# Dollárpapa | Palócz Éva: Drámai a helyzet, de nem a költségvetés a magyar gazdaság legnagyobb problémája

An episode of [Qubit Podcast](https://invisiblenetwork.ai/podcast/1533857087), 10 Jun 2026, 43 min.

Audio: https://traffic.omny.fm/d/clips/d8df8f59-7dc7-4c59-be78-aea00114ae64/aa6f325d-2032-4871-b21f-b07600d8e94a/30c26209-b8b7-4387-a457-b4630076b287/audio.mp3?utm_source=Podcast&in_playlist=d78d1e6e-e147-4fc9-91ed-b07600d8e987

Reális cél-e az euró bevezetése 2030 körül? Miért gyanúsak a vártnál jobb GDP-adatok? Mennyi pénzt lehetne megtakarítani a költségvetésben a pazarlás és a korrupció visszaszorításával? A Dollárpapa legújabb adásában Palócz Évával, a Kopint–Tárki vezetőjével beszélgetünk. See omnystudio.com/listener for privacy information.

## Transcript

[0:00] S1: Üdvözlöm a hallgatókat. Ez a Dollárpapa a KUBIK gazdasági magazinja.
[0:03] S1: A mai műsorban Palócz Évával, a Kopint-Tárki vezetőjével, elemzőjével fogunk beszélgetni.
[0:08] S1: Alapvetően a költségvetésről, a költségvetés helyzetéről és hát a kormány nehézségeiről.
[0:13] S1: Ezzel összefüggésben és ezzel kapcsolatban a Kopint-Tárki ban Éváék rendszeresen
[0:17] S1: készítenek elemzéseket arról, hogy hogyan áll a költségvetés. Erről beszélgettünk
[0:21] S1: vele egyébként egy tavalyi adásban, ahol előre megpróbáltuk azt elemezni,
[0:25] S1: hogy milyen helyzetbe fog kerülni 2026 áprilisában az új kormány.
[0:29] S1: Hát most itt vagyunk, és akkor nézzünk most innen előre,
[0:32] S1: hogy mit lehet ezzel a helyzettel kezdeni. Üdvözlöm Éva.
[0:47] S2: Én is üdvözlök mindenkit! Őszintén szólva nem emlékszem, hogy mit
[0:50] S2: mondtunk egy évvel ezelőtt, de az biztos, hogy most egy
[0:53] S2: egészen más helyzetben van a költségvetés. Bár a tavalyi év
[0:56] S2: is nehéz volt, de ami ebben az évben történt, az
[0:58] S2: első négy hónapban. Most már hamarosan öthavi adatunk is lesz.
[1:02] S2: Az valóban túlzás nélkül mondható, hogy drámai helyzet, tehát ilyen
[1:06] S2: óriási hiányt, 4 hónap alatt majdnem az egész éves hiányt összeszedni.
[1:10] S2: Ez egy nagyon ritka helyzet. Egyébként visszautalva a negyedéves jelentésünkre,
[1:17] S2: minden negyedévben kiadunk egy úgynevezett konjunktúrajelentést, és abban most legutóbb,
[1:22] S2: még a kormány bejelentése előtt mi 6,5 százalékos államháztartási hiányt
[1:29] S2: jeleztünk előre erre az évre azzal a feltételezéssel, hogy nagyon
[1:34] S2: nagyon takarékos költségvetés lesz, és át lesz nézve minden felesleges kiadás,
[1:39] S2: hogy az év többi része, ami el lett költve, hát
[1:42] S2: valamit talán vissza lehet szedni. Most próbálják az NKA által
[1:44] S2: kiosztott pénzeket visszaszedni, és van más néhány ilyen tétel is. Kisebbek, nagyobbak.
[1:49] S2: Nem tudom mekkora sikerrel, de az biztos, hogy ezeket a
[1:52] S2: csapokat el kell zárni, és még így is egyszerűen nem
[1:55] S2: lehet 6,5 százalékos államháztartási hiány alatt megoldani az évet. Ezután
[2:00] S2: jött ki nem sokkal, hogy 6,8 százalékot mondott a miniszter.
[2:05] S2: Állítólag a pletykák szerint már maga Nagy Márton, amikor átadta
[2:08] S2: a pénzügyminiszter is volt, a Nagy Márton gazdasági miniszter is.
[2:12] S2: Hol ezen a széken ült, azon a széken, hol adta
[2:14] S2: a pénzt, hol megvette saját magától, bár már maga is mondta,
[2:17] S2: hogy 6,8. Tehát elhangzott ez a szám, tehát valahol szerintem
[2:21] S2: 6,5 7 százalék között lesz a hiány. De nem ez
[2:24] S2: a magyar gazdaság legnagyobb problémája.
[2:28] S1: Viszont mielőtt tovább megyünk a nagyobb problémák felé, tehát hogy
[2:31] S1: tényleg drámai helyzet, ezt nyilván nem akarom vitatni, de arra kérem,
[2:34] S1: hogy térjen ki, hogy ez azt figyelembe véve is drámai,
[2:37] S1: hogy választási év van. Nyilván ennek a a hatalmas költésnek
[2:41] S1: az oka az alapvetően egy választási pénzszórás, amiről én emlékszem,
[2:45] S1: hogy beszéltünk, hogy erre önök is számítanak, hogy ez lesz, pedig.
[2:49] S2: Nem volt meglepetés. Igen, igen, a mérték igen.
[2:51] S1: Egy kicsit akkor beszéljünk erről is. És a másik kérdés,
[2:53] S1: ami ide vonatkozik, kicsit a múltat érinti. Mármint hogy ezt
[2:57] S1: az elmúlt negyedévet, hogy most kijött a GDP bővülésre vonatkozóan
[3:01] S1: egy viszonylag pozitív szám, hogy negyedéves alapon is ha jól
[3:04] S1: emlékszem 8 százalékot nőtt a GDP, ami talán kedvezőnek tekinthető
[3:08] S1: az elmúlt évekhez képest. És hogy ezen a költségvetési helyzeten
[3:11] S1: mert ugye ott a GDP hez mérjük, és hogyha jobban
[3:14] S1: nő a GDP, akkor az nem segít ezt a ezt
[3:16] S1: az arányszámot valahol kordában tartani.
[3:19] S2: Jaj, hát nagyon hosszú kérdés volt. Most nem is héten
[3:21] S2: próbálok visszaemlékezni az elejére, hogy igen, hogy választási költségvetés volt. Tény,
[3:25] S2: hogy választási költségvetés volt, és ez a. De ez a
[3:28] S2: költekezés meghaladott minden elképzelést és minden korábbit, minden fantáziát. De
[3:33] S2: akárhogy is van, ez a pénz el lett költve, és
[3:36] S2: ami el van költve, az már benne van a hiányban.
[3:39] S2: Az azonban igaz, hogyha a következő évre vagy a következő
[3:42] S2: évekre nézünk előre, akkor optimisták lehetünk abban az értelemben, hogy
[3:47] S2: amennyiben ezt a pluszt költekez, körülbelül 2000 milliárd 1500 2000
[3:52] S2: milliárdos kiadás és hiány a kiadásból származik a hiány, nem
[3:55] S2: a bevételek voltak szűkösek, hanem a kiadás volt óriási akkor
[3:59] S2: ez már? Ha jövőre nem lesz, akkor már ennyivel. Ahogy
[4:01] S2: szoktuk mondani, beljebb vagyunk, tehát ez már el van költve,
[4:04] S2: ez már kint van az államháztartásban, ez már valakinél landolt,
[4:07] S2: vagy a lakosságnál népszerűségi okokból, vagy pedig hát láttuk a
[4:11] S2: választások előtt, már a választások után, különösen a kormány leváltásáig.
[4:16] S2: Hát óriási mértékben hordták ki a pénzt. Mindenki, aki hozzáfért,
[4:20] S2: és nyilván nem a közember, hanem a pozícióban lévők. Ugye
[4:24] S2: itt a GDP vel. Azért akartam is erről írni, csak
[4:27] S2: nem volt időm. Most örülök, hogy van egy fórum, ahol elmondhatom,
[4:30] S2: hogy azért ez a GDP. Nagyon furcsa volt ez a
[4:32] S2: GDP szám. Először nem is értettük, hogy hogy lehet 1,7
[4:36] S2: százalékos év éves növekedést kihozni, amikor a havi adatokból sem
[4:40] S2: az iparból, sem az építőiparból tulajdonképpen a kiskereskedelmi forgalom vagy
[4:45] S2: semmilyen külkereskedelemből különösen nem látszott ez a nagy növekedés. Egyedül
[4:50] S2: márciusban az ipar meglódult, ez tény. Gondoltuk, hogy biztos a beruházás,
[4:55] S2: mert az csak akkor jön ki, amikor a GDP, de
[4:57] S2: a beruházás is csökkent. Na most akkor tudja, mi nőtt
[5:00] S2: Óriási mértékben a készletek. A KSH úgy hozta ki ezt
[5:04] S2: az 1,7 százalékos év év, illetve 0,8 százalékos előző negyedévhez képest,
[5:10] S2: hogy ehhez 1,7 százalékos növekedéshez majdnem kétszer olyan mértékben járult
[5:16] S2: hozzá a készletek emelkedése. A többi mind csökkent, gyakorlatilag az
[5:20] S2: iparon kívül. Márciusban a gazdasági tevékenység a GDP termelési oldalán
[5:25] S2: fő szektorok mind csökkentek. Nyilván vannak olyan szektorok, ahol nem
[5:29] S2: változó tehát az ipar, építőipar, szolgáltatások, szolgáltatások nem annyira. Csak
[5:33] S2: éppen valamennyire nőttek, tehát nagyon rossz képet mutatnak. Nagyon nagy
[5:36] S2: készlet emelkedést mutatott ki a KSH, erről már évtizedek óta
[5:40] S2: vita van. A GDP két oldalról számolódik, és most közel vagyunk.
