# Dollárpapa | Holoda Attila: Tévhit, hogy Paks II. az EU miatt csúszik

An episode of [Qubit Podcast](https://invisiblenetwork.ai/podcast/1533857087), 22 Oct 2026, 1 h 00 min.

Audio: https://traffic.omny.fm/d/clips/d8df8f59-7dc7-4c59-be78-aea00114ae64/aa6f325d-2032-4871-b21f-b07600d8e94a/61c9521b-aa9b-4bc3-99cf-b4e8006b69d8/audio.mp3?utm_source=Podcast&in_playlist=d78d1e6e-e147-4fc9-91ed-b07600d8e987

Milyen energiastratégia lenne racionális Magyarországon? Hol tart, és miért csúszik Paks II. építése? Milyen világrendet hozhat a következő öt-tíz év? A Qubit gazdasági podcastjában, a Dollárpapában Holoda Attila energetikai szakértőt faggattuk. See omnystudio.com/listener for privacy information.

## Transcript

[0:00] S1: Sziasztok! Ez a Dollárpapa a Qubit gazdasági magazinja. A mai
[0:04] S1: adásban ismét Holoda Attilával fogunk beszélgetni energiaügyekről. Attila egy évvel
[0:08] S1: ezelőtt járt itt nálunk, akkor is volt miről beszélni. Most
[0:12] S1: is rengeteg téma van, ami egyszerre kering a közbeszédben, ha
[0:15] S1: energiaügyekről gondolkodunk, beszélünk. Ezért ezt a mai műsort a szokásosnál
[0:19] S1: egy picit pörgősebbre terveztük, mert 12 különböző kérdés is felmerült
[0:24] S1: az előkészítés során. Ezt igyekszünk belezsúfolni a következő egy órába.
[0:29] S1: Persze azért van, hogy ezek a kérdések egymással összefüggnek, úgyhogy
[0:32] S1: nem csak igen nemes válaszokra lehet majd számítani, hanem az
[0:35] S1: összefüggések és a háttértörténetek ismertetésére is, ahogyan az a Dollárpapában megszokott.
[0:40] S1: Holoda Attila Üdvözlöm a műsorban!
[0:53] S2: Köszönöm szépen a meghívást ismét.
[0:55] S1: És akkor kezdjük is. Vágjunk bele! Az első kérdés az az,
[0:58] S1: hogy egy éve arról beszéltünk, hogy Európa az orosz vezetékes
[1:02] S1: gáz függőséget LNG függőségre cseréli. Ugye itt főleg Amerikából számítottunk
[1:08] S1: LNG gázra. Hogy áll ez a folyamat? És tényleg kialakult
[1:11] S1: egy egy újabb függőség?
[1:13] S2: A függőségnek nem nevezném, de valóban arról beszéltünk, hogy hogyan
[1:17] S2: cserélték le a vezetékes földgázellátást Európa LNG ellátására. És ugye
[1:22] S2: ebből a szempontból lényeges, hogy amikor 2022 ben kitört a háború,
[1:26] S2: akkor az európai LNG akkor is létezett. Egyébként is voltak
[1:30] S2: LNG lefejtő terminálok, de azért nem olyan nagy mennyiségben, ugye?
[1:34] S2: Azt tudom mondani, hogy akkoriban 22 darab terminál volt, most 33.
[1:38] S2: Tehát látszik, hogy egy nagyon dinamikus fejlődés elindult ezzel kapcsolatosan,
[1:42] S2: és Európa fölkészült arra, hogy nem, vagy nem feltétlenül tud
[1:45] S2: már számítani azokra a vezetékes ellátórendszerekre, amelyek egyébként ettől függetlenül
[1:50] S2: még léteznek. Tehát a nagy vezetékes beszállítók közül nem csak
[1:53] S2: Oroszország volt, csak ő volt domináns szerepben, Norvégia egyik legnagyobb
[1:57] S2: vezetékes szállító. A holland térségből is érkeznek. Az angol úgynevezett
[2:03] S2: offshore tengeri fúró szigeteken talált földgázból szintén kap Európa, illetve
[2:09] S2: az észak afrikai területekről is, elsősorban Algéria térségéből, ahonnan vezeték
[2:14] S2: jön át Európába Olaszország, illetve Spanyolország érintésével. Azaz volt korábban
[2:20] S2: is vezetékesből alternatíva, csak annyira, hogy mondjam, annyira olcsó volt
[2:24] S2: az orosz elérhető földgázmennyiség a többihez képest, hogy gyakorlatilag Oroszország
[2:29] S2: eléggé le uralta ezt a területet 2021 közepén. Az európai
[2:35] S2: földgázellátás földgáz importnak a 42 45 százaléka Oroszországból jött. Ugye
[2:41] S2: ez az, ami megszűnt, és ma már azt lehet mondani,
[2:44] S2: hogy ez gyakorlatilag olyan 85 90% kal kevesebb érkezik az oroszoktól,
[2:49] S2: mint korábban. Van még most is, ugye mi ebben domináns
[2:52] S2: szereplők vagyunk, hiszen Magyarország és Szlovákia elég nagy mennyiségben vásárol.
[2:56] S2: Már amennyire két ilyen kis ország vásárolhat. De Európa fölkészült arra,
[3:00] S2: hogy lecserélje a vezetékes földgázt, kiépítette az LNG kapacitásokat és
[3:05] S2: az LNG. Annyiban másabb a földgáz vezetékes szállításától, hogy gyakorlatilag
[3:09] S2: bárki beszállíthat. Az LNG terminálnak teljesen mindegy, hogy honnan érkezik.
[3:14] S2: Az LNG az Amerikai Egyesült Államokból, Afrikából, Ausztráliából, akár máshonnan
[3:19] S2: is érkezhet, és ebből a szempontból mondjuk úgy, hogy ugyan
[3:23] S2: függőségről beszélünk, de ezért mondtam, hogy ez nem egy igazi függőség,
[3:26] S2: mert itt kicserélhető egyik a másikkal. Az orosz vezetékes szállítása
[3:30] S2: nem volt igazán kicserélhető, és ez volt a dolognak a rákfenéje.
[3:34] S2: Nem tudták könnyedén lecserélni. Most én azt gondolom, hogy ez
[3:37] S2: a fajta globális átrendeződés, ez azt tette lehetővé, hogy sokkal
[3:41] S2: több beszállítóból tudunk vásárolni, és ez a jó.
[3:44] S1: Csak egy gyors kérdés, mielőtt még tényleg tart, amit kérdezek,
[3:47] S1: hogy a 33 terminál. Ez most bővül tovább, vagy most
[3:50] S1: elértünk egy plafont? A dinamika miatt kérdezem ezt?
[3:52] S2: Én azt gondolom, hogy most nem bővülünk már tovább. Ez
[3:55] S2: az a kapacitás, ami körülbelül 240 milliárd köbméter földgáz beszállítására
[4:02] S2: alkalmassá tette Európa partjait. Ez korábban olyan 160 milliárd volt.
[4:06] S2: Tehát elértük azt, ami elegendő ahhoz, hogy Európa megfelelő helyekről,
[4:11] S2: sok helyről tudjon vásárolni. De hát ez úgy szokott lenni,
[4:13] S2: hogy a kapacitás az nem mindig azonos. A fizikai beszállításra
[4:17] S2: mindig több a kapacitás. A fizikai kapacitás, mint amennyi ténylegesen
[4:21] S2: beszállítanak rajta, hiszen maga a vezeték vagy éppen egy LNG terminál,
[4:24] S2: az önmagában csak egy fizikai lehetőség, azt mindig föl kell
[4:28] S2: tölteni egy kereskedelmi háttérrel is.
[4:30] S1: Azt értem, hogy ez lehetővé tesz egy globális beszállítást. Tehát
[4:33] S1: hogy mondta, hogy hozhatnak Ausztráliából is vagy Amerikából, De azért
[4:37] S1: a valóságban mi a valóság? Nem az van, hogy valójában
[4:40] S1: mégiscsak az USA szállít be, mert onnan lehet gazdaságosan átszállítani Európába. Tényleg,
[4:45] S1: ez egy diverz piac, ahová a globális beszállítási pontokról csatlakoznak be?
[4:50] S2: Nem azért az USA a domináns, valóban az USA domináns.
[4:54] S2: Tehát most azt lehet mondani, hogy nagyjából az LNG beszállított
[4:56] S2: mennyiségnek több mint a fele az Amerikai Egyesült Államokból jön.
[5:00] S2: És mondhatnánk azt, hogy hát akkor lecseréltük az oroszfüggőséget amerikai függőségre,
[5:04] S2: csak az amerikai az lecserélhető bármikor, az orosz nem volt
[5:06] S2: lecserélhető bármikor. És ugye az amerikaiaktól azért vásárolunk, mert Európa
[5:11] S2: több egyéb más típusú üzlethez, más típusú ipari szegmenshez kapcsolódó
[5:16] S2: megállapodással kötötte össze az LNG szállítását. Hogy mást ne mondjak,
[5:21] S2: az a vámrendelet, amit a Trump elnök bevezetett az európai
[5:25] S2: gépjárművek beszállításával kapcsolatosan, annak a feloldása, vagy nem az a
[5:29] S2: magas vámtétel bevezetése. Ez gyakorlatilag azzal járt, hogy oké, de
[5:33] S2: akkor vásároljatok cserébe mondjuk nagyobb mennyiségű amerikai földgázt. És ugye
[5:38] S2: ez nagyon érdekes szitu, mert ha egy picit visszamegyünk időben,
[5:41] S2: akkor azt tudjuk mondani, hogy mondjuk a 2005 6 7
[5:45] S2: környékén az amerikaiak még importáltak földgázt, most meg ők a
[5:49] S2: világ legnagyobb földgáz termelője. Nagyon megváltozott a piac, amikor az
[5:53] S2: amerikai úgynevezett palagáz forradalom segítségével az amerikaiak elkezdtek borzasztó nagy
[5:58] S2: mennyiségű földgázt termelni. Ez persze nem jelenti azt, hogy az
[6:02] S2: amerikaiak rendelkeznek a világon a legnagyobb készletekkel. A legnagyobb készletek
[6:05] S2: továbbra is Oroszország, Irán, Türkmenisztán, Katar, de az amerikaiak ezzel,
[6:11] S2: hogy ezt az új technológiát bevezették, és nagyon nagy mennyiségű
[6:15] S2: földgázt kezdtek el termelni, gyakorlatilag először a hazai ellátásukat oldották meg,
[6:19] S2: már nem importfüggők. Majd utána rájöttek, hogy ez egy nagyon
[6:23] S2: jó piac. Lehet, hogy aztán most ők a a távol
[6:26] S2: keleti piacra szállítanak, vagy éppen az európai piacra, mert ez
[6:29] S2: a két piac versenyez leginkább az LNG gázért. Az általában árfüggő,
[6:34] S2: hol tudja nagy mennyiséget értékesíteni, és Európa korábban jóval alatta
[6:38] S2: volt a földgáz ára tekintetében, mint például a japán vagy
[6:42] S2: a koreai piac. Ma már nincs akkora nagy különbség ezért
[6:45] S2: az amerikai beszállítóknak eléggé szélesedett az ő piaci lehetőségük így
[6:52] S2: és ők hozzá. Ebből következően viszonylag kedvező árat tudnak megkínálni,
[6:57] S2: de ne felejtsük el, hogy például a feltörekvő afrikai országok Mozambik, Nigéria,
[7:02] S2: Angola és hasonlók azok nagy intenzitással fejlesztik a saját LNG
[7:07] S2: kibocsátó kapacitásukat, és egyre dinamikusabban jelennek meg az európai piacon.
[7:11] S1: Ez egy nagyon jó pont, mert itt át tudunk menni.
[7:13] S1: A második kérdésre, hogy megtörtént e a nagy váltás? Leváltunk
[7:16] S1: az orosz gázról. Itt azért még az van, hogy 2020.
