
[45:45] S2: De szerintem nyilván az agrár felsőoktatásban is fontos ezeket az
[45:49] S2: irányokat lekövetni a Mate alakulásán. Én azért olvastam olyanokat, hogy
[45:53] S2: pont ilyen nagyon progresszív képzéseket szüntettek meg. Most nem tudom
[45:56] S2: pontosan visszaidézni, hogy mi, de az biztos, hogy ott is
[46:00] S2: szükség van egy változásra. De azért azt is látni kell,
[46:02] S2: hogy amikor például Magyar Péter bejelentette azt, hogy szigorítják a
[46:05] S2: külföldiek magyarországi munkavállalását, akkor melyik volt az a két szektor
[46:09] S2: vagy ágazat, vagy cég, aki ezt a leghevesebben azonnal ellenezte?
[46:13] S2: Az egyik a Master Good volt, aki ugye élelmiszeripar, és
[46:16] S2: alapvetően azért, mert a csirke vágóhidakon és feldolgozóüzemekben a középvezető
[46:20] S2: alatt mindenki Fülöp szigeteki. Nagyjából. A másik az a tejipar volt.
[46:24] S2: A Tej Terméktanács ki is adott valami közleményt, hogy hát
[46:27] S2: óriási probléma lenne a tejágazatban, ha nem lehetnének egyiptomi meg
[46:31] S2: Fülöp szigeteki vendégmunkások. A mostani ágazati szerkezetben egyébként ezeket a
[46:36] S2: munkákat már most sem magyarok látják el, mert ki akarna
[46:39] S2: egész nap csirkéket ölni meg tehén trágyát pakolni? Hát alapvetően senki.
[46:42] S2: Én azt gondolom, hogy ehhez képest egyébként a precíziós mezőgazdaság.
[46:46] S2: Ezek az újfajta technológiák, mint a precíziós fermentálás, sejttenyésztés. Ezek
[46:50] S2: sokkal tisztább, sokkal menőbb technológiák. Ezek olyanok, amelyek tényleg egy
[46:54] S2: jól képzett szakember gárdát igényelnek, akik egyébként ezen valószínűleg sokkal
[46:58] S2: szívesebben dolgoznak, mint trágyát pakolnak a sertés istállókban. Tehát ha
[47:03] S2: egyébként komolyan vesszük azt, hogy mi itt jó minőségű, magas
[47:06] S2: hozzáadott értékű munkákat szeretnénk, hogy munkahelyeket szeretnénk teremteni és biztosítani
[47:11] S2: a mezőgazdaságban is, akkor igazából az is ebbe az irányba mutat,
[47:14] S2: mert az a tehénistálló tisztításáért felelős ember soha nem fog
[47:18] S2: jól keresni.
[47:19] S1: Alapvetően mégis van egy plusz egy kérdésem, ami abszolút egy
[47:22] S1: intuitív kérdés, és nagyon rövid választ várok tőled. Ugye azt mondtad,
[47:25] S1: hogy a 19. Század végén volt egy nagy megújulás a mezőgazdaságban,
[47:28] S1: ami akkor tényleg egy érdemi megújulás volt, és azt beszéltük végig,
[47:31] S1: hogy most ismét egy nagyon nagy megújulásra lenne szükség, mint
[47:34] S1: ebben a köztes 150 évben már oly sokszor. Szerinted van
[47:37] S1: e esély arra, hogy most összejön egy megújulás?
[47:39] S2: Én olyan nehéz. Ez egy sokszereplős történet, és ugye az látszik,
[47:42] S2: hogy azért minden megújulással szemben a Schumpeter hozta be a
[47:45] S2: romboló innovációt, és az arról szól, hogy ha behozol egy innovációt,
[47:48] S2: az kvázi lerombolod a régit, és egy ilyen rombolásnak mindig
[47:51] S2: vannak kárvallottjai. Ugye a szabadkereskedelmet is egyébként azért ellenzik nagyon sokan,
[47:56] S2: mert annak is vannak kárvallottjai. Az a baj, hogy aki
[47:59] S2: kárt szenved, az általában mindig hangosabb, mint az, aki ezzel nyer.
[48:03] S2: Ráadásul a kárt szenvedett csoportja általában nagyon jól definiálható, míg azok,
[48:07] S2: akik nyernek vele, azok sokkal jobban eloszlik a társadalomban. Az
[48:10] S2: egyik kulcs az ebben a kormányzati vagy a mostani megújulásban
[48:14] S2: az lesz, hogy hogyan érjük el azt, hogy a gazdatársadalom,
[48:16] S2: aki nyilván egy politikailag nagyon érzékeny csoport. És ugye az
[48:19] S2: a baj, hogy nagyon könnyen tudnak demonstrációkat szervezni, mert van traktoruk.
[48:22] S2: Tehát most öten kimennek egy útra egy traktorral, és azzal
[48:25] S2: sokkal nagyobb fennakadást okoznak. Mintegy tízezer fős pedagógustüntetés a Kossuth téren. Tehát,
[48:29] S2: hogy hogyan kezeljük egyszerre azt, hogy egy jelentős változás hatására
[48:33] S2: nyilván lesz valamilyen elégedetlenség azon csoportok között, akik úgy érzik,
[48:38] S2: hogy ez számukra kedvezőtlen. És eközben hogyan érjük el azt,
[48:41] S2: hogy ezek a változások tényleg mégis megvalósuljanak. Szerintem ez egy
[48:44] S2: politikailag egyáltalán nem egy egyszerű dolog, és valószínűleg az elmúlt
[48:48] S2: 150 évben ezek a modernizációs ciklusok is ezek miatt futottak
[48:52] S2: valahogy zátonyra. De hogy azért mégiscsak máshol, azért úgy látszik,
[48:55] S2: hogy ez így működik. Tehát azért Lengyelországnak is sikerült megugrania.
[48:59] S2: Ugyanabból a szocialista örökségből táplálkozik, mint mi. Németországban, Ázsiában rengeteg
[49:04] S2: helyen azért sokkal progresszívabb mezőgazdasági politikák vannak, tehát szerintem nem
[49:07] S2: lehetetlen ezen változtatni, de egyáltalán nem egy egyszerű dolog. Úgyhogy
[49:11] S2: én drukkolok a mostani agrár mindenféle kormányzatnak, hogy ebben tényleg
[49:15] S2: érjen el valós sikereket.
[49:17] S1: Berecz Zsombor Nagyon szépen köszönöm, hogy eljött és végigbeszélted velünk
[49:21] S1: ezt a témát és a hallgatóknak is nagyon szépen köszönöm
[49:23] S1: a figyelmüket, és aki még nem tette volna, az iratkozzon
[49:26] S1: fel a Qubit mindenféle csatornáira. Sziasztok!
[49:29] S2: Köszönöm én is! Sziasztok!

Shows are listed from Apple Podcasts' charts and directory, and Podcast Index where it is used. Every show and episode belongs to its publisher and plays from the publisher's own feed; this site hosts none of them.