[5:44] S2: A régi marxista felüljárónak a két részét össze kell érni.
[5:48] S2: Itt volt az a probléma, hogy elkezdték a két oldalon,
[5:50] S2: és nem, nem találkozott középen, de a GDP nek kell találkozni.
[5:54] S2: Két oldala a termelés és a felhasználás oldalán, és ez
[5:58] S2: fizikailag lehetetlen, mert annyira különböző típusú számokból áll össze, meg becslésekből.
[6:03] S2: Addig kell dolgozni, míg összepasszol. Régen volt egy eltérések sor,
[6:08] S2: ami a kettőt kiküszöbölte, most ez eltűnt, és hát ugye
[6:11] S2: a földi elemző azt gondolja, hogy ez a készletekben lett bepakolva,
[6:14] S2: mert a készletek azok nincsenek megszámolva. Bár a KSH azt állítja,
[6:18] S2: hogy igen, de azért mégiscsak nagyon furcsa, hogy az egész
[6:21] S2: gazdasági tevékenység. Ebből a számból csak a készletek nőttek. Ha
[6:25] S2: a GDP nagyobb, a GDP nominális értéke nagyobb, akkor nyilván
[6:28] S2: a hiány rátája alacsonyabb. Nyilván, mert ez a számláló a
[6:31] S2: nevezőben van, a GDP.
[6:33] S1: Igen, tehát innen indul a kérdésünk, de most már szerintem
[6:35] S1: ha belementünk ebbe a GDP elemzésbe, akkor egy picit még folytassuk,
[6:38] S1: mert ez nagyon izgalmas önállóan is. Meg most a mi
[6:40] S1: kérdésünk hoz kapcsolódóan is én azt hallottam, azt hiszem, a
[6:43] S1: Virovácz Péter, az ING elemzője mondta a Portfólió podcast beszélgetésében,
[6:49] S1: hogy ők azt gondolják, hogy ezt a készletnövekedést az okozza,
[6:53] S1: hogy több gyártási kapacitás is elindult, de még nem eladásra gyártanak,
[6:57] S1: hanem tesztüzemek, próbaüzemek, készlet felhalmozások vannak, és ezek a nulláról.
[7:02] S1: Nagyon nagy a bázis hatás itt, mert ezek nem működtek,
[7:04] S1: tehát nulla volt a termelés, akkor hirtelen megugrik és itt
[7:07] S1: gyarapszanak készletek, amikkel nem tudjuk, melyik iparágban mi lesz. Az
[7:11] S1: autókat nem tudom, hogy mit fognak ezekkel csinálni, mert ugye
[7:13] S1: ezek még nem feltétlenül eladásra mennek, nem külpiacra, hanem belpiacra.
[7:17] S1: És hogy itt van egy hatalmas készletnövekedés. Amit Ön mond,
[7:20] S1: abból kicsit én ezt egy hogy is mondjam statisztikai statisztikai
[7:24] S1: tévedés lehetőségét is beleértem. Amit ő mondott, azt meg inkább
[7:28] S1: egy egy.
[7:29] S2: Igazolás.
[7:30] S1: Egy igazolásnak érzem. Hogy Ön mit gondol erről, hogy miért?
[7:33] S2: 2025 harmadik negyedévében ugyanez volt akkor a gazdaság? Hát nem tudom.
[7:37] S2: Nulla vagy 0,2 % kal nőtt, és szintén a készletek 2%
[7:41] S2: kal emelkedtek. Akkor szerintem már Péterrel is pont beszéltünk erről.
[7:44] S2: Akkor is ugyanez hangzott el, hogy biztos készül a nagy
[7:47] S2: rajtra az ipar és készletet halmoz fel. Aztán az utolsó
[7:52] S2: negyedév nagyon gyatra lehet, Most megint nő a készlet. Én
[7:55] S2: azt gondolom, hogy ilyen mértékben nem képzelhető. Lehet ez egy magyarázat,
[8:00] S2: egy részmagyarázat, de önmagában ez az óriási növekedés szerintem nem magyarázza.
[8:05] S2: Én nem szoktam a KSH t bírálni, vagy azzal vádolni,
[8:09] S2: hogy meghamisítja az adatokat. Sosem, de mindenesetre kétségek merülnek fel,
[8:13] S2: hogy hogy sikerült ezt kihozni. Mondom, itt nagy gond van azzal,
[8:16] S2: hogy össze kell hozni két oldalt, az egyikben fogyasztáson kiskereskedelem,
[8:20] S2: export import, másikban termelés, és úgy kell összehozni ezt a
[8:24] S2: két dolgot, hogy stimmeljen. Itt egy kicsikét szerintem a készletekben szoktak.
[8:28] S2: Akkor majd meglátjuk. A következő negyedévben az ipari termelés a
[8:32] S2: harmadik hónapban, márciusban már növekedett, nem is kicsit. Az előző
[8:36] S2: 3 éves csökkenés után azért hozzá kell tenni, tehát vannak
[8:39] S2: itt biztató számok, és különösen az egyéb biztató folyamatok is
[8:43] S2: vannak a magyar gazdaságban.
[8:45] S1: Erről még fogunk beszélni, most akkor csak visszacsatoló módon, hogy
[8:48] S1: minderről most abban a kontextusban beszélhetünk, hogy ha jobban nő
[8:51] S1: a vártnál a GDP, akkor az segít a hiánycélt alacsonyabban tartani,
[8:54] S1: hiszen ahhoz képest mérjük, annak a százalékos aránya.
[8:57] S2: Két csatornán is. Az előbb csak arról beszéltünk, hogy a
[8:59] S2: százalékos mértéke az akkor kisebb lesz, tehát a hiány ráta
[9:04] S2: vagy az adósságráta a GDP ben mérve. De a bevételek
[9:07] S2: is jobban tudnak nőni, ha több a forgalom, több a jövedelem,
[9:11] S2: tehát két csatornán keresztül is jótékonyan hat a növekedés a költségvetésre.
[9:15] S1: Hát akkor ebben valamennyire bízhatunk. Aztán még a pozitív fejleményekre
[9:18] S1: térjünk ki a következő blokkok valamelyikében. Most igazából még itt
[9:21] S1: a költségvetés helyzetével kapcsolatban szeretnék arra rákérdezni, hogy ugye van
[9:25] S1: egy nagyon masszív rezsi védelem, vagy nem is tudom, hogy
[9:28] S1: pontosan hogy hívjam ezt Magyarországon, ami alapvetően egy politikai eszköz,
[9:31] S1: nagyon komoly gazdasági hatásokkal, de ha én jól tudom, akkor
[9:34] S1: az elmúlt időben az energiaárak alakulása miatt ez egy önfinanszírozó
[9:39] S1: rendszer volt. Tehát hogy nem kellett a költségvetésnek túl sokat
[9:42] S1: beletenni a rezsi védelembe, mert a nagyobb fogyasztók többlet befizetései
[9:46] S1: kompenzálták a lakossági fogyasztókat. Én most erre csak abban a
[9:50] S1: kontextusban szeretnék rákérdezni, hogy mekkora teher lehet még ez, tekintettel
[9:54] S1: arra is, hogy most azért az elmúlt negyedévben az olaj
[9:57] S1: és kicsit a gázárak is elkezdtek újra elszállni. Tehát jelenthet
[10:00] S1: e komoly költségvetési rizikót az energiaárak meglódulása?
[10:04] S2: Hát persze, azért ez a Hormuzi szoros probléma továbbra is fennáll,
[10:08] S2: noha az utóbbi időben lekerült a mindennapi hírekből, de azért
[10:12] S2: mégiscsak ott van ez a feszültség, és látjuk, hogy micsoda
[10:15] S2: óriási problémákat tud okozni. A világpiaci földgáz és kőolajárak nem
[10:19] S2: kicsit emelkedtek, óriási mértékben. Lényegében voltak hetek az első negyedévben,
[10:24] S2: amikor megduplázódtak. Ilyen 120 130 horribilis dollár hordó árakra mentek föl.