[7:19] S1: 27 28 án a teljes import megszüntetésének határideje mondta is,
[7:24] S1: hogy Magyarország és Szlovákia még az országokhoz képest jelentős mennyiségben
[7:28] S1: vásárol orosz gázt. De ha mondjuk eljutunk eddig az időpontig,
[7:31] S1: akkor mit lehet mondani, hogy mennyivel lett drágább nekünk? LNG
[7:34] S1: t nekünk, Európának vagy nekünk magyaroknak LNG gázt vásárolni a
[7:38] S1: korábbi orosz árakhoz képest, és hogy esetleg ebbe ez a
[7:41] S1: beszálló afrikai kibocsátás még még vihet e kedvezőbb árak felé.
[7:47] S2: Azt kell látni, hogy az árak alakulása globálisan változik, tehát
[7:50] S2: ez nem arról szól a dolog, hogy most egy korábbi
[7:53] S2: orosz árhoz viszonyítunk egy mostani LNG árat, hanem azt kell nézni,
[7:58] S2: hogy a mostani orosz ár a mostani orosz árazás Európába
[8:01] S2: érkező földgáz tekintetében az ugyanolyan, mint a máshonnan érkező. Tehát
[8:05] S2: az orosz szerződés, a hosszútávú szerződés, az követi az európai
[8:10] S2: gáz tőzsdei árakat. Elsősorban a holland gáztőzsdét követik. Ez a
[8:14] S2: TTF sokat emlegetett betűszó, amelyik gyakorlatilag a legnagyobb gáztőzsde Európában,
[8:20] S2: ezért ők a mérvadó, ők az etalon, mindenki hozzájuk viszonyítja,
[8:23] S2: és az orosz hosszútávú szerződés is úgy van megalkotva, hogy
[8:27] S2: az előző havi átlag kereskedett mennyiségből jövő átlagár súlyozott átlagár
[8:34] S2: alapján áraznak az oroszok a következő arra a hónapra, azaz
[8:39] S2: nagyjából egy másfél két hónapos késéssel, de ugyanaz az ár érvényesül.
[8:43] S2: Tehát ha orosz árához hasonlítjuk az LNG t, akkor mindenképp
[8:47] S2: a mostani árhoz kell hasonlítani. Most nyilván azok az országok,
[8:51] S2: amelyek saját kikötővel, vagy mondjuk saját LNG terminárral rendelkeznek, egészen
[8:55] S2: más pozícióban vannak, mint mondjuk mi. Magyarországot és Szlovákiát is
[8:59] S2: egy úgynevezett landblock országnak, tehát egy ilyen bezárt országnak tekintjük.
[9:03] S2: Ebből következően mi bárhonnan vásárolunk, legyen nekünk mindig rá kell
[9:07] S2: számolni azt, hogy onnan azt még ugye le kell fejteni,
[9:11] S2: vissza kell gázosítani, utána át kell hozni különböző országokon, és
[9:15] S2: ennek nyilván mindenütt költsége van, mint ahogy egyébként a magyar
[9:18] S2: tranzit nak is költsége van mások számára, ha rajtunk keresztül forgalmaznak.
[9:22] S2: Ez nagyjából egy olyan 5 7 euróval megdobja az árat.
[9:25] S2: De ugye nagyon fontos látni azt is, hogy ha az
[9:29] S2: oroszokkal van egy hosszú távú szerződés, akkor a hosszútávú szerződés
[9:32] S2: az minden eladónak egy nagyon nagy biztosíték arra, hogy stabilan
[9:36] S2: lesz majd egy vásárló. Ez megveszi tőlem akkor én annak
[9:39] S2: nagyon különböző kedvezményeket, diszkontokat tudok adni. Na most, ha az
[9:43] S2: LNG piacon én mindig csak úgy vásárolok, hogy holnapra vagy holnaputánra,
[9:47] S2: vagy egész rövidtávra, akkor nyilván egészen más árat tudok elérni,
[9:51] S2: mint mondjuk megállapodok egy amerikai vagy éppen egy afrikai termelőkkel,
[9:55] S2: hogy megveszem az ő LNG jét. Akkor, amikor én elkezdek
[9:59] S2: vele alkudozni, akkor azt mondom neki, hogy te figyelj, nekem
[10:01] S2: ez mondjuk 5 7 euróval többe került. Az oroszokkal fogsz versenyezni,
[10:05] S2: adjál már valamennyi engedményt és fog adni, ha megfelelően nagy
[10:09] S2: mennyiségre szerződünk. Azaz az orosz hosszútávú szerződés, ami viszonylag nagy
[10:14] S2: mennyiséget fedett le az ország fogyasztásából, mert négy és fél
[10:17] S2: milliárd köbméter kötelező beszállításról beszélt. Ha ezt le akarjuk cserélni
[10:22] S2: mondjuk több LNG beszállítóval, akkor velük is hosszútávú, vagy legalábbis
[10:26] S2: középtávú szerződéseket kell megkötni, mert akkor tudunk megfelelő engedményt elérni.
[10:31] S2: De ha önmagában nézzük ezt, akkor azt tudom mondani, hogy
[10:34] S2: fölemelkedett az ár. Európában az európai áremelkedésnek alapvetően a globális
[10:40] S2: változás okozta az emelkedésnek a tempóját, és azt látjuk, hogy
[10:44] S2: már nem térünk vissza ahhoz az időszakhoz, ami mondjuk 2013
[10:49] S2: 12 től kezdődött Európában, és egy nagyon alacsony földgáz ára
[10:53] S2: tapasztalhatunk ilyen 10 euró meg 20 euró alatti árak. Most
[10:58] S2: meg arról beszélünk, hogy 80. Most megint éppen, de volt
[11:01] S2: egy időszak, míg a Hormuzi szoros körüli nemzetközi konfliktus nem
[11:05] S2: történt meg, hogy nagyjából olyan 25 30 40 euró között változott.
[11:10] S2: Ebből azt is beazonosíthattuk, hogy ugyan visszatért és konszolidálódott az
[11:15] S2: európai gázpiac, de jóval magasabb szinten, tehát egy olyan 15
[11:18] S2: 20 euróval magasabb szinten tudunk most vásárolni földgázt, mint mondjuk
[11:22] S2: 2021 et megelőző időszakban.
[11:25] S1: De akkor ha jól értem, hogyha most az oroszoktól vennénk,
[11:28] S1: ez a.
[11:28] S2: Gáz is.
[11:29] S1: Megélne, mert ők is alkalmazkodtak a világpiaci.
[11:31] S2: Árak természetesen, ugye. Az orosz árazás mindig is egy érdekes
[11:35] S2: dolog volt, Ugyan mindig azt mondták, hogy jóval olcsóbb az
[11:38] S2: orosz földgáz, de az orosz földgáz az addig volt olcsó,
[11:42] S2: amíg szovjet volt, mert akkor volt mögötte egy politikai szándék,
[11:46] S2: hogy ellássa olcsó földgázzal a főleg a közép európai volt
[11:50] S2: szocialista országokat. Aztán mikor megváltozott, az oroszok rájöttek, hogy miért
[11:54] S2: adnák ők olcsóbban. De természetesen azt is látni kell, és
[11:57] S2: ugye ilyenkor mindig szoktak jönni azok, de az orosz gáz,
[12:00] S2: az itt van a határon. Hát igen, itt van. A
[12:02] S2: határon építettek az oroszok egy vezetéket, úgy hívják, hogy a
[12:05] S2: Török Áramlat. Na most ennek a vezetéknek az építési költsége
[12:09] S2: az pénzbe kerül, ezt beleépítik az árba. Tehát azt kell látni,
[12:13] S2: hogy amikor arról beszélünk, hogy mennyiért adják az oroszok a gázt,
[12:18] S2: akkor ők megnézik a TTF árat. Ugye ezt a holland
[12:20] S2: tőzsdei árat. Annak az átlagára alapján meghatároznak egy árat, majd
[12:24] S2: arra még ráraknak valamennyi pénzt, amivel a megtérülést kell biztosítani.
[12:28] S2: És nem véletlen, amikor arról beszélnek különböző cégek, hogy akkor
[12:33] S2: most az orosz gáznak az ára tartalmazza, hogy nem tartalmazza
[12:38] S2: a szállítás költségét, és akkor az mennyivel tartalmazza, és milyen
[12:42] S2: hosszú szerződés. Amikor 2021 ben újra kötötték az orosz szerződést,
[12:46] S2: az 10 + 5 évre szól 15 évre. Nem véletlen,
[12:50] S2: hogy ilyen hosszútávra szerződnek, mert akkor, ha valakinek van egy beruházása,
[12:54] S2: például egy vezetéképítés az oroszoknak, akkor ő azt mondja, hogy
[12:57] S2: akkor 15 év alatt fog nekem a vezetéképítés megtérülni, ha
[13:00] S2: nekem van hozzá egy hosszú távú szerződésem. 15 év tehát
[13:04] S2: úgy számolja ki, hogy 15 évre osztja el a megtérülést.
[13:06] S2: Az egészen más, mintha valaki azt mondja, hogy hát most
[13:09] S2: építette mondjuk egy vezetéket, és jó lenne a két év
[13:11] S2: alatt megtérülne, nyilván magasabb árat fog rápakolni, tehát az oroszok
[13:15] S2: sem hozzák ingyen ide a gázt. Ez csak egy ilyen
[13:18] S2: városi legenda. Hogy az orosz gáz az itt van a határon,
[13:21] S2: azt meg fogjuk fizetni, benne van az árba. De nagyon lényeges,
[13:24] S2: hogy valóban a vezetékes szállítás az mindig egy stabilabb dolog.
[13:28] S2: Nem függsz attól, hogy mondjuk milyen időjárás van a tengeren.
[13:32] S2: Hogy a kikötőbe ki tud e kötni az az LNG
[13:34] S2: hajó vagy sem. Ha nagy hullámzás van, akkor már nem
[13:36] S2: engedik be, és egy csomó olyan technikai dolog lehetséges, ami
[13:40] S2: miatt azt mondják, hogy a vezetékes gáz az sokkal egyszerűbb.
[13:43] S2: Való igaz, sokkal egyszerűbb a szállítása. Kompresszorok vannak rajta, eljuttatják
[13:48] S2: az adott országhoz, csak hát nincsen vezeték minden egyes országba.
[13:51] S2: És ugye a nagy gyűjtővezetékek ilyen szempontból jó helyzetben vannak.
[13:55] S1: Plusz abba bele se menjünk, hogy azért ha háború van
[13:58] S1: abban az országban, ahol át jön a vezeték, akkor az
[14:00] S1: tud konfliktust okozni. De így, hogy látunk egy nagyobb képet,
[14:02] S1: meg nyilván amit mondott az előbb, hogy Oroszország sem fogja
[14:06] S1: olcsóbban adni a gázt a világpiaci árnál, hiszen van valami,
[14:09] S1: amit szeretne a világpiacon értékesíteni, annyit fog érte kérni, amennyit
[14:12] S1: a világpiacon adnak érte, és most ez a gáznak az ára.
[14:14] S1: Szóval azt hiszem, hogy ez ennek a lényege.