[10:30] S2: Ez valóban egy óriási kockázat továbbra is. Én úgy tudom,
[10:34] S2: hogy azért ez a megemelt rezsi árak akár villany, akár
[10:40] S2: földgázról legyen szó, nem fedezik a támogatottak. Tehát az biztos,
[10:45] S2: hogy a költségvetésben van egy körülbelül 1000 milliárdos sor. Ez
[10:48] S2: a közüzemi szolgáltatások támogatása. Ebben benne van más is, ebben
[10:52] S2: víz is benne van, meg egyéb mindenféle szolgáltatás, de önmagában
[10:55] S2: ez a tétel mindenképpen egy nagyon jelentős kiadási terhet okoz
[11:00] S2: a költségvetésnek.
[11:01] S1: Én csak azt tudom, hogy nagyjából valamikor az év elején,
[11:03] S1: talán még a Hormuzi szoros válsága előtt, Akkor ilyen flow
[11:06] S1: ban nézve egyensúlyban volt a rendszer és a költségvetés azokkal
[11:09] S1: az energiákkal. Nyilván, ha megemelkedtek az energiaárak, akkor egyből be
[11:12] S1: kell lépnie a költségvetésnek, a fixált árakat megtartsa, és akkor
[11:16] S1: nyilván teljesen igaz, amit mond, hogy a veszély az itt van,
[11:18] S1: és ez egy alapvetően külső veszély, amire kevés befolyása van.
[11:22] S1: A magyar költségvetés kivéve, hogy módosít a rezsi védelem rendszerén.
[11:26] S1: De most akkor ebbe az irányba ne menjünk tovább, hanem
[11:27] S1: inkább arról kérdezném még, ami a költségvetéssel kapcsolatban, ami az
[11:31] S1: elmúlt hetekben hogy mondjam egyik történet a másik után bukott ki,
[11:35] S1: hogy itt azért vannak bújtatott hiányok, amikről nem biztos, hogy
[11:37] S1: tudott az új kormány, vagy nem jelentek meg a költségvetésben.
[11:40] S1: Nem is tudom pontosan, de ilyen több százmilliárdos tételek kerültek
[11:43] S1: egyszer csak elő, hogy hoppá, itt még azért vannak a
[11:45] S1: költségvetésben hiányok. Ezek mennyire komoly veszélyek? Ön mit gondol ezekről?
[11:49] S2: Hát mivelhogy bújtatottak, nem tudjuk, hogy mennyi. És mondjuk csak
[11:52] S2: csak az tudja, aki bement a minisztériumba, megnézte a papírokat
[11:55] S2: és megtalált ilyen nem nyilvános híradásokat. Erről nagyon keveset tudunk.
[12:00] S2: Ha jól emlékszem, akkor az egyik ilyen tétel szintén több százmilliárdos.
[12:04] S2: Ez az úthálózat fenntartásához szóló koncessziós hozzájárulás, aminek a második
[12:09] S2: félévi tétele nincsen, nem volt betervezve a költségvetésbe. És lehet,
[12:13] S2: hogy vannak ilyenek még mások is, de vannak olyan olyan tételek,
[12:18] S2: amelyek mindenképpen nyilvánosak, és mindenképpen költségvetési kezelést igényelnek. Tehát olyan csatornák,
[12:25] S2: ahol mondogatják a közszolgálati médiatámogatásnak a 150 milliárdja, a Bethlen
[12:30] S2: Gábor Alapnak a százmilliárdja. Idén már csak összesen 70 80 milliárd,
[12:34] S2: és rengeteg egyéb olyan szelep van, ahol nem tudjuk pontosan, hogyhogy,
[12:39] S2: de szivárog, vagy egyszer ömlik ki a pénz.
[12:42] S1: Tehát akkor összességében lehet azt mondani, nincs jó állapotban a költségvetés,
[12:44] S1: és nehéz dolga van akár egy éven belül is, és
[12:47] S1: akár hosszabb távon is az új kormánynak.
[12:49] S2: Hosszabb távon. Nem tudom, hogy mennyire van pontosan, hogy ha
[12:52] S2: kivesszük az év első négy hónapjában lévő, de mindenképpen a
[12:57] S2: választásokkal összefüggő vagy választási célú vagy pénz kihordási célú költségeket,
[13:03] S2: akkor a jövő évi már sokkal könnyebb lesz, mint hogy
[13:05] S2: ez egyszerűen nem ismétlődik meg. Illetve ha sikerül minél több olyan,
[13:09] S2: ahogy mondtam ilyen csapot elzárni, ahol folyik ki a pénz.
[13:12] S2: Én például nem tudtam, hogy az NKA nak csak úgy
[13:14] S2: van még 10 milliárdos, tehát olyan sok pénze van, hogy
[13:17] S2: még tízmilliárdot meg tudott takarítani a múlt évről. És amikor
[13:21] S2: ez úgy tűnt, hogy kevés ezeknek a kedvenceknek a a kifizetésére,
[13:25] S2: akkor még két hét milliárdot és máris utalják. Tehát hogy
[13:28] S2: ez a pénzkezelés, ami ezt a rendszert jellemezte, ha megszűnik,
[13:32] S2: akkor abból nagyon sok száz van, Aki azt mondja, ezer,
[13:35] S2: de mindenképpen sok százmilliárd forintot lehet megtakarítani. Én középtávon nem
[13:40] S2: vagyok feltétlenül pesszimista, a jövő év még nagyon nehéz lesz.
[13:44] S2: És akkor van még egy dolog a kamatkiadások csökkenni fognak.
[13:48] S2: Nagyon sok olyan kedvező jel van, ami a jövő évi,
[13:51] S2: vagy különösen a 2018 as költségvetés már sokkal kedvezőbbé teheti.
[13:55] S1: Még egy kérdés ide vonatkozóan, hogy amikor azt mondja, hogy
[13:57] S1: az a pénzkezelés, ami az előző rendszert jellemezte, ebbe beleérti
[14:01] S1: e a korrupciót, vagy még az azon túl is, Merthogy
[14:04] S1: nyilván az egy, tehát, hogy mennyire felelősen költi el a
[14:06] S1: Nemzeti Kulturális Alap az adófizetők pénzét, az is egy kérdés,
[14:10] S1: de hogy mennyire áraznak túl szándékosan vagy negligenciából közbeszerzéseket? Az
[14:15] S1: pedig egy másik kérdés, hogy mindezt beleértve a pénzt kezet.
[14:18] S1: Mert csak azért kérdezem, mert ha az még külön is
[14:20] S1: lehet egy plusz tétel, amit meg lehet fogni, akkor annak
[14:23] S1: megint van egy jelentősége.
[14:24] S2: Persze, hát azon még többet lehet megfogni. Hát óriási pénzek
[14:28] S2: folytak ki, Most már az összes oknyomozó újságíró leplezi le
[14:34] S2: egymás után ezeket a tételeket tételesen, hogy az Orbán Győző
[14:38] S2: kőbányai pénze kétszeres áron ment az.
[14:40] S1: Autópálya.
[14:41] S2: Autópálya építés, Korrupciókutató Központ a c, c, B, a Tóth
[14:45] S2: István János pedig statisztikai módszerekkel mutatta ki, milyen túlárazások és
[14:49] S2: milyen anomáliák voltak az ebben az egész rendszerben. Tehát a
[14:53] S2: szabad szemmel látjuk, hogy azok a több milliárdos vagyonok nem
[14:57] S2: abból keletkeztek, hogy nagyon szorgosan dolgoztak és beosztották a közpénzt.
[15:02] S2: Tehát itt 100 ezer milliárdok folytak ki a költségvetésből, és
[15:07] S2: persze ez egy nagyobb forrása a megtakarításoknak a jövőben.
[15:11] S1: Tehát akkor összegzésként azt lehet mondani, hogy ha a választásokhoz
[15:14] S1: kapcsolódó extra pénzköltéseket ugye azok természetszerűleg jövőre nem lesznek, ha
[15:19] S1: csökkennek a kamatok, és ezzel csökken az államnak a kamatkiadási terhe,
[15:23] S1: az egy nagyon fontos plusz a felelőtlen költségvetési költekezések megállítása
[15:28] S1: és a korrupció megfogása. Ezek nagyon komoly kiadáscsökkentő tényezőként optimizmusra
[15:32] S1: adhatnak okot. Vagy hát reményt arra, hogy hogy a helyzet
[15:35] S1: gyorsan tud javulni. Akkor menjünk át a következő nagyon nagy
[15:39] S1: tételre és nagyon nagy kérdésre. Azok az EU s források, ugye.
[15:42] S1: Múlt hét, Talán múlt hét pénteken a magyar Péter megállapodott
[15:45] S1: az Ursula von der Leyen nel. Született egy politikai alku,
[15:48] S1: jöhetnek az EU s pénzek! 16,5, nagyjából 16,5 milliárd euró.
[15:52] S1: Ez egy hatalmas pénz, de nyilván, hogy ezt hogyan lehet elkölteni,
[15:55] S1: milyen állami kiadásokat tud helyettesíteni. Mit gondol erről? Mennyire segíti
[15:59] S1: ez a költségvetést?
[16:00] S2: Hát ez egy óriási dolog. Kezdjük azzal. Az, hogy megjönnek
[16:03] S2: a magyar gazdaságba az európai uniós pénzek, az egy a
[16:07] S2: gazdaság fellendítését alapjában véve elősegítő felvirágoztatását mondhatnám. Túlzás nélkül állíthatom
[16:15] S2: dolog tulajdonképpen az, hogy eddig nem jöttek, tehát hogy Orbán
[16:18] S2: Viktor erről a pénzről letett, sőt ennek a pénznek a
[16:21] S2: behozatalát elutasított. 2024 től tudjuk, hogy így van. Ez olyan
[16:25] S2: történelmi bűn, ami azt gondolom, hogy soha nem tehető jóvá,
[16:28] S2: mert ami már az elmúlt években nem volt elvégezve, az
[16:31] S2: már a jövőben jó sok mindent be lehet hozni, és
[16:34] S2: erről beszélünk. De azért az a néhány év, ez a
[16:36] S2: három év, a legutóbbi három év. Ez elveszett a magyar
[16:39] S2: gazdaság növekedéséből. Itt a fő probléma az az és a
[16:43] S2: konjunktúrajelentésben is ezt taglaltuk a legutóbbiban, április második felében, hogy
[16:49] S2: milyen gyorsan lehet projekteket épp mögé tenni ennek a pénznek,
[16:54] S2: és hát ésszerűen elkölteni, mert annak nincs értelme, hogy most
[16:58] S2: nyakra főre kezdünk költögetni mindenfélére, mert most már ezt a pénzt,
[17:02] S2: ha már egyszer ilyen helyzetbe kerültünk, akkor mindent meg kell
[17:05] S2: tenni azért, hogy racionálisan, jó projektekre, a gazdaság infrastrukturális állapotát
[17:10] S2: előrevivő projektekre költsük. Na most akkor mi próbáltunk is körülnézni,
[17:15] S2: hogy vajon vannak e előkészítve ilyen projektek, Mert azért ugye
[17:19] S2: volt egy idő, amikor az arra hivatott szervek gondosan csinálták
[17:24] S2: ezeket a terveket, mert mindig az volt mondva, hogy majd
[17:27] S2: jön az uniós pénz. Navracsics Tibor minden héten elmondta, és
[17:30] S2: aztán amikor látták, hogy nem jön, nem jön, nem jön,
[17:32] S2: akkor ez a lelkesedés lelohadt. Ráadásul az új kormánynak nem biztos,
[17:36] S2: hogy ugyanaz a preferenciája, mint a réginek. Ugye látjuk, hogy
[17:39] S2: egy nagyon erős, erőteljes vasúti fejlesztési vonal van, a korábbi
[17:44] S2: inkább inkább autópálya meg inkább egyéb dolgokat helyezett előtérbe. Tehát
[17:50] S2: itt a versenyfutás az idővel nem az európai uniós pénzek.
[17:54] S2: Ez egy pillanatig nem volt kétséges, hogy az Európai Unió
[17:56] S2: annyira boldog ettől a választástól, hogy mindenbe bele fog menni,
[18:00] S2: és Magyar Péter pedig megígérte, hogy mindent meg fog tenni.
[18:04] S2: A két fél találkozik, aki mind a kettő ugyanazt akarja,
[18:07] S2: akkor abból nyilván egy csak pozitív.
[18:09] S1: Nem úgy, mint a Mars téri felüljáró.
[18:11] S2: Nem úgy, mint a Mars téri felüljáró. Az idővel futunk versenyt.
[18:14] S2: Tehát én nagyon remélem, hogy ezt a dolgot is meg
[18:16] S2: lehet oldani. Ráadásul ilyen egyéb technikákat alakítottak ki, mert azért
[18:21] S2: költött a magyar kormány erre, ezekre a projektekre, az újjáépítési
[18:26] S2: és helyreállítási tervre is. Tehát mondjuk ha azt elszámolják, ott
[18:29] S2: már eleve mintegy kétezer milliárd forint bejöhet. Tehát majd addig
[18:33] S2: kell tologatni a különböző projekteket, amíg amíg nagyjából kijön, hogy
[18:37] S2: minél több pénzt, lehetőség szerint az egész pénzt le tudjuk hívni,
[18:41] S2: és olyan projektekre, amelyek néha időigényesek. Tehát ezért tudjunk egy
[18:46] S2: kis idő haladékot kapni.
[18:47] S1: Tehát akkor ennek nyilván van egy ha jól használják fel
[18:49] S1: a pénzeket, vagy inkább átfogalmazom. Minél jobban használják fel ezeket
[18:52] S1: a pénzeket, annál nagyobb lehet a gazdaságfejlesztő hatás.
[18:56] S2: Ennek óriási hatása lesz, különösen azért, hogy három éven keresztül
[18:59] S2: nem volt tehát olyan, mint amikor a sivatag kiszárad, és
[19:02] S2: hirtelen szoktak olyan természeti meglenni, lezúdul az eső, és akkor
[19:06] S2: a földből két nap alatt kinőnek a növények. Ez egy,
[19:09] S2: ez egy, ez egy ilyen kép.
[19:10] S1: És ezen túlmenően, ha elkezdenek bejönni ezek a pénzek, akkor
[19:14] S1: ez segíti a költségvetési hiány kordában. Tehát tud e ez
[19:17] S1: valamilyen állami költést helyettesíteni akár az államnak, ugye. Nyilván muszáj
[19:20] S1: néha beruházni, akár csak arra, hogy az amortizációt kezelje, hogy
[19:25] S1: ezeket tudja e kiváltani, és ezzel a költségvetést is stabilizálni,
[19:28] S1: nemcsak a gazdaságot fejleszteni.
[19:30] S2: Mindenképpen valami új beruházásokat kell csinálni. Bizonyára van ilyen. Bár
[19:34] S2: az állami beruházások az utóbbi három évben óriási mértékben zuhantak,
[19:38] S2: lényegében alig van már állami beruházás a várat és a
[19:41] S2: Kossuth teret kivéve néhány ilyen presztízsberuházást kivéve nem nagyon látunk beruházást,
[19:46] S2: tehát nem nagyon van már mit kiváltani. Tehát ebben az
[19:49] S2: értelemben a közvetlen, nagyon jelentős költségvetési hatása nincsen, ugyanis az
[19:54] S2: a pénz, ami bejön. Ugye szokták mondani, hogy bejön a
[19:56] S2: sok pénz a költségvetésbe? Bejön, de a költségvetésnek ezeket meg
[20:00] S2: kell előlegeznie, és akkor utófinanszírozás van, néha előfinanszírozás is, de
[20:05] S2: ez lényegében átfolyik a költségvetésen, mert ezt el kell költeni.
[20:09] S2: De valóban valami tehermentesítés valóban van?
[20:12] S1: Akkor térjünk át a következő kérdésre, mégpedig arra, hogy mekkora
[20:16] S1: szerepe van a magyar gazdaságpolitikában akár a következő, az év
[20:21] S1: hátralévő részében, akár picit hosszabb távon a külső környezetnek. Ugye
[20:24] S1: itt az előbb beszéltünk már kamat kiadásokról, és ez tényleg
[20:27] S1: nagyon szerencsés. Vagy ha nem is szerencsés, hanem a piac
[20:30] S1: ugye egyből értékelte a kormányváltást, és ez segít levinni a kamatokat.
[20:34] S1: Ezen az áron is hajlandóak Magyarországnak hitelezni külföldi befektetők, és
[20:37] S1: nyilván ez nagyon nagy könnyebbség a költségvetésnek, hogy a hiányt
[20:40] S1: alacsonyabb kamatozású hitelből tudja finanszírozni. De hát ugye az, hogy
[20:44] S1: milyenek a kamatok, az nem csak ettől függ, mert ha
[20:47] S1: a világban emelkedik a kamatszint, akkor az a magyart is
[20:50] S1: emelni fogja, még akkor is, ha ahhoz képest, mint korábban voltunk,
[20:53] S1: mi kedvező helyzetben vagyunk. Meg hát ugye más problémák is vannak.
[20:55] S1: Most itt a Hormuzi szorosról is beszéltünk. Az energiaárak összefüggésében
[20:59] S1: szoktak még beszélni az Európai Unió versenyképességéről, ami ugye ennek
[21:03] S1: az egész közös piacnak a bővülését nagyban befolyásolja. Ön mit lát,
[21:08] S1: milyen helyzetben van külső tényezők szempontjából a magyar gazdaság a közeljövőben?