[14:16] S2: Igen, de azért gyorsan hadd tegyem hozzá, hogy az oroszok
[14:19] S2: esetében is más és más áron árulják a hosszútávú szerződésben
[14:23] S2: érkező gázt és másba a rövidtávon érkező gázt. Míg a
[14:27] S2: rövidtávon érkező vagy rövidtávú vásárlások azok általában felárral szoktak lenni
[14:31] S2: az oroszok, éppen amiatt, hogy nagyon erősen csökkent az európai értékesítésük,
[14:36] S2: ezért elég nagy mennyiségű szabad gázmennyiséggel rendelkeznek, és érdekes módon
[14:41] S2: az úgynevezett spot piaci ügyleteknél jóval nagyobb diszkontot adnak, mint
[14:45] S2: például hosszútávú szerződés, hosszútávú szerződés, ami nekünk van. Amit az
[14:49] S2: előbb említettem, ez a 10 + ötéves. Ennek megvan az árazása,
[14:53] S2: van hozzá egy árformula, követi az a holland tőzsdét, de
[14:56] S2: hogyha spot piacon vásárolunk, és elég nagy mennyiségben vásárol Magyarországon
[15:01] S2: lévő cégek jelentős része az oroszoktól, ott bizony nagyon komoly
[15:05] S2: engedményt lehet az oroszoktól elérni. Miért? Azért, mert Oroszországnak olyan
[15:09] S2: túl sok minden exportterméke nincsen. Leginkább az ásványi nyersanyag, azon
[15:13] S2: belül is a fosszilis energiahordozók. És ugye Oroszország esetében, ha megnézzük,
[15:17] S2: hogy hogyan változott 2022 februártól kezdve a fosszilis értékesítésük, azt látjuk,
[15:23] S2: hogy csökkent valamennyire a mennyisége is, körülbelül 17 18 8% kal,
[15:29] S2: de az ár, amit érte kapnak, az viszont sokkal jelentősebben,
[15:32] S2: közel 50% a. Miért? Mert egész egyszerűen amikor ők meg
[15:36] S2: vannak szorulva és kiszorultak a piacról, akkor neki azt a mennyiséget,
[15:40] S2: azt értékesíteni kell valahol, hiszen nem akarja leállítani az olaj
[15:43] S2: és gázmezőket. Ezért azt mondja a kereskedőknek, hogy figyelj, adok
[15:47] S2: rá 10 15% nyi diszkontot, vidd el és megveszik. A
[15:51] S2: kereskedők egyébként sem arról híresek, hogy nagyon sok erkölcsi skrupulusok lenne,
[15:55] S2: hacsak valami szabályozás nem írja felül, megvásárolják tőlük. És ugye
[15:59] S2: az oroszok. Mondjuk úgy, hogy az oroszok szorult helyzetét elég
[16:03] S2: sok mindenki kihasználja kőolajnál és földgáznál is, meg a szénnél is.
[16:07] S1: Nyilván megveszik, amikor olcsón adják az oroszok, de hogy el
[16:09] S1: tudják e vinni? Ugye itt az árnyék flotta és a
[16:12] S1: kiépült e már a vezeték Kínában és Indiában, de azt hiszem,
[16:15] S1: hogy ezekről tavaly beszéltünk. Igen, aki erre kíváncsi, az ott
[16:18] S1: meghallgathatja ezeket a típusú kérdéseket. Inkább mennék tovább abba az irányba,
[16:22] S1: vissza Európába és Magyarországra. Mit gondol arról, hogy mit tehet
[16:26] S1: egy ilyen helyzetben lévő kontinens, mint amilyen Európa, vagy egy
[16:29] S1: ilyen helyzetben lévő ország, mint Magyarország. Stratégiai szempontból tehát hogy
[16:33] S1: egyszerűen ez a megfelelő irány, hogy LNG, és akkor erre
[16:36] S1: rátenni mindent. Vagy azért vannak itt más gondolkodási irányok is.
[16:39] S1: Gondolok például arra, hogy energiát másféle úton is elő lehet állítani,
[16:42] S1: például megújuló energiaforrásokból, és aztán átállítani több mindent is a
[16:47] S1: fosszilis től eltérő energiafelhasználásra. Tehát mi a stratégiai lehetőség?
[16:52] S2: A stratégia alapvetően az, hogy nézzük meg, hogy milyen, milyen
[16:55] S2: stádiumban vagyunk, és ezt mi okozza, tehát hogy hol használunk
[16:58] S2: fel egyébként földgázt. Magyarország ebből a szempontból eléggé egyedi eset,
[17:03] S2: vagy egyedi helyzetben van? A magyarországi gázfelhasználás, fűtési célú gázfelhasználás
[17:09] S2: sokkal dominánsabb, mint más országokban. A magyarországi fűtési célú gáznál 60% földgáz.
[17:15] S2: Tehát az összes fűtési rendszer és azon belül leginkább az
[17:18] S2: úgynevezett távhőrendszerek azok mind földgázzal vagy nagy részük földgázzal van megtáplálva. Ahhoz,
[17:25] S2: hogy ezen tudjunk változtatni. Ez nem olyan egyszerű, hogy akkor jó,
[17:27] S2: akkor most vegyünk, akkor most villamos energia? Akkor most fűtsünk
[17:31] S2: villamos energiával, mert nincs meg hozzá az eszköz. De el
[17:34] S2: lehet indulni ebbe az irányba. És Magyarország ebből a szempontból
[17:37] S2: szintén speciális helyzetben van, mert a geotermikus energia, ami ami
[17:41] S2: nekünk rendelkezésre álló energia, az remek helyettesítője a földgáznak. Például távhőrendszereknél,
[17:47] S2: egyedi fűtéseknél már kevésbé, hiszen ott azért egy egy ilyen
[17:50] S2: kútnak a megfúrása sokba kerül. Tehát hogyha hacsak nem a
[17:53] S2: talajszondás hőszivattyúkat használják, ami ugye kisebb mélységű kutak nagy mennyiségben
[17:58] S2: lefúrnak és abból nyernek plusz hőmennyiséget a hőcserélőkön keresztül. De
[18:02] S2: mondjuk a nagy geotermikus fúrásokból származó nagy hő az jól
[18:07] S2: felhasználható és jól hasznosítható. Mondjuk a távhőrendszereknél is, hogyha el
[18:12] S2: tudunk mozdulni abból az irányba, hogy a gázfűtést dominanciáját letörjük
[18:16] S2: egy kicsit és az Európára is jellemző, akkor bizony nagyot
[18:19] S2: lépünk előre is. Az a szerencse ebben, hogy ez egy
[18:22] S2: kvázi végleges megoldás. Tehát nem, nem az van, amikor a
[18:27] S2: 2022 ben volt a nagyon erős gázválság, hogy akkor magyarok
[18:31] S2: is spóroltak, mindenki spórolt. Egész Európa elkezdte csökkenteni a gázfelhasználását.
[18:36] S2: Az európai fogyasztók leginkább végrehajtották azokat az átállásokat, amiről én beszéltem,
[18:41] S2: tehát áttértek másik típusú fűtésre. Ők már nem jönnek vissza
[18:45] S2: a földgázra. A magyarok mit csináltak? Lejjebb vették a termosztátot,
[18:48] S2: meg fagyoskodtak otthon? Ezt nem szeretjük, mert szeretik is. Ki
[18:52] S2: szeret fagyoskodni? Maximum a skandinávok, de mi nem annyira. Viszont
[18:56] S2: abban a pillanatban, hogy valamilyen enyhülés van a piacon, elrendeződik
[18:59] S2: a gázár, akkor akkor már megint egy picit feljebb vesszük,
[19:02] S2: akkor már megint nem figyelünk oda. Tehát alapvetően azt kell látni,
[19:06] S2: hogy rendszerszinten kell leválni a földgáz hasznosításról, ahogy Ön is mondta,
[19:12] S2: hogy áttérni leginkább azokra a megújuló energiahasznosítás okra, legyen a szélből, napból,
[19:18] S2: máshonnan származó megújulók ból származó villamosenergia villamosenergia fűtést használni. Az,
[19:24] S2: hogy az ipar hogy tud ennek megfelelni, az egy újabb
[19:27] S2: kihívás az ipari területeknél. Az igazán nagy gázfogyasztókhoz két nagy terület,
[19:32] S2: elsősorban kohászati és egyéb acélgyártás és ehhez hasonlók. Ott azért
[19:36] S2: a villamos energia nem tudja korlátlanul és bármikor helyettesíteni a földgázt,
[19:40] S2: mert a földgáz olyan nagy mennyiségű hőt tud egyszerre kibocsátani,
[19:44] S2: amit a villanyból sokkal nehezebb előállítani. És nem is biztos,
[19:47] S2: hogy ott a villanyvezeték, amiből ezt le tudjuk szedni. Ezt
[19:50] S2: a nagy teljesítményt a másik felhasználó, az meg például a
[19:53] S2: különböző fermentáló üzemek, a műtrágyagyártás. Ők viszont nem azért használnak gázt,
[19:58] S2: mert fűtenek vele elsősorban, hanem azért, mert a földgázból állítják
[20:02] S2: elő azt a terméket, ami nekik aztán a végső termékhez kell.
[20:06] S2: Itt van egyfajta kettősség ha már az egyik irányba elindulnak,
[20:11] S2: és vannak már vizsgálatok Magyarországon is arra, hogy például az
[20:15] S2: acélgyártásnál a más területeken, gumigyártásnál felhasznált nagy hőmennyiséget pótolják villamos energiával,
[20:21] S2: az egy jó irány, de meg kell teremteni hozzá a
[20:24] S2: másik oldalt. Lesz e elegendő villamos energiánk hozzá? És ez
[20:27] S2: egy nagyon érdekes kérdés. Európában egyébként azt tudom mondani, hogy
[20:31] S2: ott is nagyon elindultak ebbe az irányba. Elsősorban a német ipar,
[20:36] S2: amelyik a megújulók közül elsősorban a szél és a napenergiára
[20:40] S2: alapozva állította át a saját villamosenergia termelő rendszerét, de azért
[20:45] S2: a németeknél meg hiányzik a nukleáris energia, ami ugye a
[20:48] S2: másik véglet, ott nagy mennyiségben, olcsón lehetett előállítani és stabilan villamosenergiát.
[20:55] S2: A németek erről lemondtak, ők arra készültek korábban, hogy majd
[20:58] S2: gázzal pótolják, leginkább orosz gázzal. Az ugye kútba esett, hiszen
[21:02] S2: ma már nem vásárolnak ők sem orosz gázt. Innentől kezdve
[21:05] S2: felgyorsul annak a lehetősége, hogy hogyan tudják még tovább pótolni
[21:09] S2: megújuló energiából a villamosenergiájukat.
[21:12] S1: Megyünk még tovább a megújuló energiák irányába, de mielőtt arra
[21:17] S1: rátérnénk egy egy kérdés. Most beszéltünk a hosszútávról, stratégiáról. Mi
[21:20] S1: a helyzet rövidtávon? Most erre a télre? Van e a
[21:24] S1: most működő rendszerekhez elegendő gáz az európai és a magyar tárolókban,
[21:28] S1: vagy lehet ebből probléma?
[21:30] S2: Érdemes kettéválasztani a kérdést, mert a magyar helyzet itt is
[21:33] S2: némileg másabb, mint az Európai Unióban. Amikor csak a százalékokat nézzük,
[21:38] S2: az mindig csalóka képet ad, ha azt mondjuk, hogy az
[21:40] S2: európai földgáztároló feltöltöttsége most körülbelül 72% os, a magyar meg
[21:45] S2: körülbelül 75% os. Az önmagában nem sokat mond, mert a
[21:49] S2: százalékokat hasonlítjuk egymáshoz. Akkor azt mondjuk hát ugyanott tartunk, mint Európa.
[21:52] S2: De ha azt nézzük, hogy az európai teljes földgáz felhasználásnak
[21:56] S2: ez mindössze 24% át tudja lefedni, míg a magyart teljes
[22:00] S2: földgáz felhasználásnak. Az éves felhasználásról beszélek. Több mint az 55%
[22:06] S2: át tudjuk lefedni azzal a gázzal, ami bent van. Abból
[22:09] S2: már látszik, hogy egészen más helyzet van. Tehát mi magyarok
[22:12] S2: sokkal jobban állunk földgáztároló szempontból az ott betárolt mennyiségeket tekintve,
[22:18] S2: mint mondjuk összességében Európa. Ennek van egy nagyon profán oka.
[22:22] S2: Az európai nagy gázfogyasztók, elsősorban Németország megpróbált kivárni a piacon,
[22:27] S2: és azt mondta, hogy nem egyszerre lerohanom a piacot a
[22:30] S2: hatalmas gázigényemmel, hogy feltöltsem a gáztárolókat, hanem majd mert akkor
[22:35] S2: gyorsan felmegy az ár, és úgy járunk, mint 2022 ben.
[22:39] S2: Igen ám, de egyre tovább vártak ki a német cégek
[22:42] S2: az ilyen tárolói betöltésekkel, és a piac elkezdte beárazni, hogy oké, oké,
[22:46] S2: most még nem vesznek a németek, de mindjárt jönnek a piacra,
[22:50] S2: és egész egyszerűen elindult fölfelé az ár. És ugye most
[22:53] S2: ott tartunk, hogy ilyen értelemben az európai töltöttség az, ahogy említettem, 24%
[22:59] S2: át tudja lefedni. Ahhoz az kell, hogy egy stabil európai
[23:04] S2: földgázellátás legyen, hogy például folyamatosan legyen beszállítás Norvégiából, Észak-Afrikából, illetve
[23:10] S2: az LNG területén is, az LNG területén meg óhatatlanul azzal
[23:14] S2: kell foglalkoznia, hogy álmos az LNG globális piac, és ugye
[23:17] S2: az LNG globális piacból. Azt nem mondom, hogy mind a
[23:20] S2: 15 20% hiányzik, amit mondjuk Katar forgalmazott korábban meg ugye
[23:25] S2: az Öböl menti arab országok forgalmaztak, de azért egy egy
[23:28] S2: nagy mennyiség nehezen jut el a piacra, és ha nehezen
[23:32] S2: jut el a piacra, akkor már nem az a kérdés önmagában,
[23:35] S2: hogy van e elegendő gáz megtermelve a világon, hanem az,
[23:38] S2: hogy eljut e hozzánk és az eljutásban van valami akadály.
[23:42] S2: Például a Hormuzi szorossal kapcsolatos katonai konfliktus az bizony feszültséget
[23:48] S2: jelent a piacon, és a piac azonnal beárazza ezt. Ezért
[23:51] S2: tapasztaljuk most ezt a 70 és 80 euró körüli árakat
[23:55] S2: a gázpiacon.
[23:57] S1: Tehát akkor hiába vártak a németek a vásárláshoz, tehát.
[23:59] S2: Hiába vártak, szerintem túl sokáig vártak, egy kicsit eltaktikázták magukat.
[24:03] S2: Mi egyébként azt tudom mondani, hogy nagyjából ugyanazon a töltöttségi
[24:07] S2: szinten vagyunk, mint tavaly ilyenkor, tehát nem, nem jellemzően nagy
[24:11] S2: az eltérés, nem vagyunk alul töltve, és ahogy említettem, gyakorlatilag
[24:15] S2: hátradőlhetünk egy picit. Azt tudom mondani, hogy a magyar földgázellátásnak
[24:20] S2: három fő pillére van. Az egyik a hazai termelés, az
[24:23] S2: most is van, az import az most is folyamatban van,
[24:26] S2: illetve a földgáztárolók. A földgáz tárolókban benne van a teljes
[24:30] S2: éves fogyasztásunk 55% a. Azért az egy nagyon, hogy mondjam
[24:34] S2: megnyugtató helyzet úgy nekifutni a téli időszaknak, hogy nekünk azért
[24:38] S2: ott van bent a tárolókban egy elég nagy mennyiség.
[24:41] S1: Igen, ez tényleg megnyugtató, úgyhogy ezzel most át is mehetünk
[24:43] S1: a megújuló energiákra Magyarország szempontjából, mert ugye az egész nyáron
[24:48] S1: lehet egy statisztikai adatokból látni. Sokan beszéltek róla, hogy nagyon
[24:51] S1: felfutott a magyar napenergia kapacitás. Ugye most kezdődik a szélerőműveknek
[24:56] S1: a beszerzése, kialakítása is. Tehát úgy tűnik, hogy van, meg
[24:59] S1: lesz megújuló energia erőforrásunk, de egyre többen beszélnek arról, hogy
[25:03] S1: nincsen megoldva a tárolása ennek az energiának. Ugye nappal rengeteg
[25:07] S1: energia van, főleg egy egy napsütéses nyári napon nem is
[25:10] S1: tudja talán az ország felhasználni azt a mennyiségű energiát, de
[25:13] S1: amint lemegy a nap, vagy eláll a szél, akkor már nincsen.
[25:16] S1: Mi a helyzet tulajdonképpen? És elindult e már Magyarország a
[25:19] S1: tárolás fel, és milyen tárolási lehetőségek merülnek fel egyáltalán?
[25:22] S2: Ez egy kritikus kérdés, amikor az ember elindul valamilyen irányba,
[25:26] S2: egy fejlesztési irányba, és akkor, ha nagyon az egyik pillért
[25:29] S2: kezdi el fejleszteni, akkor féloldalas lesz. Most ezt tapasztaljuk. Tehát
[25:33] S2: Magyarországon jelenleg a beépített naperőmű kapacitás 8800 megawatt. Ez egy
[25:39] S2: őrült nagy kapacitás ahhoz képest, hogy ha azt mondanám, hogy
[25:42] S2: például Paks1 esnek a teljesítménye 2000.
[25:45] S1: És ebben már a lakosság is benne van.
[25:47] S2: Ebben minden benne van. Tehát a 8800 lakossága mindennel együtt.
[25:51] S2: Ha a lakosságot részleteiben nézem, akkor azt tudom mondani, hogy
[25:54] S2: több mint 330 ezer lakóépületen van már fönt napelem. Ez
[25:59] S2: egy nagyon jó dolog, csak amikor ezt elkezdték, szabadjára engedték,
[26:03] S2: mondjuk úgy és elkezdték ezt fejleszteni, elfelejtették hozzá fejleszteni a hálózatot,
[26:08] S2: és a hálózatnak nagyon lényeges az, hogy önmagában az, hogy
[26:12] S2: van a delej, megtermeljük az áramot, az nem sokat számít.
[26:15] S2: Ha nem tudjuk mindet helyben felhasználni, akkor azt el kell
[26:18] S2: valahová juttatni, és ehhez a hálózat fejlesztésre van szükség. És
[26:22] S2: ebben elmaradt az ország nagyon erősen az elmúlt 10 15 évben.
[26:25] S2: Gyakorlatilag lemaradtunk ahhoz képest, mint amennyi, mint amennyire fejlődött például
[26:30] S2: a napelem. És ugye most jön a következő új megújuló,
[26:34] S2: ugye a szél. Ezzel egyébként egy egyfajta mondjuk úgy, hogy
[26:37] S2: korábbi mulasztását törleszti a magyar állam ezzel kapcsolatban, hogy engedi
[26:42] S2: a szélerőműveket is, hiszen az utolsó szélerőmű Magyarországon 2011 ben
[26:46] S2: lett átadva, azóta nem. Na most az 15 év 15
[26:49] S2: évet kihagytunk, nem lehet büntetlenül kihagyni. És a szélerőműről azért beszélünk,
[26:54] S2: mint megújuló pótlólagos, meg egy ilyen kiegészítő forrás, mert ugye
[26:58] S2: a szél az nem függ például attól, hogy lemegy e
[27:00] S2: a nap vagy sem. És ugye a naperőművek esetén mindenki
[27:04] S2: tudomásul vette, hogy igen, az időjárásfüggő, de nem csak időjárás,
[27:07] S2: hanem napszakfüggő. Ahogy Ön is említette, délután ötkor, mikor lemegy
[27:11] S2: a nap, vagy este hétkor, nyáron lemegy a nap, akkor
[27:14] S2: hirtelen szükség van ugyanarra az energiamennyiségre, s azt meg már
[27:18] S2: nem tudjuk előhozni. Miközben napközben meg sokat termeltünk, ugye nem
[27:22] S2: tudott elfogyasztani az ország annyit, amennyit megtermelt? Mit csinált? Megjelent
[27:26] S2: a környékbeli piacokon értékesíteni? Igen ám, de a környékben is
[27:29] S2: vannak napelemes területek, ráadásul mindenütt egyforma időben süt a nap,
[27:34] S2: azaz nagyon erősen alacsony ár nyomott áron tudta csak értékesíteni, ahelyett,
[27:39] S2: hogy tárolta volna. És itt érünk el ahhoz a problémához,
[27:42] S2: hogy tárolás hogyan lehet tárolni. Magyarországon a villamos energia tárolására
[27:47] S2: gyakorlatilag akkumulátoros lehetőség van, csak nagyon kevés. Tehát a magyarországi
[27:52] S2: akkumulátoros tárolói kapacitás nem olyan régen még ötszáz megawatt környékén volt,
[27:57] S2: de az nagyon nagyon nagyon kevés ahhoz képest, amennyi kiesik hirtelen,
[28:01] S2: amikor lemegy a nap, ugye Emlékezzünk rá, hogy 8800 ról beszéltem.
[28:05] S2: Gyorsan hozzáteszem, nincs olyan 8800 at ad le az összes napelem,
[28:10] S2: mert hát a házak nem fordulnak a nappal együtt, tehát
[28:12] S2: van amelyik éppen hűvösebb lesz stb. Tehát a kalkulált 8800
[28:16] S2: ban minden benne van, az is, ami délután 3 után
[28:19] S2: már nem kap napot, vagy mondjuk reggel 10 ig nem
[28:22] S2: kap napot. De ezzel együtt azt látjuk, hogy ez a
[28:26] S2: nagy megtermelt mennyiségű villamos energia nem tárolódik. És nem csak
[28:31] S2: a hálózatfejlesztés maradt el Magyarországon, hanem a tároló kapacitás fejlesztés is.
[28:36] S2: Vannak olyan országok, amelyek jobban felkészültek erre, akár még a
[28:39] S2: volt szocialista országok közül is Csehország, Bulgária az, amelyik meg
[28:43] S2: nagyon sok pénzt áldozott a tárolói kapacitások fejlesztésére. Kevesebbet a napelemre.
[28:49] S2: Ők például a nyári időszakokban, amikor nagyon olcsón értékesítettük a
[28:53] S2: Napból származó villamos energiát, a csehek betároltak, aztán este 5
[28:57] S2: óra után meg megjelentek, hogy akkor itt van és eladjuk
[29:00] S2: nektek sokszoros áron. Az emberek nem nagyon fogják fel ennek
[29:03] S2: a különbözőségét, bár sokat segített ez a holland elej.hu oldal,
[29:06] S2: amelyik megindult. Ez a két fiatalember fejlesztésébe, hogy egyáltalán elkezdtek
[29:11] S2: azzal foglalkozni, hogy hello emberek, tudjuk mi, hogy ti. Egyébként
[29:14] S2: 5 forintot fizettek kilowattóránként az energiadíjba. Persze van még a
[29:18] S2: rendszerhasználati díj, de most arról nem beszélünk. Az 5 forint
[29:21] S2: az azért nem 5 forint naponta. Hat napon belül elképesztően
[29:25] S2: tud változni, ha nagyon nagyon olyan időszak van, hogy most
[29:28] S2: hirtelen sok mindenkinek befelhősödött, hamarabb nem tudtak tárolni ők sem.
[29:32] S2: Hirtelen sokan megjelennek. Ugyanarra az árammennyiségre akár föl tud menni
[29:36] S2: három négy ötszáz euróra is megawattóránként az ár. Ez egy
[29:40] S2: borzasztó nagy ugrás ahhoz képest, hogy napközben meg van, amikor
[29:44] S2: a nullát éri el, sőt olykor még a negatív tartományba
[29:47] S2: is átmennek. Azaz aki akkor tud tárolni, amikor nagyon olcsó
[29:52] S2: és este vissza tudja adni, azok vannak nyerő pozícióban.