[21:14] S2: A magyar reálgazdaság, tehát az ipar, építőipar stb. Borzasztóan ki
[21:18] S2: van téve a nemzetközi konjunktúrának, és ebből a szempontból a
[21:21] S2: helyzet kedvezőtlen. A magyar ipar nagyon erősen exportorientált, nem ad
[21:26] S2: elég export ösztönzést vagy egyszerűen piaci keresletet a magyar ipar
[21:30] S2: termékei iránt. Tehát tehát a konjunkturális szempontból a külső tényezők
[21:34] S2: azok negatívak, és már évek óta várjuk, várják, hogy valamennyit
[21:39] S2: javulni fognak, de hát mindig jön valami új konfliktus. Ugye
[21:43] S2: vége volt a komidnak? Még alig ocsúdtunk fel, jött az
[21:45] S2: orosz támadás Ukrajna ellen. Alig ocsúdtunk fel, jött a Trump
[21:49] S2: támadás Irán ellen és így tovább. Tehát folyamatosan bizonytalanságok vannak,
[21:53] S2: és ez nem tesz jót a gazdaságnak. Ami a kamatokat illeti,
[21:56] S2: ott egy kicsit szerintem más a helyzet. Ilyen nagyon közvetlen
[21:59] S2: hatás nincsen. Nyilván van olyan, hogy amennyiben nagyon nagy a
[22:02] S2: pénzpiaci bőség a nemzetközi pénzpiacokon és nagy befektetési étvágy, így
[22:07] S2: szokták mondani a befektetők keresik a befektetési lehetőséget, és kis
[22:11] S2: túlzással bármit megvesznek, felhajtják az árakat, akkor ez kedvező lehet.
[22:15] S2: De most úgy látom, hogy ez inkább a pénzpiaci helyzet,
[22:18] S2: inkább semleges. És a magyar alapkamat, a jegybanki alapkamat pillanatnyilag
[22:23] S2: nagyon magas, kifejezetten magas nemzetközi összehasonlításban is, tehát adott esetben
[22:28] S2: ez nem hajtaná följebb a kamatokat. Itt inkább az a kérdés,
[22:32] S2: hogy mikor lehet a jegybanki kamatok kamatcsökkentését elindítani, és én
[22:36] S2: azt gondolom, hogy júniusban kéne. Egyre több szakértő is mondja,
[22:40] S2: az inflációs kilátások sokkal jobbak, mint azt korábban lehetett várni,
[22:44] S2: és ugye ez a nagyon erős, erős árfolyam azért nem
[22:47] S2: jó a reálgazdaságnak, nem jó az exportáló cégeknek.
[22:50] S1: Tehát ennek is jót tenne, ha a nemzeti bank elkezdené
[22:53] S1: csökkenteni a kamatot, az jót tenne. Tehát a forint vissza,
[22:56] S1: a gyengülhet egy picit, az euró.
[22:58] S2: Gyengülhet.
[22:58] S1: Ami jó az exportőröknek.
[23:00] S2: Jó az exportőröknek. Így van. Ez egy nagyon nagyon érzékeny finomhangolás,
[23:04] S2: és úgy látom, hogy a jegybankban bár jó, hogy most
[23:06] S2: túl óvatos az értékelés szerintük pont éppen elég óvatosak, tehát
[23:10] S2: nem érdemes vitatkozni, de most már azt hiszem, hogy tényleg
[23:13] S2: itt van az ideje, hogy egy kicsit gyengébb forinttal és
[23:16] S2: alacsonyabb jegybanki alapkamattal dolgozzunk. Most az az abszurd helyzet alakult ki,
[23:20] S2: hogy 6,25 százalék a jegybanki alapkamat, a tízéves, úgynevezett referenciahozam,
[23:26] S2: állampapírpiaci referenciahozam pedig 5,3, Tehát majdnem egy százalékponttal alacsonyabbra ítéli
[23:32] S2: a piac az állampapír piaci hozamok Elvárt hozamokat, mint a
[23:36] S2: jegybanki alapkamat. Ilyen nem szokott lenni.
[23:39] S1: Jó, hogy ide fut ki ez a szám, mert ugye
[23:40] S1: itt tudjuk érinteni ennek a nemzetközi környezetnek a másik részét.
[23:43] S1: Tehát a nemzetközi pénzpiaci helyzet azt indokolja, amit Ön is mond,
[23:47] S1: és a forint árfolyama is ezt alátámasztja. De ugye ha
[23:51] S1: jól tudom, akkor a nemzeti bank azzal az indokkal nem
[23:54] S1: vitte még lejjebb a kamatot, hogy itt azért van egy
[23:56] S1: nagy inflációs veszély. Ön azt mondja, hogy kedvezőek az inflációs fejlemények,
[23:59] S1: de ugye pont az energia árakon, meg az esetlegesen a.
[24:03] S1: Mert a nemzetközi, amiket említett geopolitikai kérdésekkel kapcsolatban esetlegesen kialakuló
[24:08] S1: hiányok miatt azért van egy ilyen számítás a gazdaságban, hogy
[24:12] S1: akár elszállhatnak bizonyos árak, amik aztán az energiaárak, például az
[24:16] S1: energiahordozók árai, amik húzhatják magával az inflációt is. Hogy erre
[24:19] S1: készülve tartanak, nem csak a magyar jegybank, hanem akár az
[24:22] S1: Európai Központi Bank is kicsit magasabban a kamatot, hogy nehogy
[24:25] S1: egyszercsak egy inflációs sokkal találjuk magunkat szembe.
[24:28] S2: Igen, az ECB is, csak ott nem 6,2% az alapkamat.
[24:31] S2: Ez valóban így van, Csak azt gondolom, hogy ha most
[24:33] S2: állandóan arra várunk, hogy hátha történik ott valami nagyon nagyon drámai,
[24:37] S2: akkor ezzel nagyon sokáig húzhatjuk ezt a dolgot. Ebben a
[24:41] S2: pillanatban nem tudjuk. Én azt gondolom, hogy ha ez így marad,
[24:45] S2: gyakorlatilag az elmúlt napokban 100 körül inkább alatta volt az olajár,
[24:49] S2: ami még szintén magas, körülbelül 50% kal magasabb, mint a
[24:53] S2: háború előtt. Ez tényleg nagyon súlyos dolog, de a mi
[24:58] S2: számításaink szerint az infláció az első négy hónapban 2% alatt volt.
[25:03] S2: És hogyha netán energiaár emelés lesz, például üzemanyagár emelés, hogyha
[25:07] S2: a védett üzemanyagárat megszünteti a kormány, mégiscsak, amit mi szükségesnek tartanánk,
[25:12] S2: de megértjük, hogy ott vár. De ha az árrés stop
[25:15] S2: meglenne szüntetve, ami szerintünk már akár nyáron célszerű lenne többféle
[25:20] S2: ok miatt, az is csak legfeljebb fél százalékkal emeli fel
[25:23] S2: az éves árindexet. Lehet azt gondolni, hogy itt lesz valami dráma,
[25:27] S2: de mi van, ha nem? Tehát a jegybanki kamatot, akár
[25:31] S2: a kamatcsökkentést meg lehet állítani, ezt a ciklust, meg lehet
[25:34] S2: állítani vagy vissza lehet emelni, ha van olyan dráma van,
[25:37] S2: de ahhoz nagyon nagy dráma kell, és ilyen ilyen dráma
[25:40] S2: azért még bármikor lehet.
[25:41] S1: Itt csak a hallgató kedvéért szeretném azt elmondani, hogy három
[25:44] S1: négy hónappal ezelőtt volt egy ebben a műsorban egy beszélgetés
[25:47] S1: Zsoldos Istvánnal, aki egy energiapiaci elemző, és ő arról beszélt,
[25:51] S1: hogy a Hormuzi szoros válságával kapcsolatban azért a globális piacok
[25:54] S1: elég jól kezdtek el reagálni erre. Nagyon sok új termelési
[25:58] S1: projekt indult be, egy csomó helyen elindult az optimalizálás a készletekkel,
[26:01] S1: az olajfelhasználással helyettesítő termékek felhasználásával kapcsolatban, és ő abszolút optimista
[26:07] S1: volt a tekintetben, hogy ezt a globális gazdaság fogja tudni
[26:09] S1: kezelni ezt a helyzetet, és ő nem számított akkor drámára.
[26:12] S1: Nyilván azóta eltelt nagyjából egy negyedév, de.
[26:14] S2: Nem lehet most már nem is dráma. Nem tudom, hogy
[26:16] S2: ezt az elhúzódó huzavonát hogyan lehet nevezni, de az biztos,
[26:20] S2: hogy az elején nagy volt az ijedtség okkal, és most
[26:23] S2: sem kell hátradőlni, és azt mondani, hogy minden rendben van.