[29:55] S1: És nem indulnak ilyen céges vállalkozásokba.
[29:57] S2: De most már igen, kezdenek indulni. Hála a Jóistennek, ezek
[30:01] S2: az úgynevezett aggregátorok és azok, akik ilyen tárolással foglalkoznak, egyre
[30:05] S2: nagyobb mennyiséggel kezdik fejleszteni a magyarországi tárolókapacitást. De azt tudni kell,
[30:10] S2: hogy ezek a tárolói kapacitások azért arra nem alkalmasak, hogy
[30:14] S2: mondjuk egész éjjel ellássák a mi áram fogyasztásunkat. Arra alkalmas,
[30:19] S2: hogy a napközbeni csúcsot szépen berakjuk a tárolóba, és amikor
[30:23] S2: jönne az a naplemente körüli időszak, amikor nagyon fölszaladna emiatt
[30:27] S2: az ár, hirtelen mindenki akar áramot venni, azt az időszakot
[30:31] S2: át tudjuk vele vészelni, tehát gyakorlatilag elcsúsztatjuk a tárolása, de
[30:36] S2: akkumulátorokból nem fogjuk tudni ellátni az ország elektromos ellátását.
[30:40] S1: És mi a helyzet a szivattyús megoldással? Úgy tudom, hogy
[30:42] S1: műszakilag az is egy gondolkodási irány, hogy valahová, amikor nagyon
[30:45] S1: olcsó az áram, akkor annak segítségével magasban rengeteg vizet felszívunk,
[30:49] S1: és amikor már nem elérhető a napenergia, akkor elkezdjük leereszteni
[30:52] S1: és ezzel turbinákat hajtani.
[30:54] S2: Így van, ugye? Kihasználnánk a gravitációs erőt ebből a szempontból
[30:58] S2: Magyarországon több ilyen vizsgálat is folyt. Az egyik sokszor emlegették
[31:02] S2: a Prédikálószék környékén. Ott ugye mindenféle környezetvédelmi és egyéb természetvédelmi
[31:08] S2: aggályok vannak. Mátrában is van ilyen vizsgálat, hogy ott lehessen létrehozni.
[31:12] S2: Ez egyébként a szomszédos országoknál nagyon sok helyen, főleg ahol
[31:16] S2: vannak magasabb hegyek, ott ez egy megoldott kérdés és a legpraktikusabb,
[31:20] S2: legkézenfekvőbb dolog. Gyorsan hozzáteszem, hogy a gravitációs erőt az nem
[31:24] S2: csak úgy lehet kihasználni, hogy vizet szivattyúzunk fel. Mondok rá
[31:27] S2: egy nagyon egyszerű példát. Magyarországon rengeteg olyan bánya van, amelyeket bezártak,
[31:31] S2: a mélyművelésű bányáink bezártak, és nagyon sok helyen még ott
[31:34] S2: van a bányának az úgynevezett liftaknája, amiben súlyt emelünk, és
[31:39] S2: azt ugyanúgy meg lehet oldani, hogy a súlyt akkor emelem fel,
[31:42] S2: amikor olcsó energia van, és akkor egy akármilyen motorral meghajtom,
[31:46] S2: fölfelé húzom, a villamos energiát fogyaszt, majd amikor ezeket a
[31:49] S2: súlyokat fölhúztam és megint szükségem van rá, akkor egész egyszerűen
[31:53] S2: elindítom lefelé, ugye a gravitáció miatt, az elindul lefelé, elkezdi
[31:57] S2: visszafelé pörgetni a motort, ami aztán megint villamos energiát termel.
[32:01] S2: Az úgynevezett gravitációs erő kihasználásában alapuló energiatermelés, energiatárolás az egy
[32:07] S2: nagyon jó megoldás lehet. Nekünk az a fő bajunk, hogy
[32:10] S2: nem nagyon vannak nagy hegyeink, ki lehet használni ezeket a dolgokat.
[32:13] S2: Tehát Magyarországon még mindig a legkézenfekvőbb megoldás az a nagy
[32:17] S2: mennyiségű akkumulátoroknak a hasznosítása.
[32:20] S1: Akkor most vissza egy picit a fosszilis ekhez, mert talán
[32:23] S1: ez érdekli most a napokban a leginkább az embereket, de
[32:26] S1: szerintem kifejezetten szerencsés, hogy egy távolabbi képtől indultunk el. A
[32:29] S1: kőolaj és a benzin és a gázolaj ára. Ugye említette
[32:32] S1: is ezeket a konfliktusokat, amelyek Szaúd-Arábia környékén, a Hormuzi szorosnál
[32:36] S1: és Jemennel kapcsolatban felmerültek, amik nagyon megdobták a kőolaj árát.
[32:40] S1: És akkor ebből most napi szintű politikai vita van, hogy
[32:42] S1: volt e már ennyire drága a dízel, vagy nem volt
[32:46] S1: ennyire drága a dízel. De ezt félretéve, és ez azért
[32:48] S1: egy jelentős probléma. Mi okozza ön szerint ezt a magas árat?
[32:52] S1: Tehát hogy csak a konfliktusok. És akkor erről már beszéltünk eleget.
[32:54] S1: Vagy van más, strukturálisabb dolog is ennél? És hogy fog
[32:57] S1: e ez változni, vagy mire kell számítani?
[32:59] S2: Igen, ha önmagában azt gondoljuk, hogy csak a kőolajár növekedése
[33:03] S2: miatt van most ez a jelenlegi helyzet, akkor erősen mellé lövünk,
[33:06] S2: mert volt már ilyen magas a kőolajár, sőt ennél még
[33:08] S2: magasabb is. A 2008 as válság idején 140 dollár felett
[33:13] S2: volt a kőolaj ára, mégsem volt ilyen magas az üzemanyag ára.
[33:16] S2: Az alapvető problémát az jelenti, hogy az, hogy van e
[33:19] S2: nyers kőolaj és van e elegendő belőle, és el tudjuk
[33:23] S2: e juttatni. Ugye itt van az első probléma, hogy el
[33:25] S2: tudjuk e juttatni. A világ több kőolajat termel, mint amennyit
[33:28] S2: fel tud dolgozni. Viszont Európa ebből a szempontból eléggé kiszolgáltatott
[33:33] S2: helyzetben van, mert az európai finomítóknak a feldolgozói kapacitása, a
[33:37] S2: dízelfeldolgozó kapacitása jóval kisebb, mint amennyit Európa használ dízelből. Ezt
[33:42] S2: úgy oldotta meg Európa, hogy importál dízelolajat. Korábban, a 2022
[33:48] S2: es háború kitörését megelőzően Oroszország volt az egyik legnagyobb importőr,
[33:52] S2: és Oroszországgal megszakították ezt a kapcsolatot. Már nem vásárolnak dízelt.
[33:57] S2: Oroszországból jöttek a helyettesítő országok, elsősorban az Arab félszigeten lévő országok,
[34:03] S2: ahol nagy finomítói kapacitások vannak Amerikai Egyesült Államokban és máshol Közép-Ázsiában.
[34:09] S2: Indiában például elképesztően nagy finomítókapacitású, és betöltötték ezt az űrt,
[34:13] S2: tehát nem okozott olyan nagy problémát az orosz dízel lecserélése
[34:17] S2: egészen a Hormuzi szoros lezárásáig. Igen ám, de a Hormuzi
[34:20] S2: szoros lezárása nemcsak a nyersolajszállításokat érintette, hanem a termékszállítást is.
[34:26] S2: Azt tudom mondani, hogy jelenleg nem az a probléma a világban,
[34:29] S2: hogy nincs elég nyersolaj. Bármelyik finomító tud elegendő nyersolajat venni.
[34:33] S2: Európában az a probléma, hogy a finomítóink által megtermelt dízel
[34:37] S2: az kevés ahhoz, hogy Európát ellássuk, és azok az országok,
[34:41] S2: ahonnan pótoltuk a korábbi orosz dízelt, azok viszont a Hormuzi
[34:45] S2: szoros által érintett módon kiestek ebből. És ez okoz egy
[34:49] S2: nagyon érdekes szituációt. Az Amerikai Egyesült Államok és az európai
[34:53] S2: dízelfogyasztás és dízelárak hogy függenek össze? Ugye korábban mindig arról beszéltünk,
[34:57] S2: hogy az amerikaiaknak milyen jó. Náluk nagyon olcsó az üzemanyag,
[35:01] S2: két három euro egy dollárba kerül egy gallon nal, egy
[35:04] S2: gallon az több mint négy liter. És mindenki mondta, hogy persze,
[35:07] S2: nekik könnyű, mert ők saját magukat ellátják. Igen ám, de
[35:10] S2: amikor kialakult egy ilyen helyzet, szűkült az európai dízelimportot ellátó
[35:15] S2: országok lehetősége, elsősorban Szaúd-Arábia, India stb. Akik ugyanazokat a szorosokat
[35:21] S2: és egyebeket használták volna továbbításra. Felment a dízel ára, és
[35:25] S2: az amerikai finomítók tulajdonosai azok színtiszta kapitalisták. Ők azt mondták,
[35:31] S2: hogy ott adom el a dízelt, ahol többet fizetnek érte,
[35:34] S2: és megnézték. Az amerikai dízelár meg az európai között hatalmas
[35:38] S2: különbség van. Ezt a gepet én ki fogom használni, és
[35:40] S2: elkezdtek Európába egészen nagymennyiségű dízelt értékesíteni. Tehát az amerikai finomítók
[35:46] S2: azok gyakorlatilag maguk okozták az Amerikában fellépő dízelhiányt azzal, hogy
[35:51] S2: inkább Európába hozták, magasabb áron értékesítették a dízelt, ezáltal Amerikában
[35:56] S2: szűkület alakult ki, szűkösség elkezdett fölfelé menni az ár és
[36:00] S2: a korábbi arany életüknek vége. Jelenleg 4 5 dollár körül
[36:05] S2: van a gallon onkénti ár, Kaliforniában meg 6 és fél
[36:08] S2: dollárt is meghaladja, mert amúgy is speciális az adórendszer. És
[36:12] S2: nem véletlen, hogy éppen az a hétvégi hír volt az,
[36:16] S2: hogy Trump megállapodott Putyinnal, hogy akkor majd orosz dízelt enged
[36:21] S2: rá a világpiacon, nem tud olyan sokat ráengedni, ami érdemben
[36:24] S2: befolyásolja ezt a szituációt. Az amerikaiak pláne nem. Tehát annyira
[36:28] S2: marginális egyébként az a mennyiség, amiben mondjuk a az amerikai
[36:32] S2: dízel felhasználáshoz képest az oroszok be tudnak hozni akár Amerikába,
[36:37] S2: akár a világpiacra, hogy ezzel sokat nem fognak tudni elérni.
[36:40] S2: Megpróbálkoztak vele, viszont diplomáciai oldalról az oroszok nagyon sokat nyertek vele.
[36:45] S2: Megint odaültették őket az asztalhoz, és ők azok, akik szívességet
[36:49] S2: tesznek kvázi.
[36:50] S1: És nem vezet ez a helyzet automatikusan oda, hogy finomítói
[36:53] S1: kapacitások bővüljenek a világban.
[36:56] S2: De ez egy abszolút logikus kérdés, és mindig ezt szokták
[36:59] S2: nekem is föltenni, hogy de hát ha ennyire kevés a
[37:02] S2: finomítói kapacitás Európában, akkor miért nem? Akkor miért nem építenek
[37:05] S2: új finomítót? Nagyon egyszerű. Miközben a világ abba az irányba megy,
[37:08] S2: hogy megújuló energiából egyre többet hasznosítson, egyre inkább szorítja ki
[37:13] S2: a fosszilis energiahordozókat. Ez kockázatos üzlet. Lehet befektetni, mondjuk egy
[37:17] S2: finomítói vagy finomítónak a megtérülése az nem öt meg tíz év,
[37:22] S2: hanem inkább tizenöt húsz év. Tizenöt húsz évre előre nem
[37:25] S2: fognak befektetni egy olyan üzletbe, aminek a megtérülése nem biztosított számukra.
[37:30] S2: Ezért egy ilyen róka fogta csuka helyzetben vagyunk. Azért nem bővítenek,
[37:35] S2: mert nem éri meg nekik, mert ki fog szorulni a
[37:38] S2: fosszilis energiahordozó, de bővítés nélkül továbbra is fenntartjuk Európának ezt
[37:43] S2: a hatalmas importfüggőségét, és nem tudunk vele mit kezdeni. Ezért
[37:47] S2: keressük azokat a forrásokat, ahonnan be tudunk szállítani.
[37:50] S1: Ez átvezet egy olyan kérdés, amit egyébként is szerettem volna feltenni,
[37:53] S1: hogy nem gyorsítja ez fel az elektromos autózásra való átállást,
[37:57] S1: hiszen nagyon magas a dízel ára akkor az emberek, amikor
[38:00] S1: új autót vesznek, vagy akár használtat, de számukra újat, akkor lehet,
[38:04] S1: hogy arra jutnak, hogy jobban járok, ha elektromos veszek, mert
[38:06] S1: sokkal olcsóbb a fenntartása. És akkor ez a zűrös folyamat,
[38:09] S1: ami most történik, lehet, hogy emiatt sokkal hamarabb meg tud történni.
[38:13] S2: Tagadhatatlanul van egy ilyen hatása, hogy minden egyes ilyen válságidőszakban
[38:16] S2: a fosszilis energiahordozókat érinti. Azonnal megélénkül az elektromos autók iránti kereslet.
[38:22] S2: Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az elektromos autókat villamos
[38:25] S2: energiával kell ellátni, ahhoz meg olyan stabil villamosenergia rendszer kell,
[38:29] S2: amiről az előbb beszéltünk, hogy az bizony még mindig nem
[38:32] S2: elég stabil. Éppen a hálózat hiányosságai, illetve a tárolói kapacitások
[38:37] S2: hiányosságai miatt. Tehát egy csomó irányban kell egyszerre elindulnunk, többek
[38:41] S2: között ebbe az irányba is. Egyre több elektromos autó legyen
[38:44] S2: a piacon, de ahhoz fejleszteni kell a villamosenergia ellátórendszerünket. A
[38:48] S2: magyar villamosenergia termelési oldalon elég komoly hiányosságaink vannak. Várnánk azt,
[38:54] S2: hogy legyen egyre több olyan erőmű, amely képes villamos energiát
[38:58] S2: behozni a rendszerbe. És hát ne felejtsük el, hogy éppen
[39:01] S2: abból adódóan, hogy még a tárolás, a villamosenergia tárolás és
[39:04] S2: a hálózat még mindig nem azon a szinten van, hogy
[39:07] S2: azt mondjuk, hogy bármikor szabadon, oda vissza simán, könnyedén lement
[39:11] S2: a nap, akkor is tudunk termelni. Ebből következően van egy
[39:14] S2: olyan fosszilis energiahordozó, aminek domináns szerepe van még mindig a
[39:19] S2: villamosenergia előállításban, és ez a földgáz. A földgázüzemű erőművek azok,
[39:23] S2: amelyek a legrugalmasabban az éppen aktuális piaci viszonyokhoz aktualizálva vagy
[39:28] S2: igazítva tudjuk 0 tól 100 ig szabályozni ezeknek a működését.
[39:32] S2: Azaz végülis van egy ilyen ellentmondás, hogy ha ki akarjuk
[39:36] S2: szorítani a fosszilis, De a rugalmassághoz meg szükség van az
[39:39] S2: egyik fontos fosszilis energiahordozókra, és ilyenkor mindig el szoktam mondani,
[39:44] S2: hogy jelenleg a világban az energiafelhasználás 75 százaléka még mindig
[39:48] S2: fosszilis energia, és ugyan elképesztő módon fejlődött a megújuló energia hasznosítása,
[39:54] S2: de tényleg arányait tekintve is borzasztó sokat fejlődött, Tehát mondjuk
[39:58] S2: nagyjából olyan 8 9 százalék körül van víz nélkül a
[40:01] S2: megújuló energia hasznosítása. Tehát a vízenergiát még nem is sorolom ide,
[40:05] S2: mert az körülbelül még egyszer egy ugyanekkora mértékegység. De azt
[40:09] S2: is látni kell, hogy a világnak folyamatosan nő az energiaéhsége,
[40:13] S2: tehát gyakorlatilag egy ilyen kis gömböcről beszélünk, ami állandóan éhes
[40:17] S2: és egyre éhesebb és folyamatosan éhes. Azaz a világon megtermelt
[40:21] S2: megújuló energiából származó növekmény, az még nem tudta utolérni az
[40:26] S2: éhség miatti energia növekményt. Tehát még mindig 75% a fosszilis
[40:32] S2: energiahordozó felhasználása a világ tekintetében. Európa ebből a szempontból sokkal
[40:37] S2: jobban áll. Éppen amiatt, mert Európa azért megpróbált előrelépni megújulók
[40:42] S2: egyebek hasznosításában, különböző rendeleti és egyéb módszerekkel támogatási rendszereket építettek ki,
[40:48] S2: és alkalmazták a megújulók szélesebb körű elterjedését. De azt azért
[40:53] S2: látni kell, hogy Európa csak egy egyre kisebb szelete a
[40:55] S2: világ energiafelhasználásának. Ugyanígy igaz például a CO2 kibocsátásnál a világ
[41:01] S2: CO2 kibocsátásának mindössze 7,8 százaléka származik Európából. Ez azt jelenti,
[41:08] S2: hogy a nagyok azok, akik dominánsan meghatározzák a világ energiafelhasználásának
[41:14] S2: az összetételét. Ez az Amerikai Egyesült Államok, Kína és ezek
[41:17] S2: a felnövekvő ázsiai országok. És ezeknél az országoknál egész egyszerűen
[41:22] S2: azt a fajta energiaéhség növekményt nem lehet másképp pótolni gyorsan,
[41:27] S2: csak a fosszilis energiahordozók bevetésével. Tehát bár nagyon örülnénk neki,
[41:31] S2: hogy egyre inkább mondjuk úgy, hogy tisztulna a világ, és
[41:35] S2: az Európára ez igaz is, hiszen Európának konkrét céljai vannak
[41:38] S2: az 5. 2050 re el akarjuk érni a karbonsemlegességet. Bizony,
[41:42] S2: ennek a hatása a világ kibocsátás tekintetében nem lesz olyan jelentős,
[41:46] S2: mint amennyire mi szeretnénk. És az is igaz, hogy miközben
[41:49] S2: egyébként a világ legnagyobb megújuló beruházója Kína, de a legnagyobb
[41:55] S2: szén fogyasztója is.
[41:56] S1: Igen, ez tényleg egy elég érdekes helyzet, és valószínűleg még
[41:59] S1: számtalan irányba el lehetne itt menni, azt megmagyarázni, hogy miért
[42:03] S1: állt elő ez a világban, De ahogy említette a gáznak
[42:06] S1: a szerepét, mint egy ilyen rugalmas megoldás az energiatermelésben. És
[42:10] S1: ezért teszem fel most ezt a kérdést, ami már a
[42:12] S1: jövőre vonatkozik, hogy képzeljük el a legjobb szcenáriót? Rendeződne Ukrajna
[42:15] S1: és Oroszország konfliktusa? Oroszország vissza tudna lépni az európai gázpiacon,
[42:20] S1: tehát van? Lett e ennek bármilyen infrastrukturális, gazdasági akadálya, Vagy
[42:24] S1: itt a politikai kérdések rendeződnek? Akkor lehet Oroszország újra partnere Európának?
[42:29] S2: Én azt gondolom, hogy lehet és kell is. Tehát azért
[42:32] S2: gondoljunk bele, hogy az előbb említettem, hogy a világ legnagyobb
[42:35] S2: földgázkészletével Oroszország rendelkezik. Ha túljutunk ezeken a politikai és háborús
[42:41] S2: konfliktus okon, és valóban adja Isten, hogy megoldódjon tényleg ez
[42:45] S2: a ez a helyzet, akkor az orosz gáznak lehet szerepe
[42:48] S2: az európai földgázellátásban. És nyilván egy ilyen nagy mennyiségű földgáz
[42:52] S2: forgalmazása sokat enyhíthet a piaci feszültségeken és azon az árfeszítésen,
[42:58] S2: amit jelenleg tapasztalunk. De egyben biztos vagyok éppen az elmúlt
[43:02] S2: idők meg a 2022 es év előtti tapasztalatok alapján Európa
[43:06] S2: már nem fogja elkövetni még egyszer azt, hogy ilyen erős
[43:09] S2: orosz gáz függőségben legyen. Ugyanakkor az orosz gáz az egy
[43:13] S2: ugyanolyan jó minőségű gáz, mint az összes többi metán, és
[43:16] S2: ráadásul az oroszok stabil beszállítók voltak. Évtizedeken keresztül erősítették azt
[43:22] S2: a képet saját magukról, hogy ők egy stabil, jó, megbízható beszállítók.
[43:26] S2: Valóban így volt, egészen 2022. Február 24 ig, amikor Európa
[43:30] S2: azt mondta, hogy nem, mert ezt a pénzt, amit innen szerzett,
[43:33] S2: háborús és egyéb agresszor céljaidra akarod felhasználni, ezért ebből én kiszállok.
[43:38] S2: De ha ez megoldódna, ez a kérdés, akkor biztos, hogy
[43:41] S2: helye kell, hogy legyen az orosz földgáznak például ebben az
[43:44] S2: európai földgáz ellátórendszerben.
[43:46] S1: Egyébként nagyon jól tartjuk az időt, még három kérdés van hátra,
[43:49] S1: és tényleg nagyon prompt válaszokat ad az összes kérdésre, bár
[43:52] S1: azért az összefüggések is tényleg kibontakoznak. És akkor most menjünk
[43:55] S1: vissza a vége felé a villamosenergiára. Ugye most egy kicsit
[43:58] S1: gázról beszélünk, nyilván összefüggésben a villamos energiatermeléssel, ami mutatja, hogy
[44:02] S1: itt minden mindennel összefügg globálisan is és az energiahordozók között is.
[44:06] S1: A következő kérdésem az Paks, hogy hogy mi van itt
[44:09] S1: a paksi erőművel, tehát mit gondol erről? Tényleg be fogjuk fejezni?
[44:12] S1: Tényleg szüksége van erre az országnak olcsón Az akkori tehát
[44:15] S1: amikor belép majd a termelésbe, az akkori árakhoz képest olcsón
[44:18] S1: tud e majd áramot biztosítani, vagy ez egy teljesen felesleges beruházás,
[44:22] S1: amit ha lehetne, akkor el kellene engedni?
[44:24] S2: A kérdés azért összetett, mert már nem ugyanaz a válasz
[44:27] S2: az egyik kérdésre, a másikra Az, hogy szükségünk van e
[44:31] S2: a Paks II ből származó villamos energiára, azt tudom mondani,
[44:34] S2: hogy már szükségünk lenne. Már késő. Éppen a nyári időszakban
[44:38] S2: tapasztaltuk meg azt, hogy amikor nem működött a Paks, éppen
[44:42] S2: a Duna vízhozam miatt kellett korlátozást befejezni. Akkor milyen jó
[44:47] S2: lett volna, ha lett volna mondjuk egy másik, más fűtéssel
[44:49] S2: rendelkező erőművünk, amit ilyenkor be tudunk vetni. Merthogy azonnali importhoz
[44:54] S2: kellett fordulnunk, hiszen nincsenek más erőműveink, sokkal kevesebb gázos erőműve is.