[26:26] S2: Ezzel a veszéllyel folyamatosan számolni kell, de ez nem szabad,
[26:29] S2: hogy a magyar monetáris politikát úgy lefagyassza, hogy akkor most
[26:32] S2: évekig nem lép semmit, mert a Hormuzi szoros. Ez a
[26:37] S2: dolog évekig eltarthat, hogy az orosz ukrán háború négy éve tart.
[26:40] S2: Ez a huzavona is eltarthat Irán és az USA között,
[26:43] S2: tehát addig is lépni kell, ha valami nagyon drámai mégiscsak történik. Örülök,
[26:48] S2: hogy Zsoldos István is ezt mondta. Mégiscsak a töltények, akkor
[26:51] S2: arra reagálni kell.
[26:52] S1: Jó akkor, ha áttekintettük nagyjából a költségvetés mostani helyzetét, a
[26:56] S1: nemzetközi pénzpiaci és reálgazdasági vagy globális kereskedelmi helyzetet, akkor visszatérhetnénk Magyarországra.
[27:02] S1: Hogy mi a magyar gazdaságpolitikának a szerepe ebben az időszakban,
[27:07] S1: akár az első száz napban, akár az év hátralévő részében,
[27:10] S1: Tehát bármilyen távlatban is nézzük, hogyan tud egyszerre gazdaság fejlődést
[27:14] S1: ösztönözni és a költségvetési fegyelmet is tartani az új kormány,
[27:19] S1: mit gondol erről a viszonylag nehéz helyzetről?
[27:22] S2: Hát harminc nap már eltelt, nem? Vagy mennyi telt el
[27:24] S2: körülbelül mikor? Nem, nem, nem csak húsz, talán május elején.
[27:28] S2: De hát azért már már beiktatás előtt a kormány már dolgozott,
[27:31] S2: vagy a kormánynak különböző emberei már elkezdtek dolgozni, hogy mi
[27:34] S2: a nagyon fontos? Én azt gondolom, hogy az európai uniós
[27:37] S2: forrásokról már beszéltünk. Ez önmagában olyan mértékben fogja ösztönözni a gazdaságot,
[27:42] S2: a beruházásokat. Az előbb beszéltem az állami beruházásokról. Nem csak
[27:46] S2: az állami beruházások zsugorodtak az elmúlt három évben, hanem a
[27:50] S2: magánberuházások is. A cégek nem ruháztak be. Ez főként bizalmi
[27:55] S2: kérdés volt, mert beruházáshoz bizalom kell, és ebben a gazdaságpolitikában
[28:00] S2: a legkisebb bizalom sem volt meg az utóbbi időben a
[28:03] S2: vállalatok részéről. Ennek nagyon jelentős szerepe volt az Orbán kormány veszteségében,
[28:08] S2: hogy elvesztette a választást, mert a vállalkozók tényleg látták annyira,
[28:11] S2: hogy gúzsba kötve vannak, és nem megakadályozza őket az egész rendszer.
[28:16] S2: Tehát az európai uniós pénzek a beruházásokat nagyon erőteljesen fogják segíteni,
[28:21] S2: és ezzel az utolsó negyedévben. Mi azt gondoljuk, hogy már
[28:24] S2: elég jelentős beruházásnövekedés lehet, ezért 2% os növekedést várunk erre
[28:30] S2: az évre, ami kicsit több, mint a piaci piaci 1 6.
[28:33] S2: 1 8. Mi egy kicsit optimistábbak vagyunk. Különösen azt gondoljuk,
[28:37] S2: hogy ez az európai uniós pénz löket olyan nagy ösztönzést
[28:41] S2: fog adni a gazdaságnak. Más ösztönzés szerintem nem kell. Általában
[28:44] S2: azt szokták mondani, hogy talán még a mostani kormány, de
[28:46] S2: a régi kormányt, hogy beindítjuk a gazdaságot. Szerintem ilyen nincsen.
[28:50] S2: Gazdaság nem olyan, mint egy motor, hogy eltekerem a slusszkulcsot
[28:53] S2: és akkor berreg és megy rögtön. Azért nem sikerül. Szerintem
[28:57] S2: az előző kormánynak az volt a téveszméje, hogy majd ők beindítják,
[29:01] S2: majd mi kiszuszakoljuk mondta egyszer az Orbán Viktor. A gazdaságban
[29:05] S2: nem lehet a gazdaság olyan, mint egy organikus szövet, rengeteg szereplővel.
[29:10] S2: A szereplőknek rengeteg szempontjai meg ambíciója, meg egyebek. Ebből kell
[29:15] S2: tehát olyan feltételeket kell teremteni, amelyek mellett ezek a szereplők
[29:20] S2: úgy látják, hogy nekik akkor jó, ha növekednek, fejlesztenek, innoválnak
[29:25] S2: és mindenféle egyebet ösztönözni. Elég, éppen elég. Az európai uniós pénz,
[29:29] S2: az egy nagyon erős multiplikátor hatást is fog kifejteni. Tehát
[29:33] S2: mondjuk megépítik a nem tudom Lőkösháza nem tudom mi közötti vonalat,
[29:37] S2: az egyrészt annak az építőipari cégnek bevétel, de ott emberek dolgoznak,
[29:42] S2: az emberek elmennek a boltba vásárolni, akkor elmennek a fodrászhoz,
[29:45] S2: elköltik a fodrász megint tovább. Tehát sokszorosan megy végig ez
[29:49] S2: a pénz a gazdaságon és nagyon erőteljes hatást tud kifejteni.
[29:52] S2: Tehát azt gondolom, hogy külön ösztönző nem kell. A költségvetés
[29:56] S2: már régen nem ösztönzi a gazdaságot, tehát a költségvetés az
[29:58] S2: szivárog a rendszernek, vagy szivárgott minden eresztékében. Magában a gazdaságban
[30:04] S2: az utóbbi időben már nagyon nagyon kevés ösztönző volt, úgyhogy
[30:07] S2: ez nem fog olyan nagyon hiányozni. Nem is kell, ugye
[30:10] S2: szoktuk mondani, hogy a gazdasági célokra a kormány rengeteg pénzt költött,
[30:14] S2: sokkal többet, mint mások GDP arányosan, de ez nem a gazdaságban,
[30:18] S2: mint olyanban, hanem nagyon nagyon célzottan néhány rokon, ismerős, barát
[30:24] S2: portfóliójába ment. Ha ez nem lesz, akkor ez nem fog
[30:27] S2: annyira hiányozni, legfeljebb a karibi yacht kikötőknek, vagy kevesebbet látogatják.
[30:32] S1: Amire szükség van mindenképpen, amiről a legelején beszéltünk, a költségvetés
[30:35] S1: szivárgásainak a megállapítását. Egyszerűen egy felelősségteljes pénzügyi.
[30:40] S2: Igen, és ez egy nagyon aprólékos munka, mert van néhány
[30:42] S2: nagy nagy nagy lyuk, ahol látjuk, hogy ömlik ki, de
[30:45] S2: rengeteg apró hely van, amiket szintén egyenként meg kell nézni
[30:48] S2: minden tárcának.
[30:49] S1: Igen, és ez valószínűleg tovább erősíti a bizalmat, nem? Ha.
[30:52] S1: Ha az látszik, hogy az állam felelősségteljesen kezeli az enyémet mindenképpen.
[30:56] S1: És nem csak a választópolgárokat, hanem lehet, hogy a gazdasági
[30:59] S1: szereplők bizalmát is. Mármint, hogy olyan tekintetben, hogy érdemesebb egy
[31:02] S1: olyan országban beruházni, ahol felelősségteljesen kezelik.
[31:05] S2: És akkor hadd mondjam el, hogy most írtunk egy cikket
[31:08] S2: egy kollégával, egy fiatal gyakornok kollégával Magyarország intézményi mutatóinak helyzetéről.
[31:14] S2: Az az elképesztő eredmény jött ki, hogy az év elején felmérés.
[31:18] S2: A Heritage Foundation rendszeresen csinál ilyen felmérést, amiben a tulajdonjogok érvényesülése,
[31:24] S2: a korrupció elkerülése, az igazságszolgáltatás stbmutatóiban végez felméréseket és számításokat.
[31:32] S2: És Magyarország az Európai Unió utolsó országai között 27 országa
[31:37] S2: között az utolsó helyre került. A mutatók többségében tehát nálunk
[31:41] S2: a legrosszabb a tulajdonjogok helyzete, nálunk a legrosszabb. Az Avement
[31:45] S2: Integrity nek, tehát kormány integritásnak hívják a korrupciót. Lánynevén a
[31:50] S2: korrupció elleni harcban is az utolsó helyen állunk. A Világbanknak
[31:53] S2: van egy kimutatása, a World Governance Indicator világszintű kormányzati indikátor,
[31:59] S2: ott nem ennyire rossz a helyzet. Nemrég az utolsók Bulgária mellett,
[32:02] S2: ahogy szokott lenni, az utolsók vagyunk. Tehát ha ezzel, ezzel
[32:06] S2: kapcsolatban sikerül valamit javítani, a vállalkozók bizalmát és a tulajdon
[32:11] S2: jogok betartásának a tényleges elérését. Mert itt nem csak egy
[32:15] S2: percepció volt, hogy úgy érzem, nem itt elvették, ténylegesen elvették.