[44:59] S2: Az előbb említettem a gázos erőműveket, hogy mennyire rugalmasan tudnának alkalmazkodni.
[45:03] S2: 2011 ben adták át az utolsó gázos erőművet Magyarországon, 15
[45:08] S2: éve a gönyűi erőművet. Az a legújabb, azóta nem és
[45:11] S2: az összes többi üzemben lévő erőművek közül az fenyegeti leginkább,
[45:15] S2: hogy egyre többnek le fog járni az üzemideje és ki
[45:17] S2: fognak esni a rendszerből. Tehát Paks II nek igenis helye
[45:20] S2: és szerepe is lenne, különösen azért, mert a Paks II.
[45:23] S2: Mondjuk a Paks I konstrukcióhoz viszonyítva sokkal rugalmasabb szabályozás tekintetében,
[45:29] S2: tehát jobban tudja követni a napon belüli villamosenergia fogyasztás meg
[45:33] S2: éppen a piaci fogyasztásukat. Hogy ez olcsóbb lesz e és
[45:37] S2: megépül e, ez egy nagyon érdekes kérdés. 2014 ben írták
[45:41] S2: alá a szerződést, az akkori szerződés alapján 2025 26 ban
[45:45] S2: mind a két blokknak el kellett volna indulnia a próbaüzemének.
[45:49] S2: Ezzel szemben most ott tartunk, hogy az első betonöntés az
[45:52] S2: ugye megtörtént február idén februárban, és azóta öntik az egyik
[45:57] S2: gödörnek a betonrészét, de a másik gödör még éppen kialakítás
[46:01] S2: alatt van, tehát nagyon messze vagyunk még attól, hogy működő
[46:03] S2: erőművekről beszéljünk. Ebből következően azt látom, hogy már az oroszok
[46:08] S2: sem annyira lelkesek ennek az erőmű építésének a befejezése tekintetében. Az,
[46:13] S2: hogy a Roszatom tud építeni ilyen erőművet, az nem kérdés. Az,
[46:17] S2: hogy az őáltala megépített erőművek biztonsági, nukleáris, biztonsági, környezetvédelmi és
[46:22] S2: egyéb szempontból megfelelnek e mondjuk az Európában elvárt más erőművekkel
[46:27] S2: szemben támasztott követelményeknek, ott azért van probléma. Emiatt volt az
[46:31] S2: a késlekedés, mert nem tudtak olyan terveket letenni az asztalra
[46:35] S2: az európai engedélyező hatóságoknak, ami alapján bárki rábólinthatott volna. Igen,
[46:40] S2: ez egy biztonságos erőmű. És persze támadják most ezt, hogy
[46:44] S2: ó igen, de az Európai Unió tehetett arról, hogy nem
[46:46] S2: épült meg Paks. Nem, nem az Európai Unió. Az oroszok
[46:49] S2: tehettek róla, hogy nem tudtak olyan terveket letenni, ami mindenben
[46:52] S2: igazolta volna azokat a biztonsági feltételeket és követelményrendszereket, ami nélkül
[46:57] S2: Európa szívében nem lehet egy nukleáris erőművet működtetni. Tehát azért,
[47:02] S2: hogy mondjam. Tehát műanyag fröccsöntésből ne építsünk erőművet csak azért,
[47:06] S2: hogy meglegyen időre, ott minden biztonsági előírást be kell tartani.
[47:10] S2: És azt láttam, hogy az elmúlt időszakban az oroszok egyre
[47:13] S2: inkább veszítették el az érdeklődésüket. Miért? Azért, mert a Roszatom
[47:18] S2: ugye az építtető, a fővállalkozó, ő azért a világban szerte
[47:21] S2: épít nagyon sok ilyen erőművet Ázsiában, Afrikában és máshol Ázsiában.
[47:26] S2: Afrikában nem annyira szigorúak a biztonsági és környezetvédelmi előírások, mint nálunk.
[47:31] S2: Azaz azt mondta, hogy hát akkor a könnyebb ellenállás irányába
[47:34] S2: megyek el, és inkább oda csoportosítottam a saját mérnöki gárdámat,
[47:37] S2: meg az építéssel foglalkozókat. Ezért lemaradtunk ebben a dologban, de
[47:41] S2: szükségünk lenne rá. Azért az 2400 megawattnyi teljesítmény, és ugye
[47:46] S2: azt látjuk, hogy az ország villamos energia fogyasztása mondjuk úgy,
[47:50] S2: hogy lakossági szinten olyan drasztikusan nem nő. Csakhogy érkeztek az
[47:53] S2: országban olyan beruházások, elsősorban autógyárak, akkumulátorgyárak, gumigyárak, amelyeknek az energiafelhasználása hatalmas.
[48:01] S2: És ugye most talán az is egy picit a szerencsénk,
[48:03] S2: hogy ezek az akkumulátorgyárak éppen az elektromos autók iránti kereslet
[48:08] S2: visszafogása miatt nem olyan lendülettel indultak be, mint ahogy azt
[48:11] S2: eredetileg tervezték. Mert ha annyit bocsátanának ki, mint amennyit eredetileg terveznék,
[48:16] S2: nem biztos, hogy el tudnánk látni elegendő villamos energiával. Tehát
[48:20] S2: mindenképpen szükség van arra, hogy a rendszerbe bekerüljön egy ilyen stabil,
[48:24] S2: pillanatnyi emisszióját tekintve zéró karbonkibocsátású erőmű, mint a Paks II erőmű. Kérdés,
[48:31] S2: hogy meg tudják e építeni. Egyre inkább erősek a kételyeim,
[48:34] S2: hogy egyáltalán nem tudják, és nem is nagyon akarják már megépíteni.
[48:38] S2: A probléma az az, hogy egy ilyen szerződésből kihátrálni nem
[48:42] S2: olyan egyszerű. Nyilván meg kell nézni a szerződéses feltételeket, hogy
[48:46] S2: hogyan tudunk ebből kiszállni. Én azt gondolom, hogy már önmagában
[48:49] S2: ez a csúszás azért most már működnie kéne a két blokknak.
[48:53] S2: Ez már önmagában jelenthetné azt, hogy akár kötbérigénnyel felléphetnénk az
[48:57] S2: oroszok felé. Csakhogy nem ismerjük a szerződésnek sem az eredeti szövegezését,
[49:02] S2: és beleértve a jogi és egyéb pontokat benne sem az,
[49:05] S2: hogy azóta ezt a szerződést. Azt hiszem kétszer vagy háromszor
[49:07] S2: módosították is. Nagyon gyanús, amikor azt mondja az ember, hogy
[49:11] S2: de hát egy ilyen csúszásnál azért még egy egyszerű házépítésnél
[49:14] S2: is érvényesíthetem a kötbért, az oroszokkal szemben meg senki sem
[49:18] S2: érvényesíthet semmit, hát meg kell nézni. Én úgy tudom, hogy
[49:21] S2: jelenlegi energia kormányzat vizsgálja ezt a szerződést, de nem késlekedhetünk.
[49:26] S2: Az év végéig meg kell hozni azt a döntést, hogy
[49:28] S2: mi legyen a Paks2 sorsa, mert még az is bejöhet esetleg,
[49:32] S2: hogy akkor azt mondjuk, hogy Paks II t fölmondjuk, ott lesz,
[49:35] S2: ami lesz. Majd pereskedünk az oroszokkal egy ideig, hogy a
[49:38] S2: felmondás nem felmondás. Jogos volt, vagy nem volt jogos, és
[49:41] S2: kiérünk egy új erőművet, akár máshol is. Nem feltétlenül Paks
[49:45] S2: II helyszínnel megfuttatjuk ugyanúgy az Európai Úniós engedélyeztetési eljárásokat. Nem
[49:50] S2: orosz erőműről beszélek, hanem akár amerikai, kanadai, argentin, francia, dél koreai. Bárhonnan.
[49:56] S2: Elég sok helyen gyártanak ilyen erőművet, és nekem erős a gyanúm,
[50:00] S2: hogy ugyanarra az időpontra, mint ha a Paks II mostani
[50:04] S2: ütem szerint felépül. Azt én 2030 8:40 körülre teszem, addigra
[50:09] S2: össze lehet hozni egy új erőművet is. Arról nem is beszélve,
[50:12] S2: hogy ugye mostanában egyre többet beszélünk az úgynevezett Smerre a
[50:16] S2: smart modellel reaktorokról, amelyekről azért azt is tudni kell, hogy
[50:19] S2: ezek még nem egy elérhető technológia. Vannak mintapéldánya, kisebb nagyobb
[50:23] S2: működő egységek, de azért ez még egy fejlesztés alatt lévő technológia.
[50:27] S2: A nagy előnye az, hogy sokkal kisebb méretű, rugalmasabban reagál
[50:31] S2: a piaci és a lakossági fogyasztói igényekre. A másik könnyedén áttelepíthető,
[50:37] S2: illetve bővíthető. Azért hívják modulárisnak. Egy modult építek. Jön egy
[50:41] S2: újabb igény, akkor mellé építek egy másikat, de ha ott
[50:44] S2: mondjuk megszűnt az adott gyár, és már nincs rá nagyobb
[50:46] S2: szükség hosszabb távon, akkor esetleg át tudom telepíteni máshova. Ez
[50:50] S2: egy másik generációja lesz a nukleáris erőműveknek. Az látszik, hogy
[50:55] S2: csak önmagában, kizárólag időjárás és napszakfüggő megújulókkal nem fogjuk tudni
[51:01] S2: kiváltani a saját villamosenergia rendszerünket. Nem véletlen, hogy az unió
[51:05] S2: lazított ezen a hozzáálláson, és ha nem is zöldnek, de
[51:08] S2: kvázi zöldnek titulálja most már a nukleáris erőműveket, és látszik is,
[51:13] S2: hogy éppen az energiaéhség kielégítése szempontjából szükség is lenne Európában,
[51:18] S2: így Magyarországon is a nukleáris teljesítmény fokozására.
[51:22] S1: Jól értem, hogy itt a kormányzattól lehet várni valamit azzal kapcsolatban,
[51:26] S1: hogy ezt viszonylag gyorsan kell meghozni?
[51:28] S2: Én azt mondom, hogy nem nagyon késlekedhetünk ebben, év végéig
[51:31] S2: meg kell hozni ezt a döntést így vagy úgy, vagy azt,
[51:34] S2: hogy le kell ülni az oroszokkal és meg kell velük
[51:36] S2: állapodni egy sokkal feszesebb ütemtervbe, hogy minél hamarabb rendelkezésünkre álljon.
[51:41] S2: Vagy ha ők erre nem hajlandók, nem képesek garanciákat letenni
[51:44] S2: akár pénzügyi, akár műszaki garanciákat, akkor tovább kell lépni, és
[51:48] S2: akkor föl kell mondani a szerződést. Nem lehet tétovázni. Nem
[51:51] S2: lehet azt mondani, hogy jó, de hát már ott van
[51:53] S2: az a két gödör. Már mennyi pénzt átvett, Szóltunk. Többen
[51:57] S2: kötjük be, hogyha nem lesz energiánk, hát elküldhetjük itt a
[52:00] S2: világ összes pénzét is. Hogyha abból nekünk nem lesz villamosenergiák
[52:03] S2: a végén, akkor teljesen feleslegesen, csak azért, hogy a szerződést betartsuk,
[52:08] S2: teljesen felesleges.
[52:09] S1: Még egy kérdés villamos energiával kapcsolatban, amit részben érintettünk, csak akarom,
[52:13] S1: hogy konkrétan is kimondásra kerüljön. Mert Ön említette az idetelepült
[52:16] S1: gyárakat akkumulátoripar, járműipar, gumiipar, de itt most a világban azért
[52:21] S1: eléggé zajlik az ayokhoz szükséges adatközpontoknak az építése. És én
[52:25] S1: nem tudok, vagy azt hiszem, hogy Magyarországon ilyen volt tervben,
[52:28] S1: de talán még ilyen építése nem kezdődött el. Viszont az biztos,
[52:31] S1: hogy az egész európai energiaigényt nagyon meg fogja dobni, ha
[52:35] S1: ezek Európában is olyan ütemben kezdenek el szaporodni, mint az
[52:38] S1: Egyesült Államokban. Emiatt még inkább kell azt előrelátni, hogy hogy
[52:41] S1: tudjuk az igényeket követni termeléssel.
[52:44] S2: Hát kérdés az, hogy Európa tényleg beáll e ebbe a
[52:47] S2: sorba és elkezd hatalmas nagy adatközpontokat és ahhoz szükséges adatközpontokat fejleszteni.
[52:53] S2: Nagyon érdekes ebből a szempontból az a szitu, hogy például
[52:56] S2: az Amerikai Egyesült Államokban ezek a nagy AI fejlesztők is
[52:59] S2: nagy adatközpont működtetők, mint a Google, az Amazon és hasonlók.
[53:03] S2: Azok már direktben kötnek szerződést például nukleáris erőmű megépítésére. Merthogy
[53:08] S2: ezeknek az adatközpontoknak nem csak egyszer egyszer kell egy nagyobb energiamennyiség,
[53:12] S2: hanem folyamatosan, tartósan egy nagy mennyiségű energia igény. Ehhez nekik
[53:17] S2: az a legjobb, ha úgynevezett zsinór üzemű erőművek működnek. Egy
[53:20] S2: nagyon érdekes szitu. Épp a napokban olvastam arról és már
[53:24] S2: korábban Oroszország esetében is, hogy az orosz olajmezők és a
[53:27] S2: kazahsztáni olajmezők esetében az olajmezőkről az olajat szállítani viszonylag egyszerűen megoldják,
[53:33] S2: mert az tartálykocsiba is tehető az ott megtermelt, az olajjal
[53:36] S2: együtt megtermelt gázt nem igazán, ahhoz nem fognak kiépíteni. Önálló
[53:40] S2: gázvezetékrendszer Mi legyen a hasznosítással? Ugye ott is szigorodnak a
[53:44] S2: környezetvédelmi előírások, Nem lehet csak úgy elégetni a levegőbe, az
[53:48] S2: nagyon szennyezi a környezetet. Hát ez bizony akadályozhatja akár az
[53:52] S2: olajtermelés is. És arra jutottak az oroszok is, de mondjuk
[53:56] S2: Kazahsztánban is. Erről meg is hirdették ezzel kapcsolatosan, hogy akár
[53:59] S2: a kriptovalutákat bányászó cégeket, akik szintén hatalmas energiamennyiséget fogyasztanak, akár
[54:06] S2: az AI központokat üzemeltető cégeket oda csábítják közvetlen az olajmező mellé.
[54:11] S2: Konténerekben én magam is láttam ilyen konténereket, ott zakatolnak benne
[54:15] S2: ezek a hatalmas nagy szerverek, és ott a kitermelt földgázt,
[54:19] S2: amit egyébként csak úgy simán elégetnének a fáklyán, ehelyett nem elégetik,
[54:23] S2: hanem a gázból villamos energiát állítanak elő. És ott van
[54:26] S2: egyúttal egyből a fogyasztó. Ráadásul ezt a beruházást maga ez
[54:30] S2: a felhasználó fogja megfinanszírozni, azaz nem is nagyon nagy veszteség ez.
[54:34] S2: Az olajcég meg azt mondja, hogy itt a gázon hasznosítsd,
[54:38] S2: termel belőle villamos energiát, hozd ki oda, és onnantól kezdve
[54:41] S2: már akár műholdon, akár máshol lehet továbbítani az adatokat, tehát
[54:46] S2: ahhoz már nincs annyira kötve, mint mondjuk egy, mint mondjuk
[54:49] S2: egy földgáz vezetékhez, és ennek a hasznosítása. Egyre inkább elképzelhetőnek tartom,
[54:54] S2: hogy Európa sem azzal fogja saját magát még jobban térdre kényszeríteni,
[54:59] S2: hogy hatalmas adatközpontokat hoz létre, hanem mondjuk azt mondja, hogy
[55:03] S2: keress magának olyan területeket, ahol ez megoldható, mondjuk Rendelkezésre áll
[55:07] S2: nagy mennyiségben nagy mennyiségű villamos energia. Mondok egy egyszerű példát.
[55:12] S2: Például Afrika, Afrika, Szahara napelemes zöldenergia lesz, vagy legalábbis karbonsemleges legyen.
[55:18] S2: Ehhez nyilván ragaszkodni fognak hozzá, és mondjuk Afrikában hatalmas nagy
[55:22] S2: farmokat fognak üzemeltetni, adatközpontokat. De ugyanígy igaz ez az afrikai
[55:26] S2: országokra is, ahol egyre több ilyen adatközpont ot fognak létrehozni,
[55:31] S2: hiszen ott vannak a hatalmas sivatagok kihasználatlanul. A sivatagokban gyakorlatilag
[55:36] S2: korlátlanul lehet a napenergiát megtermelni, és esetleg még raknak hozzá
[55:41] S2: egy tároló egységet is. És ott van a mellé telepítik
[55:44] S2: ezeket a nagy adatbázisokat. Onnantól kezdve már csak műholdas kapcsolat kérdése,
[55:49] S2: hogy azokat az adatokat tudjuk e használni Európában. És ha
[55:52] S2: Európa megmenekül ettől a hatalmas, Európát sújtó villamosenergia igény növekménytől.
[55:58] S1: És ezzel meg is érkeztünk az utolsó kérdéshez, ami egy
[56:01] S1: kicsit hát hogy mondjam, távlatosabb, ugyebár. Ezeket részben pontszerűen érintettük,
[56:05] S1: hogy mi újság a világban és merre tart a világ,
[56:08] S1: hogy Ön milyen világot képzel el mondjuk 5 10 év múlva,
[56:11] S1: ha egy ilyen energiapolitikai szakértőnek a szemüvegével nézi. Gondolok itt arra,
[56:15] S1: hogy ez mindaz, amiről beszéltünk egy globálisan egységesebb vagy inkább
[56:19] S1: szétszabdaltabb világot inkább a megújuló erőforrásokon, tároláson alapuló, vagy továbbra
[56:25] S1: is a szénhidrogéneknek a jelentőségét megőrző világot. Mi az, amit
[56:29] S1: Ön lát?
[56:30] S2: Hát 5 10 éves időtartam még nem olyan hosszú idő.
[56:33] S2: Tehát azt gondolom, hogy ha mondjuk ötven évről beszélnénk, akkor
[56:36] S2: nagy valószínűséggel a fosszilis energiahordozók sokkal kisebb jelentőséggel fognak bírni.
[56:41] S2: De ebben az 5 10 éves időtartam. Én azt gondolom,
[56:44] S2: hogy egy egy sokkal jobban optimalizált energiamix fog rendelkezésre állni,
[56:49] S2: egyre növekvő megújuló energiatartalommal, egyre több tárolási kapacitása. Abban sem
[56:54] S2: vagyok biztos, hogy mondjuk tíz év múlva ugyanígy akkumulátorokban akarjuk
[56:59] S2: majd tárolni például az energiát. Az is elképzelhető, hogy addigra
[57:02] S2: akkora fejlődés lesz Az 5 10 év borzasztó sok technológiai szempontból,
[57:07] S2: hogy 5 10 év alatt kitalálnak olyan tárolási módszert a
[57:11] S2: villamos energiára, ami forradalmasíthatja. Ezt akkor sem fogjuk tudni egyik
[57:16] S2: pillanatról a másikra lecserélni csak úgy a fosszilis energiahordozó felhasználó gyárakat, cégeket,
[57:22] S2: autókat stb. Tehát itt a nagyságrendeket kell érzékelni, de akkor
[57:27] S2: is ugyanaz lesz az alapprobléma, hogy nem elég az energiát megtermelni,
[57:30] S2: sokkal nagyobb kulcskérdés lesz, és egyre inkább az lesz. Főleg,
[57:34] S2: ha világomból szétnézünk, hogy hogyan tudjuk eljuttatni az energiát azokhoz
[57:39] S2: a fogyasztókhoz és felhasználókhoz. Legyen az AI adatközpont, legyen az lakosság,
[57:44] S2: legyen az ipari felhasználó, ahol ezt szeretnék felhasználni. És ugye
[57:47] S2: azt látom, hogy közben a világ geopolitikailag meg politikai szempontból
[57:51] S2: meg pont az ellenkezőjét játssza, megpróbálja ezeket az útvonalakat akadályozni,
[57:56] S2: és ki ki a saját előnyét próbálja ebből kovácsolni, akár
[58:01] S2: az Amerikai Egyesült Államok, akár Irán, akár az összes többi ország,
[58:04] S2: ezért kritikusak lesznek azok az útvonalak. És ez azt fogja eredményezni,
[58:09] S2: hogy egyre több párhuzamos útvonal fog kiépülni. Alternatív útvonal, ami nekünk,
[58:13] S2: fogyasztóknak jó lesz. Nagy valószínűséggel még azt is mondhatnám, hogy
[58:17] S2: a stabilabb ellátás szempontjából jó lesz, de nem fog árcsökkenést eredményezni,
[58:22] S2: mert éppen az oda belefeccölt hatalmas mennyiségű CAPex igény tehát
[58:27] S2: befektetési igény, az meg éppen abba az irányba fog mozdulni,
[58:30] S2: hogy az mind rárakódik az energiára. Tehát én azt tudom mondani,
[58:33] S2: hogy 5 10 éven belül is arról fogunk beszélni vagy
[58:36] S2: 10 év múlva, hogy ha meghívnak ide, és akkor beszélgetünk,
[58:39] S2: azt fogom mondani, hogy az energia nem olcsó, még akkor sem,
[58:42] S2: ha mondjuk a Napból származik, vagy a szélből származik, Hiszen
[58:45] S2: az energiát megtermelni kell, az energiát tárolni kell és oda
[58:49] S2: kell juttatni a fogyasztókhoz. Ez mind mind egy olyan egymással
[58:52] S2: összefüggő rendszert feltételez, ami pénzbe kerül. A rendszerek működtetése is
[58:57] S2: pénzbe kerül. Az olcsó energia korának vége. Barátkozzunk meg azzal,
[59:01] S2: hogy inkább kevesebb energiával lássuk el a saját megszokott komfort életszínvonalunkat,
[59:07] S2: azaz sokkal inkább el fog mozdulni elsősorban Európa. Egyébként a
[59:11] S2: kevesebb energiából ugyanazt a hatást elérő életmód felé, legyen az
[59:15] S2: a lakossági életmód, legyen az a gyáraknak a működését sokkal
[59:19] S2: kevésbé energiaintenzív iparágak fognak feltörni.
[59:23] S1: Lássuk meg, és ha lehet, akkor nézzünk rá megint egy
[59:26] S1: év múlva, hogy ebbe az irányba haladunk e tovább.
[59:28] S2: Úgy legyen. Én jövök szívesen.
[59:30] S1: Holoda Attila Köszönöm szépen, hogy válaszolt erre a rengeteg kérdésre,
[59:33] S1: és megvilágította az ezek mögött meghúzódó összefüggéseket. És köszönöm a
[59:38] S1: hallgatóknak is, hogy a Qubit et választották és meghallgatták a
[59:41] S1: mai műsorunkat is. Aki még nem tette volna, az iratkozzon
[59:44] S1: fel az összes csatornánkra! Sziasztok!

Shows are listed from Apple Podcasts' charts and directory, and Podcast Index where it is used. Every show and episode belongs to its publisher and plays from the publisher's own feed; this site hosts none of them.