[32:18] S2: Ha nem veszik el, akkor az emberekben is kialakul az
[32:20] S2: a helyzet, hogy az én tulajdonom minden körülmények között biztonságban van,
[32:25] S2: és ez óriási lökést tud adni az intézményi feltételek. Vagy
[32:28] S2: ott a címben volt egy óriási tartalék, a növekedés óriási tartaléka.
[32:32] S1: Tehát akkor Ön azt mondja, hogy a költségvetési tételek tételes
[32:35] S1: átvizsgálása és korrekciója az intézményes bizalomnak a helyreállítása? Nyilván ez
[32:40] S1: is egy nagyon sokféle munkát igényel, és az EU s
[32:42] S1: pénzeknek az ésszerű, okos és lehetőleg gyors felhasználása, az éppen
[32:47] S1: elég löketet ad a gazdaságnak akár rövidtávon, de talán az
[32:51] S1: év végére is. Nyilván ezen a részben ezen alapszik az
[32:53] S1: önök kétszázalékos gazdasági növekedés várakozása, ami picit optimistább a piacinál
[32:58] S1: vagy piaci átlagnál. Lehet e, érdemes e máson változtatni? Most
[33:01] S1: itt nekem adópolitikai jutott eszembe. Nyilván, ha a vállalkozásokról beszélünk,
[33:04] S1: azért nem csak az a fontos, hogy milyen intézményi környezetben vannak,
[33:08] S1: hanem hogy mennyit kell betenni a közösbe. És akkor ebben
[33:13] S1: vannak különböző gondolkodások áfával. Vagyonadó val kapcsolatban társasági adót kell emelni,
[33:19] S1: Jó e az egykulcsos szja vagy nem? És most nem,
[33:22] S1: azt nem várom, hogy ebbe menjünk bele részletesen. Csakhogy lehet
[33:26] S1: e olyan adópolitikai ösztönző csomag, amire szükség lehet ahhoz, hogy
[33:30] S1: hosszabb távon kezdjen el prosperálni a gazdaság, illetve, hogy van
[33:34] S1: e más olyan típusú reformra szükség, amit lehet, hogy most
[33:37] S1: kellene megalapozni, de hosszabb távon fejteném ki a hatását.
[33:40] S2: Az előbb nagyon jól felsorolta ezt a három fő fő
[33:43] S2: fő dolgot, ami ami a gazdasági növekedés serkentése a költségvetést
[33:47] S2: is kedvezőbb helyzetbe hozza. Azt mondom, hogy az adórendszerünk nincs
[33:52] S2: jó adórendszer. A mi adórendszerünk hát sok sebből vérzik, de
[33:57] S2: ez nem akadálya pillanatnyilag a gazdasági növekedésnek. A társasági adó
[34:02] S2: nagyon alacsony, sőt van, aki még ennél alacsonyabb adót fizet,
[34:06] S2: de közben rengeteg különadó van, tehát nagyon zavaros az adórendszer.
[34:10] S2: Különadók és adókedvezmények hada hat a vállalkozások által fizetendő adókra.
[34:17] S2: Hát ezek közül például a kiskereskedelmi adó az a legfájóbb.
[34:21] S2: És hát az inflációnak egy nagyon fontos, illetve magas árszintnek
[34:24] S2: egy nagyon fontos eleme tehát ez. Például minél hamarabb ki
[34:27] S2: kellene vezetni, de azért itt, amikor adórendszerről beszélünk, akkor százmilliárdokról beszélünk,
[34:33] S2: meg ezermilliárdokról. A kiskereskedelmi különadó 320 milliárd egy évben. Nyilván
[34:38] S2: ki kellene vezetni, mert abszurd, és ezt pont akkor vezették
[34:41] S2: emelték fel, amikor az infláció ment fölfelé. Na mindegy, de
[34:45] S2: hát ez igenis az Európai Unió is kifogásolja, tehát ezt
[34:48] S2: előbb utóbb meg kell csinálni. Csak itt olyan nagy összegek
[34:52] S2: forognak kockán, hogyha valamihez hozzányúlok, hogy ez nagyon nagyon meg
[34:56] S2: kell gondolni, és azt gondolom, hogy ez tényleg egy átfogó
[34:58] S2: adópolitikai elképzelés. Kell az, hogy több kulcsos adó legyen e,
[35:02] S2: az én azt gondolom, az emberek nagy része támogatná. Nem
[35:06] S2: igazságos az, hogy mindenki, aki egymilliót vagy tízmilliót keres, ugyanannyi
[35:11] S2: rátával adózik, mint a nagyon alacsony adózók. De ez egy
[35:14] S2: ideológiai kérdés. Ezt el kell dönteni. Lehet azt is, hogy
[35:19] S2: amit most ígértek, a Tisza kormány, hogy a legalacsonyabb keresetűek
[35:23] S2: kicsi kedvezményt kapnak. A legmagasabb vagyonról volt szó, ami egy
[35:27] S2: kicsikét nehezen megállapítható, de szóval bizonyos összeg fölött nem hiszem,
[35:31] S2: hogy még nem kristályosodott ki, hogy hogy, de valami pluszpénzt fizessenek,
[35:35] S2: plusz adót fizessenek, és akkor a kettő kiegyenlítse egymást. Én
[35:38] S2: azt gondolom, hogy nem ez a legsürgetőbb. Tehát itt egy
[35:40] S2: átfogó adó gondolkodás kell, hogy hogyan akarunk adózni. A magyar
[35:45] S2: állam vagy a magyar adózási rendszer arról híres, hogy nagyon
[35:49] S2: alacsony a jövedelmeket terhelő adó, a 15% os személyi jövedelemadó
[35:53] S2: és elvileg 9% os. De mondom, ez egy nagyon változó
[35:57] S2: vállalati adó. Van, aki kiszámolta, hogy ha mindent összead a
[36:01] S2: környezetterhelési díjtól kezdve, akkor 30% lesz. Lesz e ez az adót.
[36:06] S2: Tehát ez változó és nagyon magas a fogyasztást terhelő adó.
[36:09] S2: Az áfa önmagában 27, ezzel a bizonyos kiskereskedelmi adóval 31,5 százalék.
[36:15] S2: Hát ezzel ugye világbajnokok vagyunk. Önmagában az adóelmélet azt mondja,
[36:19] S2: hogy kedvezőbb a fogyasztást adóztatni, mint a jövedelmeket, mert a
[36:24] S2: jövedelem túlzott adóztatása visszafogja a tevékenységet. A jövedelemszerző tevékenységet egy
[36:29] S2: bizonyos idő után már nem érdemes többet keresni, mert annyit
[36:32] S2: elvesz az állam. Ez mondjuk Svédországban volt a 90 es években,
[36:35] S2: ahol a marginális adó már 70 80% volt. Ma már.
[36:39] S2: Ma már nem. Elvileg ennek megfelelne, csak azt mondom, hogy
[36:41] S2: nagyon szélsőséges, tehát lehetne valami jobb arányt kitalálnia. A jövedelmeket
[36:46] S2: és a fogyasztást terhelő adók között, nem beszélve. A tőkét,
[36:49] S2: a tőkét nagyon alacsony adó terheli. Más országokban ez magasabb
[36:52] S2: szokott lenni, de ennek a módját is ki kell találni.
[36:55] S2: Tehát én azt gondolom, hogy ebbe most nem érdemes belemenni.
[36:57] S2: Ez majd egy hosszútávú munka lesz, de most lesz négy év,
[37:00] S2: ezalatt ezt meg lehet csinálni.
[37:02] S1: Amire még szeretnék rákérdezni ebben a kérdés blogban az euró bevezetése,
[37:06] S1: tehát hogy annak ugye valószínűleg a forint erősödésében az is közrejátszott,
[37:12] S1: hogy a kormány egyértelműen jelezte, hogy szeretne az euró övezetbe belépni.
[37:16] S1: Nyilván ennek vannak olyan elvárásai, amiért tenni kell, tehát a
[37:20] S1: piac azt is értékeli, hogy a cél a 3 százalék
[37:22] S1: alatti költségvetési hiány. A devizának a stabilitása, tehát hogy ebben
[37:27] S1: sok minden benne van. Ön mit gondol, ez mennyire fontos rövidtávon,
[37:31] S1: hosszú távon a gazdaság szempontjából?
[37:33] S2: Ugye ez önmagában nem egy rövidtávú projekt, ugye? 30 ra
[37:35] S2: mondta a kormány is, és azt gondolom, hogy abszolút fontos,
[37:38] S2: tehát az egyik legfontosabb. Ha végignézzük, hogy mi volt a
[37:41] S2: forinttal az elmúlt időszakban, kár, hogy itt nem tudunk ábrát mutatni,
[37:45] S2: de el tudom mondani, hogy ugye gondoljuk végig, hogy a
[37:49] S2: forint a 2022. Októberi 420 Ft tól a mai 355,6 forintig,
[37:59] S2: és közben mindenféle huplikon végigmenve. Hát ehhez kellett a magyar
[38:03] S2: vállalatoknak alkalmazkodnia. Nem tudja, hogyan tervezzen? 420 403. Tehát a
[38:08] S2: stabilitás az rendkívül fontos lenne. Azt gondolom, hogy tulajdonképpen a
[38:12] S2: magyar monetáris politika, amely magát szuverénnek mondta, és azt mondta,
[38:16] S2: hogy már csak akkor lépjünk be, ha nem tudom, majd
[38:18] S2: ha piros hó esik. Majdnem ezt mondta. Kis híján a
[38:21] S2: foglya volt lényegében az árfolyamnak, mert ugyan nincs árfolyamcélja, de
[38:25] S2: amennyiben az árfolyam elszalad, akkor kénytelen kamatot emelni, és eddig
[38:30] S2: is nagyon magas kamattal tartotta fenn a viszonylag közepes árfolyamot,
[38:35] S2: és sokkal könnyebben lenne monetáris politikát csinálni. Bár akkor a
[38:38] S2: monetáris politikai önállóságunk nagy részét elveszítjük, de azt gondolom, hogy
[38:43] S2: egy olyan biztos stabil horgony lenne a magyar vállalkozók számára,
[38:46] S2: hogyha az árfolyam stabil lenne, ami az ő beruházási és
[38:50] S2: hosszú távú mindenféle döntéseiket megalapozná. Egyébként azt gondolom, hogy ez
[38:55] S2: minden további nélkül, megfelelő elhatározás mellett teljesíthető. Az a három fő,
[39:00] S2: illetve négy feltétel, ami ehhez szükséges ugye államháztartási hiány, államadósság,
[39:05] S2: infláció és a forint árfolyam stabilitása, viszonylagos stabilitás.
[39:10] S1: Mikorra a 2035 ön reálisnak tartja?
[39:12] S2: Persze ugye 28 ban kell belépni az úgynevezett ERM 2 be,
[39:16] S2: amivel gyakorlatilag kifejezzük a szándékunkat, és legalább két évig kell lenni.
[39:22] S2: Lehet tovább is. Volt olyan ország, aki 5 6 éven
[39:25] S2: keresztül is benne volt ebben a purgatóriumnak nevezett ilyen az
[39:28] S2: euro előszobája nevű dologban. Hogy ez a két év alatt
[39:32] S2: folyamatosan monitorozzuk, monitorozzák az egyes országokat, különösen az árfolyamot, figyelik
[39:37] S2: a költségvetésnek a folyamatait. Nálunk magas az államadósság arány, magasabb,
[39:42] S2: mint 60%, de csak csökkenő tendenciát kell mutatnia, és azt
[39:46] S2: is nézik, hogy tartósan csökken e, tehát egyik évről a
[39:49] S2: másikra csökken e. Az inflációt is figyelik, hogy mert az
[39:53] S2: inflációt sem lehet úgy lenyomni, hogy a három legalacsonyabb infláció
[39:57] S2: ország átlaga + 1,5 százalék lehet. Ez egy bonyolult dolog,
[40:01] S2: ebben nem ördöngősség bekerülni. Hogyha sikerül az inflációt viszonylag 3%
[40:06] S2: alatt tartani, akkor pedig kettőre. De azt is a tendenciáját vizsgálják.
[40:10] S2: Én azt gondolom, hogy ezt minden további nélkül, megfelelő elhatározottság mellett,
[40:14] S2: jó gazdaságpolitika mellett Célirányos lépések és eltökéltség mellett ez megoldható.
[40:21] S1: Az utolsó kérdésem következik, amit két helyen is feltehettem volna,
[40:23] S1: de valahogy aztán kimaradt. Ugye a NATO elvárja a tagállamaitól
[40:27] S1: vagy a részes államoktól, hogy hogy növeljék egy bizonyos szintre
[40:30] S1: a honvédelemre, honvédelmi kiadásokra fordított összegeket? Ugye szóba kerülhetett volna
[40:35] S1: a nemzetközi helyzetnél is, hiszen nyilván ez azért van, mert
[40:39] S1: az Oroszország Ukrajna elleni háborúja, és hát egyáltalán ez az.
[40:42] S1: Ez egy nagyon forrongó geopolitikai helyzet, és szóba kerülhetett volna
[40:47] S1: ott is, amikor a költségvetési tételekről beszéltünk, hogy mi az,
[40:49] S1: amire sokat kell fordítani, vagy túl sokat fordított eddig az állam.
[40:53] S1: Ugye az, hogyha ezt meg kell nyomni, és tényleg többet
[40:56] S1: kell honvédelemre fordítani, az nehezebb helyzetbe hozza a kormányt. De
[41:01] S1: közben vannak, akik azt mondják, hogy oké, de hát ezen
[41:03] S1: keresztül ösztönözhető is a gazdaságnak bizonyos szegmense. Ön mit gondol
[41:06] S1: erről a NATO elvárásról? Most nyilván nem geopolitikai, hanem gazdaságpolitikai szempontból.
[41:11] S2: Ne feledkezzünk el arról, hogy van az Európai Uniónak is
[41:14] S2: egy ilyen aTégiai védelmi támogatás, hogy egy bizonyos széf, amiből
[41:20] S2: a magyar, amiből nem lehet tudni, hogy most mi a sorsa,
[41:23] S2: mert a magyar kormány két 16 milliárd eurót ebből, ami
[41:26] S2: egy óriási összeg. Már akkor mondták, hogy ez nagyon sok,
[41:29] S2: meg egyáltalán ugye volt folyamatos vitatkozás a magyar kormánnyal, tehát
[41:33] S2: nagyon kétséges volt, hogy megkapja e. Most valószínűleg megkaphatja, de lehet,
[41:36] S2: hogy ekkora összeget nem. Tehát a honvédelmi képességek fejlesztésére lesz
[41:41] S2: egy másik forrás is, de ez nem a költségvetésből van,
[41:44] S2: tehát nem számít bele a költségvetés által erre a célra
[41:48] S2: költött pénzek arányára. Ez ma Magyarországon olyan 2% körüli. Ez
[41:52] S2: speciel nem nagyon különbözik a többi országétól. Itt az egész
[41:56] S2: Európai Unió elkényelmesedett az utóbbi időben, keveset költött a honvédelemre.
[42:02] S2: Ez mindenképpen többletkiadással fog járni a költségvetés részéről is, de
[42:07] S2: ahogy mondta, pontosan ez. Van egyfajta ösztönző ereje is, hiszen
[42:12] S2: ha hazai megrendelésekre megy, illetve nagy része hazai megrendelésekre megy,
[42:16] S2: és erre kellene törekedni, akkor az ösztönzi a hazai gazdaságot.
[42:21] S2: És ahogy mondtam, vannak más tételek, például. A kamatkiadások pedig csökkennek.
[42:24] S2: Hát igen, ezt ki kell gazdálkodni majd.
[42:26] S1: Köszönöm szépen! Azt hiszem, hogy elég alaposan végigbeszéltük a magyar
[42:29] S1: költségvetés és gazdaságpolitika viszonylag rövidtávú helyzetét és lehetőségeit.
[42:35] S2: Hosszabb távon most nehéz előrelátni még.
[42:37] S1: Igen, lehet, hogy akkor térjünk rá vissza, mondjuk megint egy
[42:40] S1: bő fél év múlva, vagy talán kevesebb, mint egy év múlva,
[42:43] S1: és lehet, hogy akkor már érdemesebb lesz beszélni nemcsak a
[42:46] S1: rövidtávú feladatokról, hanem a magyar gazdaság előtt álló hosszabb távú
[42:49] S1: feladatokról is. Addig is nagyon szépen köszönöm, hogy eljött ebbe
[42:52] S1: a beszélgetésbe és válaszolt a kérdéseinkre.
[42:55] S2: Én is köszönöm!
[42:56] S1: És köszönöm a hallgatóknak is, hogy velünk tartottak, és ha
[42:59] S1: még nem tették, akkor iratkozzanak fel a Qubit mindenféle csatornájára. Sziasztok!

Shows are listed from Apple Podcasts' charts and directory, and Podcast Index where it is used. Every show and episode belongs to its publisher and plays from the publisher's own feed; this site hosts none of them.